KOSSUTH SZOBOR, Gyergyócsomafalva főtere,

2001

TALAPZAT FELIRATOK:
I.OLDAL

KOSSUTH LAJOS
II. OLDAL-baloldal (Templom felől)

ÁLLT MAROSVÁSÁRHELY FŐTERÉN 1899 és 1921 KÖZÖTT-
ALKOTTA.KÖLLŐ MIKLÓS
III. OLDAL-jobboldal

ÚJRAÁLLITTATOTT A BORSOS MIKLÓS MŰVÉSZETÉÉRT ALAPITVÁNY INDITVÁNYÁRA ÉS GONDOZÁSÁBAN, A MILLENNIUM ÉVÉBEN, A NEMZETI EGYSÉG JEGYÉBEN, A KÁRPÁTMEDENCEI MAGYARSÁG ÖSSZEFOGÁSÁVAL.
ÚJRAFORMÁZTA Sánta Csaba 2001.október 14.

Tisztelt ünneplő közönség

Több mint 100 évvel ezelőtt, 1894 április. 22-én, Marosvásárhelyen, László Gyula indítványozta, hogy Bem városában, állítsanak szobrot Kossuth Lajosnak.

Rövidesen, az indítvány nyilvánosságra hozatala után 380 marosvásárhelyi polgár iratkozott fel a támogatói listára és vált a SZOBORBIZOTTSÁG tagjává. Marosvásárhely lakóinak száma akkor, alig a kétszerese volt a mai Csomafalvának.

Három évvel később, 1897. december 4-én a Szoborbizottság úgy határozott, hogy Köllő Miklós gyergyócsomafalvi szobrászt bízza meg a szobor elkészítésével.

Idézek az indoklásból:“Faragja székely kéz az emléket, vezesse vésőjét székely szív, mint ahogy a szobor székely földben álljon”.

Köllő Miklós a szobrot rekord idő alatt készítette el. Az anyagiakat a marosvásárhelyi polgárok hazaszeretete, szabadságvágya, és jövőbe vetett hite teremtette elő.

A szoboravatásra két évvel később, 1899 június 11-én, most 102 esztendeje került sor. Marosvásárhely főterén. Vagy húszezer főnyi beláthatlan tömeg jelenlétében leplezték le a szobrot.

Így született meg 5 év leforgása alatt az a szobor, az eredeti, a marosvásárhelyi.

Száz évvel ezelőtt Marosvásárhely polgárai tudtak merészet gondolni.

Két évtizeden át a Kossuth szobor a Főtér másik végén álló Bem szoborral együtt a tér dísze, a marosvásárhelyiek büszkesége, szabadságvágyuk és önbecsülésük jelképe volt

Az a szobor, hasonlóan sok erdélyi társához, azonban nem volt hosszú életű. Áldozata lett az Erdélyben berendezkedő román hatalom gőgbe torkolló félelmének és rövidlátásának. Ledöntötték, összezúzták, feldarabolták és madarakat öntöttek belőle.

Száz évvel később, 1995 június 28-án a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány indítványozta, hogy itt, Gyergyócsomafalván, az alkotó művész Köllő Miklós, szülőfalujában, , a forradalom és szabadságharc emlékére, a magyar millennium évében, a művész halálának 100-ik évfordulóján állíttasson fel újból a szobor, a község történelmi Főterén és neveztessen e tér Kossuth térnek. Merjünk ismét merészet gondolni.

A merész gondolat a mai nappal ölt testet.

Az a szobor ma ujjá születhetik itt Gyergyócsomafalván, ahol első szent királyunk keresztjét őrizzük és István király kardja áll a templomkertben.

Ezt a szobrot a kárpátmedencei magyarság összefogásával adjuk most vissza a nemzetnek. Őrzését Gyergyócsomafalva népére bízzuk, mint ahogy rábízatott a Szent István kereszt őrzése is. Merjük hinni, hogy jó gazdái leszünk.

Újjá születhetik ma itt az a szobor, mert kezdetben ugyan kevesen értették, de az idő teltével egyre többen kezdték érteni, hogy azt a szobrot 1921-ben nem csak a marosvásárhelyiektől, de az egész nemzettől vették el, visszaszerzése tehát az egész nemzet ügye is.

Voltak, és egyre gyarapodtak, akik értették a célt és támogatták is a megvalósítást Voltak, igaz kis számban, akik értették és éppen ezért mindent megtettek, hogy megakadályozzák felállítását, de legalábbis száműzzék a község történelmi főteréről. Voltak ismét mások, akik nem értették, akiknek másképp magyarázták, akiket félre vezettek. Majd ők is meg fogják érteni.

Köszönjük mindazoknak, akik kezdettől lelkes támogatói voltak. Hisz a Nemzeti Kulturális Minisztérium, Dr.Rockenbauer Zoltán miniszter úr, Elekes Botond főosztályvezető úr, valamint Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke és Ft.Dr.Czirják Árpád pápai prelátus kezdeti, megértő támogatása nélkül nehéz lett volna elindulni. A kivitelezés döntő szakaszában bekapcsolódó testvértelepülések (Dány, Ráczkeve, Heves, Baktalórándháza, Tótfalu, Lukanénye), a külföldön élő magánszemélyek (Szotyory Melinda-USA, Dr. Csíki Bege Lajos, Borsos Endre Mo) majd az összköltségek mintegy 3%-adó itthon lakó csomafalviak avatták igazi kárpátmedencei, össznemzeti megvalósítássá a szobor újrateremtését.

Nem tehetem meg, hogy köszönetet ne mondjak azoknak is, akik a megvalósítás ellen dolgoztak. Tudniuk kell, hogy akaratuk ellenére, de ők is hozzájárultak ahhoz, hogy ma itt ennyien ünnepelhetünk. Ellenállásukkal abban segítettek, hogy egyre szívósabban akarjuk, hogy a közvélemény figyelme jobban ráterelődjön, hogy a vita elinduljon, hogy a támogatók tábora egyre növekedjen.

A szobor újrateremtésével önmagunkon, saját korlátainkon arattunk közösségi győzelmet. Mertünk ezúttal merészet gondolni, és íme, megvalósult. Ma már mindannyian, támogatók és ellenszegülők, részesei vagyunk az alkotásnak.

Jeles nap tehát ez a mai.

Ez a szobor jelzés, hogy tárgyi emlékeink megsemmisítése, szétdarabolása által nem lehet az őket létrehozó, az egység nevében teremtő gondolatot is felszámolni.

Jeles nap ez a mai, mert ebből az ősi egységből költözik vissza belénk egy csíra, mely majd kihajt, egy fénysugár, mely világítani fog.

Jeles nap ez, mert ennek a térnek a szellemisége van születőben ma. Itt már nem lehet mától semmi ugyanolyan, mint eddig. Itt mától kísért Kossuth szelleme, a szabadság és az igazság szelleme.

A szobor már újjászületett. A folyamat elindult. Nekünk, közösségünknek, nemzetünknek kell újjászületnie.

Higgyük, hogy így lesz.

Higgyük és reméljük, hogy ennek jeleként a szobor lábánál mindég lesz virág, hogy titkon vagy nyíltan, de majd azok is tesznek, akik ma még ezt nem tették vagy tehették, és azok is, akiknek ma ezt még valakik megtiltották.

Higgyük, hogy a szobor szelleme megbékélést és reményt hoz lelkünkbe, az egység óhajtását oltja a szívünkbe.

