Magunkról

A BMMA-ról röviden

önarckép-1

Borsos Miklós, Önarckép

Tisztelt látogató!

A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány 1992-ben alakult és 2012 június 25 és 28 között egy rendezvénysorozat mentén ünnepelte alapításának 20-ik és a Borsos Miklós Emlékház létesítésének 10-ik évfordulóját. Az évfordulók mindég számbavételre, önvizsgálatra késztetnek.

A visszatekintés során mindinkább az érlelődött meg bennem, hogy az Alapítvány tulajdonképpen „koraszülöttként” jött létre, évekkel előzve meg térségi társait.

A „koraszülött” aztán életben maradt! Életben maradt és épült, erősödött, mert ha nagy nehézségek árán, akár ellenszélben is, de munkatársakat, támogatókat tudott toborozni és megtartani. Életben maradt, mert gondolatokat csíráztatott ki, folyamatokat indított el és tartott fenn mind a mai napig.

Életben maradhatott, és felnőtté cseperedhetett, mert folyamatosan voltak körülötte olyanok, akik igazították és támogatták első lépéseit, akik megértették és kitartottak Borsos Miklós életművéből fakadó céljai és eszmeisége mellett.

Gondolok itt mindenekelőtt a létrejöttét, eszmei tartását önzetlenül segítőkre és kuratóriumi tisztséget is vállalókra, a támogatók és együttműködők egyre szélesedő körére. Tisztelettel és elismeréssel adózunk Borsos Miklósné Kéry Ilona és Csíki Ambrus emlékének, ugyanakkor köszönetünket fejezzük ki Ft.Dr.Czirják Árpád prelátus úrnak, Szotyory Melindának, Fertőszögi Erzsébetnek Ft.Kozma Imre Atyának, Kratochwill Miminek, Bartunek Katalinnak a kezdettől máig tartó eszmei, erkölcsi és anyagi támogatásért.

20 esztendős történelmében, mint a céltudatos munka mérföldkövei jelennek meg a fizikai térben is érzékelhető, ma már környezetünk és közösségi életminőségünk részévé vált megvalósítások, mint a Flóra és a Kossuth szobor, a Borsos Miklós Emlékház, a Millenniumi emlékmű, a Jakab Antal, a Köllő Miklós és Borsos Miklós szobrok.

Az Alapítvány kereteit felhasználva sikerült olyan szervezési és működési formákat kialakítani, melyek tartósan megkapaszkodtak és ma is színterei a nemzeti gondolkodásnak és cselekvésnek. Hogy csak a fontosabbakat említsem: a XIX-ik kiadásához érkezett Kárpátmedencei Borsos Miklós Alkotó Tábor, a Délhegyalja Közéleti Lap, a Csomafalvi Értelmiségi Fórum stb.

Végezetül álljon itt azok neve is, akik vállalták a kuratóriumi tagságot, a vele járó felelősséget, törődést, ha kellett a fizikai munkát is, ingyen és bérmentve, az ügy iránti elkötelezettségből fakadóan. Csíki Ambrus, Dr.Borboly István, Bancsi Edit, Borsos Gábor, Borsos Endre és Szotyory Melinda.

Gyergyócsomafalva, 2012-07-07

Tisztelettel,

Borsos Géza József

A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke

 

 

Rövid tájékoztató a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány tevékenységéről.

A BMMA kiemelt célkitűzése Borsos Miklós művészi, erkölcsi és szellemi hagyatékának ápolása, a tehetségkutatás és tehetséggondozás.

Az Alapítvány 1992-ben alakult és kizárólagosan közhasznú, vagyis a közösség hasznát szolgáló tevékenységet végez. Hatósugara a községen túl, kiterjed a Gyergyói medencére, sőt bizonyos programjai felölelik egész Erdély területét (Erdélyi szoborállomány topográfiája) és a Kárpátmedence magyarlakta területeire is eljutnak( Kárpátmedencei Borsos Miklós Alkotó Tábor).

Az Alapítvány állandó partneri viszonyt igyekszik ápolni a Budapesti Borsos Miklós-Kéry Ilona Alapítvánnyal, a Győri Borsos Miklós Galériával és Nagyszebeni Híd Egyesülettel (Nagyszebeni Magyarok Egyesülete), mindenekelőtt közös rendezvények és programok szervezése által.