Higgyük, hogy jól cselekedtünk, mi, a jelenlegi szoborbizottság, amikor a fiatal, szovátai szobrászra, Sánta Csabára bíztuk a szobor újraformálását, aki nem csak azt bizonyította, hogy birtokában van a forma tökéletes újjáteremtéséhez szükséges tudásnak, de a nagy művészhez méltó alázattal tudta újra élni érzelmileg és eszmeileg Köllő Miklós alkotói elképzelését és mindezt a formán keresztül, láttatni is képes.

Hisszük, hogy jól cselekedtünk, amikor ragaszkodva a száz évvel ezelőtti döntéshez, jelmondatunkat így fogalmaztuk:

“Faragja székely kéz az emléket, vezesse vésőjét székely szív, mint ahogy a szobor székely földben álljon”, SZÉKELY FÖLDBEN, AZ IDŐK VÉGEZETÉIG.

Isten áldása kísérje tettünket!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Borsos Géza

Gyergyócsomafalva, 2001. Október 14.

KIMUTATÁS
A Kossuth szobor felállításához felajánlott és befizetett hozzájárulásokról
Adományozó

Külföldi állami Intézmények
NKÖM
NKÖM
Testvértelepülések
Baktalórántháza
Dány
Heves
Ráckeve
Tóthfalu Helyi Közösség
Belföldi állami intézmények
Hargita Megye Tanácsa
Belföldi nonprofit szervezetek
MVSZ-VET
Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet
Belföldi magán intézmények
Bonus Rt, Gyergyószentmiklós
Kolozsvári Szent Mihály Plébánia
Külföldi magánszemélyek
Borsos Endre, Budapest
Dr.Csiki Bege Lajos, Budapest
Juhász Pál-Baktalórántháza
Páll Gábor-Gödöllő
Szabóné Csiki Margit, Gödöllő
Szotyory Growe Orsolya, USA
Szotyory Melinda, USA
Szotyory Zsuzsa, USA
Belföldi, nem csomafalvi lakhelyű magán személyek
Bartalis Árpád-Csíkszereda
Borsos András-Gyergyószárhegy
Borsos Béla, Csikszereda
Csata Jenő-Csíkszereda
Csata Pál, Gyergyószentmiklós, munka
Dr. Tófalvi Karola, Csíkszereda
Dr.Haba Mihály, Jászvásár
Dr.Kuna Tibor, Csíkszereda
Farkas Klára-Gyergyóalfalu
Fodor Imre Marosvásárhely alpolgármestere
Ft. Csala László plébános, Dicsőszentmárton
Ft. Dr.Czirják Árpád pápai prelátus, Kolozsvár
Fülöp Imola, Budapest.
ifj.Bartalis Lajos, Gyergyószentmiklós
Köllő László, Maroshéviz
Lázár Margit, Szeben
Orbán Gábor, Gyergyószentmiklós, anyag
Rokaly József, Gyergyószentmiklós
Szász Jenő, Székelyudvarhely
Vargyas Rozália, Gyergyószentmiklós

Belföldi, csomafalvi lakhelyű magán személyek
Ambrus Árpád
Antal Teréz
Barabás József, fényképek
Baróti Béla
Bartalis Albert
Bartalis Attila, munka
Bartalis Dávid
Bartalis Imre
Bartalis Szilárd
Bege László
Borsos Árpád, munka
Borsos Ferenc és cs.
Csata Miklós
Csata Tamás, munka
Csata Vilmos
Csiki Ambrus
Csiki Márton
Csiki Vera
Czirják Sándor
Domokos Anna
Domokos József
Dr.Biró Sarolta
Dr.Borboly István
Dr.Fülöp László Levente
Dr.Zrinyi Erika
Gergely László
Huszár András
id.Bartalis Lajos
ifj.Bege Árpád
ifj.Fülöp László
ifj.Szilágyi Jakab
Király Árpád
Király Miklós
Király Péter
Köllő Endre
Köllő Gábor, munka
Köllő Ignác
Köllő Krisztina
Köllő Margit ny.tanitónő
Köllő Tamás, a+p
Madarász Miklós
Márton László
Mogyorós Csaba és cs.
néhai Farkas János, anyag
özv.Csiki Józsefné Rozália
Sövér Sándor
Szőcs Ida
Szőcs Tibor, munka

Képek:

                                 

                               

BORSOS MIKLÓS és KÖLLŐ MIKLÓS SZOBROK, Gyergyócsomafalva Borsos Miklós tér,

2010

                      

                                                 Az ősök-elődök szelleme bennünk él tovább!
Van-e szebb és magasztosabb a közösség életében, mint egy-egy olyan pillanat megélése, amit a lelki együvé tartozás, a közös gondolatok, tervek, majd a megvalósításban az együtt cselekvés élménye ad. Erről szólnak, a családok, a faluközösségek, népi és nemzeti közösségek ünnepei, sikerei. Ezekhez kapcsolódik a közösségi emlékezés és ezekből születik a nemzeti történelem, legyenek ezek akár a közösen átélt siker, akár az együtt elszenvedett gyász emlékezetei.
Az ünnep áhítatában mindenképp szebb, könnyebb és felemelőbb az emlékezés, hisz a közösség tagjaira egyaránt átszáll, eloszlik, mint égből jövő fénynyaláb az öröm, a bizakodás, a gyász és szenvedés, élménye.
Az ünnepi emlékezésben oldódik a gyász és erősödik a jövőbe vetett hit, és bizalom. A közösség ereje sugárzik át minden tagjára.

Az ünnepek nélküli közösség, szegény és óhatatlanul vesztésre van ítélve!

A szoborállítás, mint ünnep ezek közül is kiemelkedik, hisz maga a szobor állandó jelenlétével folyamatosan üzen és emlékeztet, kitartásra buzdít, példaképet mutat fel.

Tisztelt hölgyeim és uraim!
B. A hazatérés vágya lelkünkben él!
Mindannyian érezzük, ismerjük az érzést, jó hazatérni, jó hozzátenni valamit a hazulról hozotthoz, és jó visszaadni valamit az otthonmaradtaknak, akár egy szót, egy mosolyt, egy gesztust, melyet mindenki ért, egy imát, egy gondolatot, melyet együtt éltünk meg.

Jó tudni a távollevőnek, hogy számon tartják, jó tudni, hogy otthon számítanak rá, és jó tudni az itthoniaknak, nekünk, hogy nem vagyunk magunkra hagyatottak.

Mert törvényszerű, hogy minden igazi, időtálló emberi érték táptalaja maga a közösség. Annak értékrendjéből csirázik, magában hordozza ennek jellemzőit. Abból az értékrendből fakad, melyet évezredeken keresztül csiszolt, alakított a jövőteremtés igényének megfelelően, és mely az emberi lélek tisztulásához, nemesedéséhez vezet, visszahat, mint fentről érkező fémnyaláb sugárzik vissza a közösségre.

Az értékteremtés folyamata emberi ésszel követhető sőt befolyásolható, ennek visszasugárzása viszont már a hit, a misztikum világába visz. Nevezhetjük ugyan szerencsének, genetikai átörökítésnek, sőt véletlennek, vagy épp tudatos emberi cselekedet eredményének is.
Ez a közösségtől eredő és átörökített, felhalmozott energia öntörvényűen törekszik a visszatérésre, hogy újra tudat, magatartás és lélekformáló erővé váljon.
Szolgáljon ismét ott, ahonnan vétetett, ahonnan tehetségét, az égiekkel való kapcsolatának erejét szerezte.
Mert törvényszerű, és még logikusnak is mondható, hogy az ősi tudással való kapcsolat azon közösségen keresztül válik élővé, melynek történelmét, szokásait, erkölcsi értékrendjét magunkban hordozzuk, lelkünkkel együtt kaptuk örökségbe.

Kit, hová vet a sors, ezt nem tudhatjuk. Azt sem, hogy ki mivel fogja gazdagítani az emberi kultúrát. De jó tudni, hogy az igazi értékek megkeresik a hazatérés útját, hogy a közösség is vonza ezeket és előbb utóbb akadnak, akik fogják a jelt és segítenek a hazaigyekvőknek. Előbb utóbb akadnak követők, kegyelettel adózók, akik fizikai jelét is létrehozzák a hazaigyekvő értékeknek! Ezt teszzük ma mi is.

Köllő Miklós és Borsos Miklós a két nagy művész, most már nem csak, szellemi, erkölcsi értékrendjükben, művészi hitvallásukban, de, ha csak jelképesen is, térben is közel kerültek egymáshoz, itt a szülőfalu, a szülőföld ölelésében!

Tisztelt ünneplő társaim!
C. A köszönet és hála hetét, napjait éljük.

Ma egy hete a délutáni szentmise végén arra tett felhívást a tisztelendő Úr, hogy az elkövetkező hetet (ami most már mögöttünk áll) avassuk a köszönet és hálaadás hetévé, napjaivá!
Azt hiszem, hogy ennél jobb alkalom legalábbis számunkra, szervezők számára nem is adódhatna, hisz a sugallat megszületését követő, éveken átnyúló folyamat során, de különösen a szoboravatást megelőző héten a közösségi együtt cselekvés, egymásra figyelés nélkül lehetetlen lett volna a felmerülő gondok tömkelegét megoldani.
Így láncolódik egybe a hazatérés forgatagában a köszönet, az egymásra figyelés és közösségi cselekvés közben a lelki összefonódás.

Mondjuk el hát a köszönet szavait és távozzunk majd a Gondviselés iránti hála érzésével.

Mondjunk köszönetet itt, nagyjaink emlékhelye előtt, mindazoknak, akik kutatják, számon tartják, értékeinket és nap, mint nap tesznek azért, hogy ezek közkincsekké váljanak, a közösség életébe beépüljenek, mindennapjaink eligazító és eligazodó jeleivé legyenek.

Mondjunk köszönetet azoknak, akik felismerték, és nap, mint nap felismerik, hogy közösségi létünk folytonosságát csakis a múlt megismerésére, felvállalására, értékeinek átvételére alapozhatjuk. (A múltat idézve, jövőnket építjük. )

És mondjunk köszönetet Dóczy Andrásnak, a művésznek, aki megalkotta a szobrokat, aki kőbe véste és megtapasztalható formát adott emlékezetünknek.

Végezetül, a köszönet után, adjunk hálát a Gondviselésnek, hogy voltak és vannak olyanok, akiknek mindezért köszönetet mondhatunk, hogy adott a múltban olyanokat közösségünknek, kiknek életművét, eszmeiségét és erkölcsi értékrendjét eligazító jelekké avathatjuk!
Kérjük, adjon Csomafalvának a jövőben is Köllő Miklósokat, Borsos Miklósokat, és olyanokat is, akik tovább viszik munkánkat.

Gyergyócsomafalva, 2010-10-17
Borsos Géza József

Kimutatás
a Borsos Miklós köztéri szobrának felállításához hozzájárulók névsora

1 Rokaly Margit
2 Rokaly Amália
3 Rokaly Dénes
4 Rokaly Márta
5 Ambrus Krisztina
6 Ambrus Géza
7 ifj.Ambrus József
8 Baróti Etelka
9 Borsos Róza
10 Borsos Pongrácz
11 Borsos Zoltan
12 Köllő Vincéné
13 Madarász Károlyné Teréz
14 Özv.Köllő Dávidné
15 ifj.Köllő Dávid
16 Székely Eszter
17 Meghesan Magdolna
18 Király Árpád
19 Hobaj Terézke
20 .Szabó Mária
21 3Borsos Anikó
22 . Borsos Endre
23 BorsosBarni és cs.
24 Borsos Géza
25 Borsos Magdolna
26 Borsos Gábor
27 Borsos Miklós-Nehoiu
28 Szotyory Melinda
29 Ft.Dr.Czirják Árpád pápai prelátus
30 Szilágyi József
31 Porzsolt Erzsébet
32 .Bege Irén-50euro
33 Dr.Borboly István
34 Bancsi Edit Anna
35 Mogyorós Csaba
36 Borsos Krisztina
37 Ambrus Miklós
38 vtz. Huszár András
39 Köllő Katalin
40 Köllő Éva
41 Dr.Kuna Tibor
42 Köllő Margit ny. tanító
43 Szőcs Ida
44 Szőcs Tibor
45 Köllő Ignác
46 Köllő Teréz
47 Köllő Krisztina
48 Deák Vera
49 Mogyorós Marcella
50 Serfőző Levente Nagyszeben
51 Sándor Pongrác
52 Márton Sándor
53 Barabás József
54 Csiki Márton
55 Huszár Levente
56 Huszár Árpád
57 Köllö Laszlo Maroshévíz
58 Köllö Tamas
59 Köllö Ferenc
60 Csata Ferenc
61 Deák Árpád
62 Bartalis Lidia
63 Jakab László-Kilyénfalva
64 Kolumbán Csaba-Tekerőpatak
65 Borsos Miklos , Érd
66 özv.Domokos Ágastonné
67 Szilágyi Vencel
68 Bartalis Imre
69 Bartalis Margit
70 Baróti Ferenc
71 .Csala József
72 Csala Rozália
73 Székely Levente
és Mások

Képek:

Koszorúkat helyeztek el a két szobornál:
– KELEMEN HUNOR művelődésügyi miniszter
– BORBOLY CSABA, Hargita Megye Tanácsának elnöke
– GYERGYÓCSOMAFALVA HELYI ÖNKORMÁNYZATA (Márton László-Szilárd polgármester és Jánosi-Borsos Attila alpolgármester)
– HARGITA MEGYE TANFELÜGYELŐSÉGE (Ványolós István főtanfelügyelő-helyettes és Kari Attila szaktanfelügyelő)
– KÖLLŐ MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA (Antal Teréz igazgató és Kopacz Pongrác aligazgató)
– KÖLLŐ MIKLÓS EGYESÜLET A CSOMAFALVI OKTATÁSÉRT (Antal Teréz és Borsos Amália)
– BORSOS MIKLÓS-KÉRY ILONA ALAPÍTVÁNY / BUDAPEST (Fertőszögi Erzsébet és Bartunek Katalin)
– BORSOS MIKLÓS MŰVÉSZETÉÉRT ALAPÍTVÁNY (Bancsi Edit-Anna és Dr. Borboly István)
-HÍD EGYESÜLET / NAGYSZEBEN (Serfőző Levente és Benedek Réka)
– ÁRPÁD FEJEDELEM ISKOLA / RÁCKEVE
– DUNA BARÁTI KÖR / RÁCKEVE
– TÖRTÉNELMI VITÉZI REND (Deák Árpád és Huszár András)
– KÉZDISZÉK SZÉKELY TANÁCSA (Ambrus Ágnes tanárnő és Benkő Emőke, az SZNT alelnöke)
– GYERGYÓCSOMAFALVA TELEPÜLÉSI SZÉKELY TANÁCSA (Székely Álmos soros elnök és Korpos Levente alelnök)