Az Alapítvány által 2002-ben létrehozott Borsos Miklós Emlékház, a felbecsülhetetlen értékű Borsos gyűjtemény közkinccsé tétele mellett, a helyi közművelődést szolgálja, hisz konferenciatermet és időszakos kiállítások megrendezésére alkalmas helységet is működtet.

  1. Az Alapítvány már XVI-ik éve adja ki és működteti a Délhegyalja közéleti lapot, melynek mellékleteként jelent meg az Önkormányzati Közlöny, egészen a Községi Tájékoztató megjelenéséig.
  2. Az Emlékház kiállítótermében ugyancsak havonta mutatunk be egy-egy rangos művészt a csomafalvi és környékbeli érdeklődők számára. A megnyitókat általában igyekszünk úgy szervezni, hogy legyen jelen az irodalom, a zene és az előadó-művészet is.
  3. 2012-ben tizenkilencedik kiadását rendezzük meg a Kárpátmedencei Borsos Miklós Alkotó Tábornak, Magyarország, Szlovénia, Vajdaság Kárpátalja, Felvidék, Burgerland, Erdély és Csángóföld területéről meghívott magyar gyerekek számára.
  4. Minden évben rendszeresen küldünk gyerekcsoportokat a kölcsönösség alapján, határon túli alkotó táborokba (Magyarország, Szlovénia, Délvidék).
  5. Évi rendszerességgel, már 17-ik éve működtetjük a Csomafalvi Értelmiségi Fórumot, melynek jótékony közéleti hatása vitathatatlan.
  6. Programot dolgoztunk ki a tehetséges, művészi hajlammal rendelkező, anyagilag rászoruló gyerekek a lehetőségeink szerinti pénzügyi támogatására (ösztöndíj, utazási támogatás stb.).
  7. Kétévente megrendezzük a „Csomafalvi Csángó Napokat” a frumozai és pusztinai csángó szervezetekkel közösen.
  8. Programjaink között kiemelkedő helyet foglalnak el a nemzeti kulturális örökséghez tartozó értékek megmentése, újak létrehozása, történelmi emlékhelyek létesítése, azok kultuszának kialakítása.
  1. 1994-ben, Borsos Miklósné Kéry Ilona és a Nyíregyházi Művelődési Központ támogatásával, a Borsos Miklós Művelődési Ház előtti téren avattuk fel a Flóra szobrot, mely első, Erdélyben köztéren felállított Borsos Miklós alkotás.
  2. Aktív szerepet vállaltunk a. Millenniumi ünnepség eszmei, anyagi és szervezési előkészítésében. Megöntettük a Szent István kardot, az Alapítvány közbenjárásának köszönhetően vállalt védnöki szerepet a Szent István Lovagrend. Ezen alkalommal adományozta az egyházközség számára az ezüstből készült Szent István Keresztet, az Adományozó Levélben feltüntetett feltételek mellett.
  3. Több mint négy éves, szívós, a helyi és magosabbról jövő titkosszolgálati ellenpropaganda és gáncsoskodó magatartás közepette végzett szervezőmunka és testvér-települési összefogás eredményeképpen teremtettük újra és állítottuk fel 2001 október 14-én a Marosvásárhely főteréről 1918-ban lerombolt és megsemmisített, Köllő Miklós által 1899-ben alkotott Kossuth szobrot. Ez igazi példája annak, hogy önkormányzat, egyház és alapítvány együttgondolkodása és cselekvési egysége olyan erő, mely kárpátmedencei jelentőségű megvalósítást eredményezhet.
  4. A 2001 október 14-én meghirdetett Kossuth Lajos Emlékév megyei záróünnepségét, 2002. szeptember 21-én tartottuk a Kossuth Lajos téren, melynek előkészítésében és lebonyolításában oroszlánrészt vállalt az Alapítvány.
  5. Elkészült és kiadásra vár az Erdélyi szoborállomány topográfiájának (1999-2004).
  6. 2003 június 28-án került bemutatásra a Rokaly József által megírt falumonográfia (1998-2003).
  7. 2009-ben, a Jakab Antal centenárium évében az Alapítvány szobrot állíttatott a püspök szülőfalujában, Gyergyókilyénfalván.
  8. 2010-ben az Alapítvány kezdeményezésére és szervezésében, partnerségben a Köllő Miklós Általános Iskolával és Gyergyócsomafalva Önkormányzatával köztéri szobrokat állítottunk a falu nagy művészeinek és rájuk emlékeztünk, munkásságukat méltattuk a „Köllő Miklós és Borsos Miklós a rokonok” című konferencia keretében.