Szervezők voltak:
– GYERGYÓCSOMAFALVA HELYI ÖNKORMÁNYZATA
– KÖLLŐ MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA
– BORSOS MIKLÓS MŰVÉSZETÉÉRT ALAPÍTVÁNY

Támogatók:
– GYERGYÓCSOMAFALVA HELYI ÖNKORMÁNYZATA
– KÖLLŐ MIKLÓS EGYESÜLET A CSOMAFALVI OKTATÁSÉRT
– KELEMEN HUNOR, MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTER
– RÁCKEVEI DUNA BARÁTI KÖR
– RÁCKEVEI ÁRPÁD FEJEDELEM ISKOLA
– MAGÁNSZEMÉLYEK, akiknek a nevét az ARANYKÖNYV fogja őrizni, illetve nyilvánosságra hozzuk a helyi sajtóban is

Erkölcsi támogató:
– GYERGYÓCSOMAFALVI RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIA

Közreműködtek:
– KÖLLŐ MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA
– PETRES IGNÁC FÚVÓS EGYESÜLET
– CSOMAFALVI HAGYOMÁNYŐRZŐ FIATALOK
– CSOMAFALVI ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ ALAKULAT

A rendezvény fővédnöke:
BORBOLY CSABA, Hargita Megye Tanácsának elnöke

JAKAB ANTAL SZOBOR, Gyergyókijénfalva

2009

Dicsértessék a Jézus Krisztus!Nagyméltóságú és főtisztelendő érsek Úr és püspök Atya!Tisztelt ünneplő közösség!

Egy erős hitű, életét hite és népe szolgálatába állító nagy egyéniség emléke előtt tisztelgünk.

Gyergyókilyénfalva szülöttjének, Jakab Antalnak, ezeréves főegyházmegyénk nagy püspökének, Márton Áron társának és méltó utódjának állítunk ma szobrot, születésének 100-ik évfordulóján!

A szobrot Dóczi András csíkszeredai művész faragta, gyergyókilyénfalvi andezitből.

Tisztelt ünneplő közösség!
Gyergyókilyénfalva és egész Gyergyószék népének ezúttal van oka ünnepelésre. Mindannyian büszkén és szívünkben elégtétellel állunk itt, hisz Istennek tetsző dolgot cselekszünk!
Abból az adósságból törlesztünk, amellyel nem csak Jakab Antal emlékének, hanem azoknak az értékeknek, erkölcsi magatartásnak és szellemiségnek is tartozunk, amit Jakab Antal KÉPVISELT, MEGVALÓSÍTOTT és mellyel KÖZÖSSÉGÜNKET GAZDAGÍTOTTA!
Az igazsággal szembeni adósságunkból törlesztünk!

A szoborállítás nem csak egy műalkotás elhelyezése, nem csak egy ünnepi pillanat. Mindenekelőtt azért állítunk valakinek szobrot, mert azonosulni tudunk, vagy akarunk azzal az értékrenddel, melyet a szobor alanya képviselt, azzal a móddal, ahogyan cselekedett, ahogyan életében ezeket az értékeket megvalósította.
”Az Istennél a belépőjegyen az kell hogy álljon: mindent megtettem önmagam, felebarátom és népem javára és épülésére”vallotta Jakab Antal
Jakab Antal nem csak hirdette és vallotta de így is élt, és e szerint cselekedett!
A szoborállítással a tisztelet és emlékezés mellett kötelezettséget is vállalunk, hisz a szobor emlékeztet, és késztet is mindarra, amiért Jakab Antal küzdött.

A szobor emlékeztet és üzen! A szobornak lelke van! A szobor a gondolatok, a szeretet erővonalainak találkozása.

Nem csak a művész megálmodott emberi munkája van benne, de mindazok gondolata, érzése, akik hozzájárultak, akik akarták, vagy éppen nem akarták létrejöttét.
A szobor szellemi misztikum, maga a csoda, melynek vonzása, üzenete és parancsa van!

Kedves kilyénfalviak!
Most úgy is szólok, mint aki itt ebben a faluban született, és akinek anyai ági dédapja, néhai Salamon Joákim kántortanítóként élte le itt életét és a szemközti temetőben alussza örök álmát.
Ez a szobor egyben a kishitűség cáfolata is!
Létrejötte bizonyítja, hogy nagy tettekhez nem pénz kell, még csak a hatalom sem elég, hanem HIT-AKARAT, ÖSSZEFOGÁS és CÉLIRÁNYOS CSELEKVÉS szükségeltetik!
Kellett Dr.Vencser László kitartó konoksága, Varga Gabriella hozzáértése. Szükséges volt Egyed József polgármester segítségére, a távolbaszakadtak és a kilyénfalviak hozzáállására és mindazokéra, akik anyagilag vagy szellemiekben támogatták a szoboravatást. Természetesen kellett Dóczi András szobrász elhivatott tehetsége, és kellettünk mi is, mindannyian, akik most körülálljuk, és közösen örülünk létrejöttének.
Mert úgy szép az ünnep, ha együtt vagyunk!

Tisztelt ünneplő közösség!
A szobor nem fénykép. Nem az élet egy adott pillanatát örökíti meg. A szobor JEL; MÚLT, JELEN ÉS JÖVŐ EGYSÉGE. Lelkeinket, gondolatainkat köti össze térben, időben és eszmeiségben, Linz, Csomafalva, New Jersy, Kiskunhalas, Budapest, Marosvásárhely, Nehoiu, Gyergyószentmiklós, Újfalu, Tekerőpatak, Ditró és Kilyénfalván át. Összefogja mindazokat, akiknek akaratából és hozzájárulásával megszületett.

A szobor a múltat a jövővel, az égieket a földiekkel kapcsolja össze. Ha majd ránézünk, ennek szimbolikus jelét is láthatjuk!

És végezetül, köszönet még egyszer a szobor alkotójának, és mindazoknak, akik hozzájárultak létrejöttéhez.
Nevüket és a szobor létrejöttének történetét, az ünnepségsorozat minden adatával együtt a Centenárium aranykönyve őrzi. Isten fizesse fáradozásukat!

Elmondhatjuk hát:

Székely szívek összefogásával született, és székely kéz faragta a szülőföld termette kőből

Fohászkodunk, hogy székely földben álljon az idők végezetéig!

Add Urunk, hogy emlékeztessen és üzenjen! Add, hogy Jakab Antal népszolgálati példája és szellemisége új életre keljen mai és eljövendő vezetőinkben!

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Gyergyókilyénfalva, 2009-03-13