Gyergyócsomafalva, 2012-03-18

Tisztelettel,

Borsos Géza József

elnök

Fennállásunk 20. évfordulója,

2012

Banner-BM képpel

Évfordulós Ünnepség

„Húsz év közösségszolgálat” jegyében

Visszatekintő kiállítás megnyitó. A kiállítást méltatja Balázs József festőművész.
Ünnepi ülés a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány bejegyzésének 20-ik évfordulója alkalmával.

A rendezvény díszvendégei:

Borboly Csaba , Hargita megye Tanácsának elnöke,

Ft.Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, a CsKF fővédnöke

Házigazda: Bancsi Edit

I. RÉSZ

Bancsi Edit üdvözli a megjelent vendégeket. Bejelenti az ünnepi ülés tárgyát, majd felkéri a Kuratórium tagjait, hogy foglaljanak helyet az asztalnál, és segítsék az ülés levezetését. Név szerint üdvözli a meghívott vendégeket (A rendezvény fővédnökét, a Megyei Tanács elnökének megbízottját, Magyari Vencel tanácsost és a budapesti Borsos Miklós –Kéry Ilona Alapítvány és a nagyszebeni Híd Egyesület képviselőit.)

Trombita-szóló László Zsombor Márk

Felkéri a község polgármesterét, mondja el üdvözlő beszédét.

Felkéri a Cséf fővédnökét, Ft. Dr. Czirják Árpád pápai prelátust tartsa meg megnyitó beszédét.

Köszöntő beszédet mondanak:

Fertőszögi Erzsébet, a Borsos Miklós-Kéry Ilona Alapítvány elnöke.

Serfőző Levente, a nagyszebeni Híd Egyesület elnöke.

Korpos Levente, a Települési Székely Tanács alelnöke

Antal Teréz a Köllő Miklós Általános Iskola igazgatója

Borsos Géza Az Alapítvány 20 éves munkáját és e munkát bemutató kiadványt méltatja.

II.RÉSZ

Felkéri az Alapítvány elnökét, hogy ismertesse a Kuratóriumi ülés határozatát DÍSZOKLEVELEK adományozása tárgyában.

BG ismerteti a Határozatot (Csíki Ambrus, I. 10 kitűntetett támogató munkatárs és a TÁMOGATÓK) számára adományozott DÍSZOKLEVELEK tárgyában.

BG ismerteti Csíki Ambrus , majd Czirják Árpád és még 8 kitűntetett nevét és átadja a díszokleveleket és a Borsos Gábor által felajánlott alkotásokat.

Felkéri az alapítvány titkárát, hogy olvassa a kitüntetettek névsorát, az indokot (szerepel az oklevélen!) majd egyenként átadja számukra a DÍSZOKLEVELEKET és könyveket tartalmazó csomagot.

III. RÉSZ

Tárlatmegnyító. Balázs József festőművész

IV. RÉSZ

Állófogadás a Borsos Miklós Emlékházban.

Díjazottak névsora

CSIKI AMBRUS

Kuratórium

1 Borsos Géza József

2 Bancsi Edit

3 Borsos Endre

4 Borsos Gábor

5 Dr.Borboly István

6 Szotyory Melinda

Támogatók-I

1 Bajkó Rozália

2 Balázs József

3 Ambrus A. Árpád

4 Antal Teréz

5 Bartunek Katalin

6 Borsos Miklós

7 Bruce L. Rosenberg

8 Csata Ernő

9 Csíki Márton

10 Dr.Fülöp László

11 Fertőszögi Erzsébet

12 Ft.Dr.Czirják Árpád

13 Ft.Ferencz Antal

14 Ft.Kozma Imre Atya

15 Hargita Megye Tanácsa

16 Korpos Levente

17 Kratochwill Mimi

18 Maros Éva

19 Márton László Szilárd

20 Özv.Szabó Lajosné Csiki Margit

21 P.Ferencz Erwin OFM

22 Sándor Pongrác

23 Serfőző Levente

24 Szárhegyi Alkotó Központ

Támogatók-II

1 Ambrus Enikő.

2 Ambrus Ibolya

3 Barabás Jóska

4 Baróti Ferenc

5 Bartalis Imre

6 Borsos Magdolna

7 Csata Pál

8 Domokos Annamária

9 Fülöp Sándor

10 Huszár András

11 Köllő Ignác

12 Köllő Krisztina

13 Szathmáry Magdolna

14 Szőcs Ida

Támogatók-III

1 Bata Ferenc

2 Ft.Utasi J

3 Ráckevei Árpád Fejedelem Iskola

4 Ft.Orbán László prelátus

Képek:

 DSCN0340 DSCN0337

DSCN0331 DSCN0326

DSCN0319

A közösség szolgálatában

(Húsz éves tevékenységünk summázása, avagy “rólunk írják”)

Több mint húsz éve áll a közösség szolgálatában a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány, amelyet 1992-ben jegyeztek be. A szervezet elsődleges célja a Kossuth-díjas Borsos Miklós emlékének az ápolása nemcsak abban a székely községben, ahonnan a nagy művész családja származik, hanem a tágabb közösségben, Székelyföldön, illetve Erdély-szerte. Az alapítvány tevékenysége messze túlnőtt Gyergyócsomafalván, hiszen a Csomafalvi Értelmiségiek Fóruma (CSÉF) révén minden évben hazahívja közösségi témák megvitatására a nagyvilágban szétszóródott csomafalviakat, Borsos Miklós-emlékházat hozott létre, ami nemcsak a község, hanem az egész székely közösség életében fontos kulturális és közéleti eseményeknek ad helyet, Kárpát-medencei alkotótábort szervez, újraállíttatta Gyergyócsomafalván Köllő Miklósnak a Marosvásárhelyen lerombolt Kossuth-szobrát, emléket állított Borsos Miklósnak és Köllő Miklósnak, helyi lap kiadását kezdeményezte és támogatja.

Füzetborító

kkk

Az alapítvány létesítése nem ment zökkenőmentesen: az 1990-ben létrehozott szervezet bejegyeztetése még 1992-ben is – jogforrás hiányára hivatkozva – értetlenkedő akadályba ütközött. Később is többször kellett megküzdenie a kishitűséggel, néha a gáncsoskodással is, mindezek ellenére megvalósításai, rendezvényei, közéleti tevékenysége jelentős hatást gyakorolt mind a közvetlen, mind pedig a tágabb környezetére.

Csomafalvi Értelmiségiek Fóruma

A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány egyik fontos kezdeményezése volt 1997-ben a Csomafalvi Értelmiségiek Fóruma – ma Csomafalvi Közéleti Fórum – létrehozása.

– Célként azt jelöltük meg, hogy a fórum biztosítson megszólalási lehetőséget mindenkinek, akinek mondanivalója van helyi közösségi életünkkel kapcsolatban – idézte fel a kezdeteket Borsos Géza, az alapítvány elnöke –, és az itt ehangzottakat tegyük hozzáférhetővé a közösség minden itthon és idegenben élő tagja számára.

Azóta minden évben a község élétének fontos eseménye a fórum, amelynek a munkálatain a közösség életére kiható jelentős kezdeményezések születtek: itt fogalmazódott meg az 1899-ben Marosvásárhelyen állított és 1920-ban a román sovinizmás által megsemmisített Kossuth-szobor újraállításának a gondolata is.

Szoborállítások

Kárpát-medencei civil összefogás eredményeként és Csomafalva testvértelepüléseinek a támogatásával az alapítványnak 2001-ben sikerült felavatnia a templom előtti téren Köllő Miklós Kossuth-szobrának a Sántha Csaba szobrászművész által elkészített másolatát.