Borsos Géza József,
a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke

ADOMÁNYOZÓK LISTÁJA

JAKAB ANTAL SZOBOR GYEGYÓKILYÉNFALVA 2009 március 13

1 Péter Antal, Kilyénfalva
2 Kolozsi Antal, Kilyénfalva
3 Borka András, Kiskunhalas
4 Borka Zoltán, Kilyénfalva
5 Kilyénfalvi Közbirtokosság, Kilyénfalva
6 Borka Vilmos, Kilyénfalva
7 Borka Éva, Marosvásárhely
8 Kollő Margit, Csomafalva
9 Borsos Endre, Csomafalva
10 Borsos Géza, Csomafalva
11 Kovács Vince, Újfalu
12 Keresztes Tibor, Veresegyháza
13 Keresztes János, Újfalu
14 Buzás József, Újfalu
15 Balla Béla, Kilyénfalva
16 Kovács Gyula, Kilyénfalva
17 Nagy Endre, Újfalu
18 Páll Árpád, Újfalu
19 György Péter, Kilyénfalva
20 Gergely antal, Kilyénfalva
21 Bányász Edit, Kilyénfalva
22 id. György Géza, Kilyénfalva
23 Czirják Árpád, Kilyénfalva
24 György Gizella, Kilyénfalva
25 Kolozsi Károly, Kilyénfalva
26 Kolozsi Márton, Kilyénfalva
27 Kovács János, Tekerőpatak
28 György Imre, Tekerőpatak
29 Kolumbán Csaba, Tekerőpatak
30 Karda Áron, Újfalu
31 Benedek Balázs, Újfalu
32 Ferenczi Melinda, Újfalu
33 Egyed Géza, Kilyénfalva
34 Hajnal János, Kilyénfalva
35 A.I.György Magdolna, Kilyénfalva
36 Borka Etelka, Kilyénfalva
37 György Sándor, Kilyénfalva
38 Egyed Bertalan, Kilyénfalva
39 Kiss László, Újfalu
40 Máté Benjamin, Kilyénfalva
41 Huszár András, Csomafalva
42 György András, Kilyénfalva
43 György csaba, Kilyénfalva
44 Kolozsi Dénes, Kilyénfalva
45 Borka Gábor, Kilyénfalva
46 Czirják Géza, Kilyénfalva
47 Gyulai Mária, Tekerőpatak
48 Szőcs Eszter, Csíkvacsárcsi
49 Varga Gabriella, Budapest
50 Kolumbán Imre, Kilyénfalva
51 OSTHILFE, LINZ Linz
52 Dr.Vencser László, Gyergyószentmiklós
53 Varga Nóra és családja, Budapest
54 Vencser Sándor és Családja, Gyergyószentmiklós
55 György Vilma, Kilyénfalva
56 Jakab László, Kilyénfalva
57 Keresztes Erwin, Újfalu
58 Salamon Árpád, Kilyénfalva
59 Gál Emil, Tekerőpatak
60 Szőcs Ida, Csomafalva
61 Köllő Ignác és Terézke, Csomafalva
62 JAKAB ANTAL, Kilyénfalva
63 Szotyory Melinda New Jersey,-USA-Csomafalva
64 Borsos Miklós, Nehoiu- Csomafalva

Készülnek a B. Miklós, K. Miklós és J. Antal szobrok Dóczy András, neves csíkszeredai szobrász műhelyében

A megmintázott személyiségekről és a szobrok születéséről bővebben

Kossuth Lajos

KOSSUTH  LAJOS a magyar nép tudatában

A magyar nép, nem tartozik a könnyen felejtő nemzetek közé. Erről bárki meggyőződhet, aki hajlandó bebarangolni, a népi kultúra berkeit, s örömét leli abban, ha csokorba szedheti ősei hagyatékának legszebb virágait. Elég a közvetlen közelünkben, itt Gyergyó –  medencében, a népi építkezés formaelemeit megtekinteni, s a szőttesek és varrottasok mintavilágán át, még az emlékezés gazdag tárházából, minden évben egyetlen egyszer előkerülő, hímes tojás mintákat, melyekre tekintve a hajdani pogány hitünk  jelrendszerével nézünk farkasszemet. Át lehet őket magyarázni, keresztyén köntösbe is belehet bújtatni, de többségük, a sámán hit félreérthetetlen ázsiai vonalmetszetű ábrázatát mutatja. S ha az emlékezés horizontján, ez egy félkörrel ábrázolható, tekintsünk a szemközti oldalra, s vessünk egy pillantást a magyar nemzettest azon csoportjaira, akik nem élhetnek a legalapvetőbb emberi jogaikkal, nem tanulhatnak anyanyelvükön és hitükről sem tehetnek vallást magyarul, mint csángó és Kárpát – aljai testvéreink. Ennek ellenére, a szájhagyomány pótolhatatlan ajándékán keresztül, történelmi tudatukba mélyen beíródva ott találjuk, Attilának, Csaba királyfinak, Árpád fejedelemnek, Szent Istvánnak, Szent Lászlónak, Hunyadi Jánosnak, Mátyás királynak, Bethlen Gábornak, Rákóczi Ferencnek, Széchenyi Istvánnak, Petőfi Sándornak, Kossuth Lajosnak, az emlékét –  hogy 150 évnél fiatalabbakat, ezennel ne emlegessünk –. Ha a nevek által jelzett csillagsorral megrajzoljuk a  nemzeti tudat horizontjának másik oldalát, kerek egészként tekint ránk, egyfelől, az ős idők ködébe vesző, ázsiai múlt, másik oldalról, a kárpát – medencei históriánk jelentős állomásait fémjelző történelmi személyiségeinek sora.

S  hogy a felejteni nem akarás, milyen eszközöket képes élni, azt leginkább a Kossuth Lajos történelmi nagyságából és tiszteletéből fakadó kultuszból lehet megismerni. Kossuth Lajos emléke, ma is elevenen él, alakját népdalok, mesék, mondák, történetek örökítik meg, min több még éltében legendás alakká magasztosult. A szabadság metaforája volt, s úgy tekintettek rá, mint akinek kezébe helyezte Isten a magyar nép sorsát.

Az 1848-as  centenáriumi gyűjtés, 1600 Kossuthra vonatkozó adatközlést jegyzett fel, természetesen a folklorizáció különböző fokain.

Kultusza már a szabadságharc idején elkezdődött, az abszolutizmus és a kiegyezés korának ellenzéki pártjai, tevékenyen ápolták népszerűségét. Eszmei azonosulást jelentett a Kossuth – szakáll, a Kossuth – kalap viselése. A mézeskalács formáktól a porcelán edényekig, a metszett üvegtől az ötvösmunkákig, ponyvanyomtatványoktól a képzőművészeti alkotásokig, minden ágazatban tekintélyt teremtett neve illetve képmása. Még a cukrász újdonságok is felvették nevét, mint a Kossuth – kifli, Kossuth –sütemény, Kossuth – szelet, Kossuth – nyakkendő, Kossuth – kalap, Kossuth – gallér, Kossuth – gomb, Kossuth – mente, …, s máig a magyar háziasszonyok konyhai repertoárjában,  népszerű ínyencségek. Talán az egyedüli történelmi személy, aki a szakácskönyvekben, receptes füzetekben ilyen jelentős névadással büszkélkedhet.

A Kossuth pénzügyminisztersége alatt nyomtatott ún. Kossuth – bankókat, még a numizmatikai értékekről nem tudók is, megkülönböztetett becsben tartották. A bankókat díszítő motívum sorok, szőttes, varrottas minták lettek, s büszkén viselték a lányok, a Kossuth – bankós mintájú hímzett kötényt, legények pedig, az ugyanilyen kézelőt.

Szóláshasonlatok vonatkoztatási alapjává lépett elő, Kossuth sorsképe. Az „Elment, mint Kossuth Lajos. Odalett, mint Kossuth.” A legnemesebb eszmékért igazságtalanul szenvedők hasonlata maradt mindmáig.

Az 1848-as esztendőt követően, az egész magyar nyelvterületen, Székelyföldön különösen, a Lajos keresztnév igen népszerű lett.

A folklorizáció szabályai szerint, egyes történelmi hősök nevéhez fűződő mondák, más személyekre is átszállhatnak, Kossuthra is érvényességet mutatott, hisz a korábban Mátyás királyhoz, vagy Rákóczihoz kapcsolódó mondák, személyének átcserélésével is szárnyra keltek. Ezért, olykor a mondákban királyként, a jobbágyokat felszabadító hősként, vagy társait felszabadító szegény legényként, is szerepel, aki nem tudta megvalósítani céljait, mert a gonoszok megölték, bár a lovára fordítva vert patkóval is próbálta megtéveszteni ellenségeit. Mi több, a hősökhöz kapcsolódó sztereotípiák értelmében, már születésé előtt megjövendölték, a jövőbe látók felemelkedését, bukását és halhatatlanságát. Mondák örökítik meg Petőfihez, Rózsa Sándorhoz fűződő örök barátságát, Görgeivel való ellentétét.

Kossuthban öltött testet, a nemzet reménye, bizakodása, benne látták a magyar nép szabadítóját, bajban őt várták, akárcsak Csaba királyfit, Szent Lászlót, Hunyadit vagy Rákóczit. Szellemének megidézése, rendszerint a Kossuth – nóta eléneklésével történt. Ki ne ismerné a magyar Marseillaist, s ki ne szánta volna magát katonáskodásra, ha azt hallotta, hogy Kossuthnak elfogyott a regimentje?

Egyik dallamváltozatára, már 1848 tavaszán énekelték, a :

„Magyarország édes hazám, Neked szült és nevelt anyám.

Négy esztendő nem a világ, Éljen a magyar szabadság!”

Kossuth neve, feltehetően az őszi toborzó útja során kerülhetett be, ugyanis, a Hírlap 1848. december 17.-ei számában, már ez a szöveg olvasható:

„Kossuth Lajos azt izente, Nincsen elég regimentje,

Ha még egyszer azt izeni, Mindnyájunknak el kell menni!”

Kisebb átalakulásokkal, mindmáig ez maradt a legnépszerűbb szakasz. Hasonló népszerűségű, az „Esik eső karikára Kossuth Lajos kalapjára,

Valahány csepp esik rája, Annyi áldás szálljon rája, ” 1849-ben hozzáírt strófa, mely a Bach korszak elleni tiltakozásnak is kifejezője volt. Deák Ferenchez írt levele hírére, született a következő szakasz:

„ Kossuth Lajos íródeák, Megírta a haza híját.

Kimutatja, hol a baja, s azt is hol az orvossága,”.

A nagy államférfi halálának méltó elsiratója, a következő versszak:

„Esik eső karikára, Kossuth Lajos sírhalmára,

valahány csepp esik rája, annyi könnycsepp hulljon rája.”

Dallama fél népi, feltehetően kuruc kori, de mindenképp a XVIII. századi. A Kossuth nóta családja igen népes, 110 daltípusának 600 változatát sikerült feljegyezni. Bartók Béla kutatásai során, különböző szlovák és cseh népdalkiadványokban, szóról szóra fordított szöveggel, dallamváltozataira figyelt fel.

A magyar nyelvterületen, igen sok más dallamra is énekelnek, különböző hangvételű Kossuth – dalokat, melyek Kossuth visszatérését, ennek várását sugallják. A teljesség igénye nélkül, néhány többé-kevésbé ismert Kossuth – dal:

Állj be pajtás katonának, Kossuth Lajos huszárjának, …

Kossuth Lajos édesapám, felesége édesanyám, Én vagyok az igaz fia, Magyarország katonája.

Most kell lenni katonának, mert Kossuthnak verbuválnak.

Kossuth Lajos nem lett volna, katona sem lettem volna.

Kossuth Lajos udvarába eltörött a lovam lába, Gyere pajtás gyógyítsuk meg, , itt a muszka futamítsd meg.

Kossuth Lajos sarkantyúja, nem aludtam az éjszaka, Még az éjjel sem aluszom és az ellenséget várom.

Kossuth Lajos nagy bújába, Leült a tenger partjára, Bár átkot szórnak reája, Sírva gondol hazájára.

Ott voltam én mostanában Kossuth Lajos szobájában, . . .

Azóta sincs jó világ, mióta a Kossuth bankó járt, …

Magyarország dolga bajos, mert nincs benne Kossuth Lajos, …

Lesz Kossuthnak regementje, lesz akkor kard, puska, mente, …

Talán tovább sorolhatnánk a Kossuth emlékeket, míg el nem jutnánk a legutóbbihoz, a ma itt, Csomafalván állított Kossuth szoborhoz.

Néprajzosként úgy látom, hogy a mi felejthetetlen Kossuth Lajosunkat, méltán ajándékozta a történelem nekünk magyaroknak, mert emlékét 150 év multán is kegyelettel őrizzük. De néprajzosként, arról is meggyőződtem, hogy népünket, mérhetetlen erővel és képességekkel bocsátotta útjára a Teremtő, és méltán várja el tőlünk, hogy ki-ki a maga helyén, Attila, Csaba, Szent István, Szent László, Hunyadi János, Mátyás király, Széchenyi István, Petőfi Sándor illetve Kossuth Lajos legyen.

Kisné Portik Irén, néprajzkutató

Elhangzott a CSÉF (Csomafalvi Értelmiségi Fórum) szoboravató ünnepség keretében megrendezett ülésén

Címzett :
HELYI TANÁCS
GYERGYÓCSOMAFALVA
………../……….

Tisztelt Polgármester Úr!
Tisztelt tanácsosok !
A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány az 1995 és 1996-os évek folyamán két alkalommal fordult beadványban a tisztelt Tanácshoz annak érdekében , hogy széles társadalmi összefogással „keltsük új életre Kossuth Lajos marosvásárhelyi szobrát”, azaz állítsuk fel községünkben a gyergyócsomafalvi nagy művész , Köllő Miklós által alkotott és most 100 esztendeje Marosvásárhely főterén , a mai ortodox katedrális helyén felállított szobor hü másolatát .
A Tanács kezdeményezésünkre mindkét esetben pozitíven válaszolt , utoljára a 29/1996-os Határozatában , melyben javaslatunkkal megegyezően a templom és az új orvosi rendelő közti teret jelölte meg, mint a szobor felállítására alkalmasnak ítélt helyet . A Határozat hangsúlyozza ugyanakkor azt is , hogy a helyi költségvetés szűk keretei miatt nem tudja felvállalni a kivitelezés anyagi támogatását..
Mindezeket figyelembe véve a megalakult Szervező Bizottság megkezdte munkáját , melynek eredményeképpen a megvalósítás lehetősége körvonalazódni látszik , hisz sikerült számos intézményt és magán személyt megnyerni a terv kivitelezésének támogatásához .
A Szoborbizottság Védnöki Testületébe közéletünk jeles személyiségeit kértük fel ( Dr. Czirják Árpád érseki helynök , özv. Borsos Miklósné Kéry Ilona , Tőkés László püspök , az RMDSZ tiszteletbeli elnöke , Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének alelnöke , Kolumbán Gábor , Hargita Megye Tanácsának Elnöke , Bihari Szabolcs az MVSZ Svédországi OT-nak elnöke )
A Szoborbizottság Tiszteletbeli Elnökének Fodor Imrét , Marosvásárhely polgármesterét jelöltük , aki azt köszönettel elfogadta .
Jelen pillanatig az alábbi szervezetek biztosítottak anyagi támogatásukról : Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága , Illyés Közalapítvány , Hargita Megye Tanácsa , Magyarok Világszövetsége Svédországi Országos Tanácsa , Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma .
Ezáltal biztosítva van a kivitelezéshez szükséges pénzalap mintegy 60%-a . Ennek egy része már az Alapítvány elkülönített számláján van , a többi pedig remélhetően ütemesen érkezni fog .
A szobor elkészítését Burján Emil gyergyószentmiklósi és Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművészek vállalták .
A Kontur Kft tervezői elkészítették a tér rendezésének és a szobor elhelyezésének egy lehetséges változatát , melyet megvitatás és elfogadás végett a tisztelt Tanács elé terjesztünk .
A Megyei Tanács az 1998-as költségvetési évben 20 000 000 lejjel pótolta a Tanácsnak leosztott összeget az előirányzattal szemben ,melyről szóban értesítettük a Főkönyvelőt és a Polgármester Urat , azzal a céllal, hogy ezt a Polgármesteri Hivatal a tér rendezésére fordíthassa.
Beadványunkhoz csatoljuk a tájékoztatás teljessége érdekében
a. A Con-tur Kft szakemberei által elkészített térrendezési tervet .
b. A szórólapot , amelyet a támogatók tájékoztatása érdekében állítottunk össze és amelyet ezúttal elsőnek a tanácsos urak rendelkezésére bocsátunk .
c. Az 1996 -én benyújtott beadványunkat .
Gyergyócsomafalva , 1999 február 22
tisztelettel
a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány Kuratóriuma nevében

Borsos Géza-József

Tisztelt Polgármester Úr!
Tisztelt Képviselő Testület!