Ez a megvalósítás nemcsak azt jelzi, hogy a község a szobor által új arculatot kapott –hívta fel a az esemény jelentőségére a figyelmet Borsos Géza –, hanem azt is, hog a székely népben van akarat arra, hogy a gyászos trianoni diktátum után több mint 80 évvel újraépítse a román nacionalizmus (sovinizmus) és a kommunizmus által lerombolt értékeit.

A emlékállítások sora az alapítvány életében folytatódott: 2010-ben egyszerre két szobrot avattak, Köllő Miklósnak és Borsos Miklósnak a Dóczy András szobrászművész által elkészített alkotásait.

– A két nagy művész ezzel nemcsak művészi hitvallásukban és erkölcsi értékrendjükben, hanem jelképesen – a szülőföld ölelésében – a térben is közel kerültek egymáshoz – fejezte ki megelégedését az alapítvány elnöke.

Kárpát-medencei alkotótábor

Bancsi Edit, az alapítvány titkára a fiatalok körben végzett tehetségkutató és -gondozó tevékenységet ismertette, amely legfőképpen az 1994-tól évente szervezett Kárpát-medencei alkotótáborok keretében valósul meg.

– A Szárhegyen szervezett táborba pályázat alapján jutnak el a gyermekek – mondta el Bancsi Edit –, de a témára készített pályamunka művészi értéke mellett fontosnak tartjuk a pályázó fiatal szociális helyzetét is. Pártoljuk a tehetséges, de nehéz anyagi körülmények között élő gyermekek részvételét.

A tábor a közel két évtizedes működés alatt igazi alkotó, tehetségformáló és kapcsolatteremtő műhellyé alakult.

Borsos Miklós-emlékház

Ahhoz, hogy egyik legfőbb célkitűzését – Borsos Miklós művészi, szellemi és erkölcsi hagyatéka minél teljesebb megismertését a székelység és az egész erdélyi magyarság körében – meg tudja valósítani az alapítvány, először otthont kellett teremteni a tárgyi hagyatéknak.

Ez kezdetben egy, a kultúrotthonban, majd a tornaterem emeletén kialakított emlékszobában valósult meg – tájékoztatott Borsos Géza, az alapítvány elnöke. – A hagyatékhoz méltó megoldást azonban a jelenlegi emlékház létesítése jelentette, amelynek az épületét 2000-ben vásároltuk meg, és amelyet 2002-ben avattunk fel. Meggyőződésem, hogy a Borsos Miklós-életmű szellemi hazatelepítése, beépítése a székely nép életébe segíti értékeink tudatosítását és eligazodásunkat a jelenben.

Az emlékházat az évek során rengetegen látogatták, ezenkívül konferenciáknak, kiállításoknak, író-olvasó találkozóknak, könyvbemutatóknak adott otthont, számolt be Borsos Géza, itt ült össze és döntött a szervezet megalakításáról a Székely Nemzeti Tanács kezdeményező bizottsága.

– Itt került sor az utóbbi két évben a Székely Fórum munkálataira is, amelyeken szerintem nagyon fontos gondolatok fogalmazódtak meg: hogy a székely közösség nem nemzeti kisebbség, hanem a szálláshelyén őshonos nép, követelésének alapja a népeket megillető önrendelkezési jog, és nem a kisebbségi jogok, és hogy Székelyföld területi autonómiáját a székely nép önrendelkezési joga alapján követeljük.

Gyegyócsomafalvi Délhegyalja

– A Csomafalvi Fiatalok Társasága (CSOMAFI) 1996 márciusában Községi Hírlap néven, kezdetleges technikai eszközökkel, fénymásolóval sokszorosítva kiadott egy A4-es formátumú, kétoldalas újságot – idézte fel a kezdeteket Ambrus A. Árpád, a Gyegyócsomafalvi Délhegyalja főszerkesztője. – A folytatás csak 1997-ben következett, amikor új sorozat indult Fövényszem címmel, amely nyolc számot ért meg. Ezt már a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMMA) adta ki és a CSOMAFI tagjai szerkesztették. Aztán újabb egy éves szünet következett. 1998 júniusában a Csomafalvi Értelmiségi Fórum (CSÉF) résztvevői kezdeményezték a helyi lap újraindítását. A kiadást a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány vállalta fel, és 1998 novemberében megjelent a Gyergyócsomafalvi Délhegyalja első száma, amelynek vezércikke így fogalmazta meg a lap fő cékitűzését: a tárgyilagos közösségi vélemény fóruma kíván lenni, a civil társadalom fejlesztése, a székely kultúra emelése érdekében.