Jelen levelünket tájékoztatónak szánjuk, annak érdekében, hogy Polgármester Úr, a tisztelt testület és személy szerint annak tagjai, közvetlenül nyerjenek betekintést és egyben bekapcsolódási lehetőséget, nagy tervünk, a Kossuth szobor felállításának folyamatába.

Mit szeretnénk?
Kerüljön felavatásra 2001, június 29-én, Gyergyócsomafalván, az alkotó művész szülőfalujában az 1899, június 11-én Marosvásárhely főterén felavatott, és 1921-ben, a román sovinizmus kultúrapusztító munkája által megsemmisített műalkotás, Köllő Miklós Kossuth szobrának hű másolata.

Hogyan szeretnénk a megvalósítását?
Úgy szeretnénk, hogy a szobor közös, kárpátmedencei összefogás eredményeként, a nemzeti egységesülés, a „határmódosítás nélküli egyesítés” szimbólumaként születne újra
Ebből kifolyólag legfontosabbnak tartjuk, hogy a megvalósításának előkészítésében kikérjük mindazok véleményét, bekapcsolódási lehetőséget biztosítsunk mindazoknak, akik fontosnak tartják a cél megvalósítását.

Miben segíthettek?
Anyagiakkal, a szobor elkészítésének költségeihez való hozzájárulással
Erkölcsi támogatással, személyes és testületi jelenlétetekkel az avató ünnepségen
Szellemiekkel, bekapcsolódva ötletekkel, tanácsokkal, személyes részvétellel, az avatási ünnepséget megelőző előrendezvényeken.
Kapcsolataitokat felhasználva újabb támogatókat szerezhettek, pályázataink útját egyengethetitek.

Mi történt eddig?
A BMMA által 1996-ban létrehozott Szoborbizottság munkájának eredményeképpen:
Elkészült a szobor agyag változata
Elkészült a tér rendezési terve
Szerződés köttetett az Alapítvány és a kivitelező művész (Sántha Csaba) között.
Eddigi pályázataink által elnyert támogatásokból rendelkezésre áll a szobor kiöntési költségeinek mintegy 1/3-a, melyet előlegként folyósítottunk a művész számára.
Pályázási lehetőségeinket nagyban csökkentette az a tény, hogy az elmúlt választási ciklusban tevékenykedő tanács nem támogatta az ötlet megvalósítását. Ennek következtében utasították vissza a a NKÖM-hoz, a Köztéri Műalkotások, millenniumi pályázati kiírás keretében beadott pályázatunkat.
Gyergyócsomafalva Helyi Tanácsa a 27/2000 számú Határozatában vállalta a tér előkészítését és a talapzat elkészítését
Megalakult az avató ünnepséget előkészítő és szervező bizottság(SZB), mely elkészítette munkarendjét és naptári tervét.

Mit tervezünk?
A rendezvényt, tekintettel arra, hogy kapcsolódik a falu BÚCSÚ ünnepével, több naposra tervezzük.
a. Előrendezvényként szeretnénk a Csomafalvi Értelmiségi Fórum (CSÉF) szokásos évi ülésszakát ezúttal, és talán a továbbiakban rendszeresen, a testvértelepülések előadóival, résztvevőivel bővíteni.
b. Utórendezvényként csak szórakoztató és levezető programokat ajánlunk, kirándulás, stb.
A CSÉF ülésszakra Javasolt témáink, melyek köre bővíthető,
Önkormányzat Egyház és a civil szerveződések együttműködése.
Jövedelemarányos közteherviselés.
Vállalkozásbarát önkormányzat

Amiben tanácsot, véleményt kérünk, amire választ várunk:
Az előrendezvényekkel kapcsolatosan:
1. Lehetséges-e július 28-a
2. A javasoltakon kívűl milyen témát javasoltok
3. Ki, milyen témában szeretne előadást tartani, vitában részt vállalni
4. Ki, milyen mértékű anyagi támogatást tud nyújtani a terv megvalósulásához.

Mindezt megőrizni az utókor számára.
Az elhangzó közléseket, a levont következtetéseket füzet formájában szeretnénk közkinccsé tenni, a Délhegyalja folyamatosan közölni fogja.
Az avató ünnepség egészét, az elhangzó beszédekkel együtt, a résztvevők névsorával, a Délhegyalja különszáma fogja megörökíteni.
A szoborállításban részt vállalók nevét, a hozzájárulás megnevezésével az erre az alkalomra felfektetett ARANYKÖNYV-be vezetjük be.
A nagyobb horderejű hozzájárulásokat a szobor talapzatán felirat jelzi.Pl, állíttatta Gyergyócsomafalva és Testvértelepülései, stb.

Gyergyócsomafalva, 2001-01-31
Dr. Fülöp László-Levente Ft.Ferencz Antal
polgármester, plébános

Borsos Géza-József Dr.Borboly István
a BMMA elnöke, a SZB elnöke

MEGHÍVÓ

1894. április 22.-én, néhai Kerekes Sámuel lapjában, a Marosvidékben, László Gyula indítványozta, hogy Bem szobrának városában állítsanak Kossuthnak szobrot. Három nap múlva a Bernády György által összehívott értekezlet kimondta egyhangúan, hogy szobrot fog létesíteni. A 380 tagú szoborbizottság elnöke Bernády György, tiszteletbeli elnöke Geréb Béla, Marosvásárhely polgármestere, és Dósa Elek lettek.
1895. december 4-én a szoborbizottság úgy döntött, hogy Köllő Miklós, gyergyócsomafalvi születésű szobrászt bízza meg a mű elkészítésével; „Faragja székely kéz az emléket, vezesse vésőjét székely szív, mint ahogy a szobor székely földben álljon”.
1896. június 11-én Marosvásárhelyen „vagy húszezer főnyi beláthatatlan tömeg jelenlétében leleplezték Kossuth Lajosnak Köllő Miklós által készített ércszobrát”, írja a korabeli sajtó

1995 június 28—án A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány Közgyűlése, az államalapítás 1100-ik, az 1848-as forradalom és szabadságharc 150-ik évfordulójára készülve úgy határozott, hogy kezdeményezi a Kossuth szobor újbóli felállítását, az alkotóművész szülőfalujában, Gyergyócsomafalva község történelmi központjában.

Tudatában vagyunk annak, hogy ilyen horderejű feladat csak széles társadalmi összefogással valósítható meg.

Olyan erőpróba, melynek közösségépítő és önbizalom-gerjesztő hatására igen nagy szüksége van népünknek, elbizonytalanodott erdélyi nemzeti közösségünknek.