– A kiadvány először négy, később pedig 12 oldalon jelent meg – számolt be a folytatásról Ambrus A. Árpád –, fontos események idején a terjedelem elérte a 16 oldalt is. Az első években havonta, az utóbbi öt évben negyedévi rendszerességgel jelentkeztünk.

Az önmagát közéleti, kulturális és hagyományőrző lapként meghatározó Délhegyalja – és elődei – az elmúlt 17 évben beszámolt a nagy közösségi eseményekről (pl. Szent István kardja, a Kossuth-szobor, a Borsos Miklós Emlékház avatása stb.), de állandó rovatként jelentkezett benne az Egyházi krónika, az Iskolahíradó, az Önkormányzati tájékoztató, az Alapítványi Krónika, valamint a sportrovat.

– Indítottunk helytörténeti és történelmi sorozatokat – közölte a főszerkesztő –, amelyek a székely nemzeti öntudatot kívánták ébren tartani, és ünnep számmal jelentkeztünk vallási, nemzeti, illetve helyi közösségi ünnepek alkalmával. A decemberi számban minden évben megjelentettünk a karácsonyi ünnepkör helyi, hagyományos énekeiből, verseiből, és mellékletként egy szintén sajátosan csomafalvi falinaptárt szerkesztettünk. A lap nyilvánosságra hozta a községi anyakönyvi adatokat, a kortárs találkozók, valamint a házassági jubileumukat ünneplő párok névsorait, fényképeit is.

– 2013. decemberéig 108 lapszám jelent meg, a példányszám általában 500-800 között változott, de volt, amikor 1000 pédányt is sikerült eladni – sorolta a számadatokat Ambrus A. Árpád. – Közel száz szerző írása jelent meg a lap hasábjain, a közölt fényképek száma pedig több ezerre tehető.

A Délhegyalja mindvégig a Csomafalvi Értelmiségi Fórum (CSÉF) szellemiségét követte, és határozottan felvállalta a székely nemzeti önrendelkezésért folytatott küzdelem ráeső részét.

– Az elmúlt közel két évtized alatt felhalmozódott értékes információ megőrzése és továbbadása érdekében idén elkezdődött az eddigi lapszámok digitalizálása és közzététele a világhálón. Ezáltal tekintélyes mennyiségű forrásanyag és hiteles kordokumentum válik hozzáférhetővé a nagyközönség számára – foglalta össze a lap jelentőségét a befejezésben a főszerkesztő.

Ambrus Ágnes, www.morfondir.ro

 

 

A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a székely önrendelkezés húsz éve

(Más szájból és szemszögből, szintén rólunk)

Igaz, hogy hivatalosan “csak” 2003-ban alakult meg a székely autonómia ügyét felvállaló közképviseleti testület, a Székely Nemzeti Tanács, de a székely önrendelkezési mozgalom gyökere már a ’90-es évek elejétől megkapaszkodott Gyergyócsomafalva földjében és innen gyűrűzött tovább az egész Székelyföld irányába. Ebben nem kevés szerepe volt a Borsos Miklós Művelődési Egyesület-, később pedig a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány létrehozóinak, működtetőinek, – és miért hallgatnánk el? – konkrétan Borsos Gézának.

A ’90-es évek első felében az akkor még valóban nemzeti érdekképviseletként működő Magyar Demokrata Szövetség keretében – másokkal együtt, épp a Borsos Miklós szellemiségét felvállaló gyergyócsomafalvi személyiségek hatására és közreműködésével – több kezdeményezés is elindult, mely a székelység és az erdélyi magyarság nemzeti felemelkedésének, a székely autonómia megvalósításának irányába mutatott. Ilyenek voltak: az agyagfalvi próbálkozás egy székely nemzetgyűlés összehívására; a nemzeti-keresztény műhelymunka az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platformon keresztül; a Székelyföldi Egyeztető Tanács rövid életű, de annál jelentősebb tevékenysége; az 1992-es Kolozsvári Nyilatkozat vagy éppenséggel az első, 1993-as Csapó József-féle autonómiastatútum megjelenése. Az 1998-as Alsócsernátoni Fórumot szintén ide sorolhatjuk. Ennek kezdeményezőit és szervezőit később megfélemlítés gyanánt beidézte a brassói ügyészség. Közöttük volt a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke is.

  1. novemberében a Szent István Kard avatásakor nyújtottuk át a Magyarok Világszövetsége elnökének azt a 8200 Gyergyó-medencei aláírást, mely igényelte a külhoni magyar állampolgárság visszaadását. Az aláírásokat az Alapítvány kuratóriuma és a Települési Székely Tanács későbbi alapítói gyűjtötték össze.
  2. június: “Quo vadis, Székelyföld?” címmel a Magyarok Világszövetsége a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány közreműködésével konferenciasorozatot szervez Székelykeresztúrtól, Gyergyócsomafalván át, Csíkszeredáig. Ennek hozadékaként 2003. július 7-én a csomafalvi Borsos Miklós Emlékház alagsorában, a 8 székely szék képviselőinek részvételével megalakult a SZÉKELY NEMZETI TANÁCS KEZDEMÉNYEZŐ TESTÜLETE!!! Nyilvánosan is elindult tehát a székely önrendelkezési mozgalom és mindennek bölcsője: GYERGYÓCSOMAFALVA, a BORSOS MIKLÓS EMLÉKHÁZ. Ugyanez év októberében megalakult a TELEPÜLÉSI SZÉKELY TANÁCS is községünkben. A megalakulás körüli egyeztetések, vajudások színhelye: ismét az Emlékház. A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány által kezdeményezett és működtetett Csomafalvi Értelmiségi Fórum (CSÉF) 2003. novemberi őszi ülésszakának témája nem véletlenül volt: a “Székely autonómia és a csángó jövő”. A CSÉF napirendjén a későbbiekben is többször szerepelt még a székely kérdés.
  3. október 18-19-én az új alkotmányt szentesítő népszavazásra került sor az országban. Az RMDSZ – 90 éves trianoni létünk történetében példátlan módon első “magyar” pártként – a nemzetállamiságot szentesítő alaptörvény megszavazására biztatta az erdélyi magyarságot!! Csomafalván az Alapítvány, a Települési Székely Tanács és az akkori Magyar Demokrata Szövetség felvilágosító munkájának köszönhetően 591-en, a szavazáson résztvevők 35 %-a utasította el a ránk erőszakolt nemzetállami keretet. A tragikomikus az volt az egészben, hogy a Hargita megyei “NEM” szavazatok közel 10 %-át Csomafalva adta. Ennyire futotta mindennapi apró hazaárulásainkat megakadályozandó erőnkből.

A Települési Székely Tanács és a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány 9 éves gyümölcsöző együttműködésének olyan konkrétumai jöttek létre mely kihatással voltak az egész székely társadalomra:

– 2004. augusztus: “Autonómiákat a keresztény gyökerű EU alkotmányába” fedőnévvel, első alkalommal zajlott Székelyföldet átfogó kerékpáros zarándoklat jelentős csomafalvi részvétellel.

– 2004. október: a Települési Székely Tanács és a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány ráhatásának köszönhetően Gyergyócsomafalva Helyi Önkormányzata az elsők között határozott az autonómia-referendum megszervezéséről; nem rajtuk múlott, hogy nem lehetett gyakorlatba ültetni a döntést.

– 2006-os esztendő: a Borsos Miklós Emlékház falai között születtek meg azok a gondolatok, melyek következtében székely róvásírással is megjelent a faluvégi dísztáblákon a község neve, kikerült a székely zászló a községházára, a Ditrói Székely Nemzetgyűlés nyilatkozatába bekerült az önrendelkezés érvényesítési módjára vonatkozó passzus, bemutatásra került Pécsi L. Dániel által készített címerterv, melyet később a helyi önkormányzat hivatalosított; 2006. december 17-21. között Gyergyócsomafalván is (Székelyföldön az elsők között) sikeres autonómia-népszavazás zajlott. A referendum logisztikai központja és székhelye a Borsos Miklós Emlékház volt. Ugyancsak az Emlékház-ban születtek meg a román és magyar államfők székelységet sértő kijelentései elleni tiltakozások, nyílt levelek.

– 2009. szeptember 26-án Gyergyócsomafalván ülésezett a Székely Nemzeti Tanács. A Települési Székely Tanácsnak, de több alkalommal Gyergyószék Székely Tanácsának is a Borsos Miklós Emlékház biztosította a helyet, a lehetőséget.

– Az elmúlt években számos sikeres könyvbemutató, előadás, rendezvény zajlott az Alapítvány és a Települési Székely Tanács közös szervezésében. Ugyancsak ennek az együttműködésnek az eredménye a ma már közösségi szintűvé terebélyesedett: a június 4-i Trianon-megemlékezés, az augusztus 20-i ünnepség a Szent István kardnál, a szeptemberi Székely Kultúra Napja, vagy a magyar szabadság vértanúira való megemlékezés október 6-án a Hősök Emlékművénél.

– Amiről talán kevesebben hallottak: a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a Települési Székely Tanács együttmunkálkodásának eredményeként került hosszú évtizedek után először koszorú Dr. Urmánczy Nándor maroshévízi sírjára és alakult meg a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület, amely végigjárta a román elnyomó és megfélemlítési rendszer labirintusát, de végül mégis megtalálta jogos igazát a bíróságon. Ebben nem kevés szerepe volt a csomafalvi alapítóknak, akiket épp 2010. június 4-én, Trianon gyászos évfordulóján hallgattak ki, hurcoltak meg a megyei rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályán.

– Székely Nemzeti Tanács, “Mi vagyunk a Nép” Mozgalom, Székely Székek Fóruma, Csíksomlyói Székely Műhely – a székely önrendelkezési mozgalom és harc megannyi formája, erővonala, lehetősége… Kivétel nélkül a Borsos Miklós Emlékház falai között megszületett gondolatok és kiteljesedett cselekvési formák, melyeknek úttörő és meghatározó szerepük volt a székely társadalom egészére nézve, de gyakran kisugároztak az egész Kárpát-medencére is.

Már 2009-ben a Borsos Miklós Emlékházban született meg a gondolat, hogy a népszámláláskor a székely önazonosság megvallására biztassuk véreinket. Ez a törekvésünk a magyar politikai pártok ellenállását váltotta ki, ami részben érthető, de annál kevésbé felfogható az SZNT elnökének nemzetáruló magatartása. Ilyen ellenszélben az is nagy eredmény volt, hogy 2010. októberében községünkben legalább 150-en megvallották székely identitásukat, nem veszélyeztetve ez által a magyarság statisztikai létszámát sem.

Mindezen gondolatok, eszmék, tettek és megvalósítások nyilvánosságra hozatalának és ismertetésének sajtófórumai voltak: a Gyergyócsomafalvi Délhegyalja, valamint az Európai Idő. Székelyföld és Erdély ma már egyetlen és talán utolsó független – az Olvasók kitartásának köszönhetően – még élő sajtótermékei! És érdekes módon mindkettő kapcsolódik a Borsos Miklós Művészetéért Alapítványhoz, illetve a Gyergyócsomafalváról elindult öntudatra ébresztő és önrendelkezésre törekvő székely mozgalmakhoz.

Adja az Isten, hogy a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a székely önrendelkezési mozgalmak sikeres együttműködése az elkövetkező évtizedekben és évszázadokban is megteremje a maga gyümölcsét Gyergyócsomafalva, a Székely Nép és a Magyar Nemzet javára. Ebben kérjük a Csíksomlyói Boldogasszony közbenjárását! Isten éltesse az Alapítványt!

Köszönöm türelmüket.

Korpos Levente

Gyergyócsomafalva Székely Tanácsának alelnöke 

2012, június 28., Gyergyócsomafalva

Alapító Elnök: Borsos Géza József

A Kuratórium tagjai:

Bancsi Edit Anna-titkár

Borsos Endre László

Borsos Gábor

Dr. Borboly István

vtz.Szotyory Melinda

Postacím:

537050 Gyergyócsomafalva/Ciumani nr.227/A

Hargita megye/jud. Harghita

Románia

e-mail: borsosgz@gmail.com

http://virtualisszekelyfold.ro/index2.html