A szobor újrateremtése a magyar millennium évében a kárpátmedencei magyarság összefogásának eredménye és nemzeti egységének jelképe.

,Újbóli felállítása üzenet a vak sovinizmusnak, hogy tárgyi emlékeink megsemmisítése nem jár együtt nemzeti felszámolásunkkal.

Az újraalkotás és bronzba való öntés Sánta Csaba szobrász munkája.

A kivitelezés művészi felügyeletét és elbírálását a Bocskai Vince, Dóczi András, Gáll András és Borsos Gábor művészekből álló testület végezte.

A Szoborbizottság Elnöksége. Borsos Géza-József, Dr Fülöp László-Levente, Ft.Ferencz Antal, Dr Borboly István, Bancsi Edit.

Székely kéz faragta az emléket, vésőjét székely szív vezette, mint ahogyan székely földben álljon a szobor az idők végezetéig!

Isten áldása kísérje tettünket!

, Esik esõ karikára,
Kossuth Lajos kalapjára.
Valahány csepp esik rája,
Annyi áldás szálljon rája,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza ! “

 AZ ÜNNEPSÉG VÉDNÖKEI:

Kossuth Szövetség
Magyarok Világszövetsége
Ft. Dr. Czirják Árpád, pápai prelátus
Csomafalvi Értelmiségi Fórum
Szent István Lovagrend

TÁMOGATÓK
Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériuma

Magyarok Világszövetsége
Hargita Megye Tanácsa
Dány, Heves, Ráczkeve, Baktalorántháza
Szotyory Melinda
Ft.Dr.Czirják Árpád
Dr.Csíki Bege Lajos
Borsos Endre
néhai Farkas János
és sokan mások

MŰSOR

Október13., Szombat:

14:00     Köllő Miklós alkotásai fj.Köllő Miklós fényképkiállításának megnyitása

15:00 –  CSÉF ülésszak:Kossuth és a székelyek

19:00 – Orgonakoncert

     20:30              Vacsora

Október 14., Vasárnap:

10:00 – Ünnepi szentmise

      A KOSSUTH szobor avató

ünnepsége a község Főterén

Szervezők:
Gyergyócsomafalva Helyi Tanácsa
Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány
Római Katolikus Plébánia
Borsos Miklós Művelődési Egyesület
Gyergyócsomafalvi RMDSZ

KÖLLŐ MIKLÓS ÉS BORSOS MIKLÓS A ROKONOK!

  

Mint a konferencia és a címválasztás indítványozója, néhány mondatban igyekszem magyarázatot adni egy tartalmi és egy formai kérdésre, ami bizonyára sokakban felmerült a meghívó láttán.

A. A címválasztás indoklása.
B. A székely szimbólumokról szóló kiállítás beépítése a rendezvénysorozat részeként.

A. Nézzük hát mindenekelőtt a címválasztást.
1. Amúgy a rokonság, mint vérségi kapcsolati rendszer igen kitűntetett szerepet játszott és még játszik, igaz egyre gyengülő intenzitással és megváltozott szerepvállalással, a székely társadalom működésében, szervezeti, szerkezeti felépítésében.
Hogy mást ne említsek a székely székek önigazgatási rendszere a nemek és ágak szerinti hatalommegosztás és bíráskodás gyakorlása, példanélküli demokratikus rendszert teremtett évszázadokkal megelőzve az un. Civilizált nyugatot!
Vagy gondoljunk a kalákarendszer rendkívüli erős gazdasági és morális előnyeire, az önsegélyzés és családindítás, vagy éppen a közösségi élet gyakorlásához szükséges színterek, ma beruházások létrehozásában. (templomok, iskolák, közigazgatási székhelyek, stb).

Tehát a rokonság, túl az érzelmi alapú emberi kapcsolatokon sokkal többet jelentett és jelent még ma is a székely embernek, mint a nyugati társadalom elmagányosodott egyénekre atomizált tagjainak.
Egyik indok tehát a rokonságnak ilyetén értelmezése, a számontartás jelenségének felfedése, annak kivetítődése eszmei, művészi, a kor áramlatai mögött és fölött felfedezhető rokon vonások keresése.
2. Második indokot a címválasztásra, a párhuzamosságra törekvés, az egyensúlyteremtés igénye.
Feladatunk a két nagy egyéniségnek a csomafalvi köztudatba való beemelése. Ez feltételezné egy bizonyos fokú „elengedését” is az itt élő két rokonság által, mi által elkerülhetővé válhat esetleges versenyeztetésük a közgondolkodásban.

Az utóbbi időben, főleg 1990 után, bővebben nyílt lehetőség arra, hogy foglalkozzunk, és ne csak iskolai szinten a községből kiemelkedett nagy elődeink munkásságával.
Az intézményes keretek a két művész hagyatékának ápolására, kultuszának alakítására az iskola névválasztásával (1990. március 15) és a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány, majd a Borsos Miklós Emlékház létrehozásával teremtődtek meg. Borsos Miklós vándorkiállítás szervezése Erdély nagy városaiban, majd a Flóra szobor köztéri elhelyezése (1994) nagy lépés volt abba az irányba, hogy a köztudatba emeljük Borsos Miklós művészi nagyságát.
Az egyensúly megteremtésének igénye is indokolttá és természetessé tette, egy Köllő Miklós alkotás köztéri elhelyezését. Erre jó alkalomnak kínálkozott az államalapítás millenniumi évfordulója. Álljon itt a kezdeményezés hiteles jegyzőkönyvének egy részlete.
1897. december 4-én a szoborbizottság úgy döntött, hogy Köllő Miklós, gyergyócsomafalvi születésű szobrászt bízza meg a mű elkészítésével; „Faragja székely kéz az emléket, vezesse vésőjét székely szív, mint ahogy a szobor székely földben álljon”.
1899. június 11-én Marosvásárhelyen „vagy húszezer főnyi beláthatlan tömeg jelenlétében leleplezték Kossuth Lajosnak Köllő Miklós által készített ércszobrát”, írja a korabeli sajtó
1921(0)-ben a berendezkedő román hatalom helyi képviselői ledöntötték és anyagát román emlékművekhez, használták fel.
1995 június 28—án A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány Közgyűlése, az államalapítás 1100-ik, az 1848-as forradalom és szabadságharc 150-ik évfordulójára készülve úgy határozott, hogy kezdeményezi a Kossuth szobor újbóli felállítását, az alkotóművész szülőfalujában, Gyergyócsomafalva község történelmi központjában.
Tájékoztatásként közöljük, hogy egyedül az Illyés Közalapítvány RMDSZ által uralt Romániai Alkuratóriuma utasította vissza pályázatunkat.
Ez a cselekedet nem csak arról szól, hogy Gyergyócsomafalva történelmi főtere új, rangjához méltó arculatot kap, mely akár idegenforgalmi nevezetességgé válhat. A kezdeményezés súlyát annak politikai, nemzetpolitikai üzenete hordozta és hordozza a mai napig, nevezetesen az, hogy van lehetőség és akarat népünkben arra, hogy a gyászos trianoni diktátum után 80 évvel újraépítse a román nacionalizmus és kommunizmus által lerombolt értékeit.
Jelentősége és üzenete messze meghaladta a falu határait, a képzőművészet kereteit, felkeltve a nemzetbiztonsági erők érdeklődését is!
Az eredeti alkotáshoz híven, száz év elteltével, ugyancsak az államalapítási évfordulóhoz kapcsolódva hirdeti, a székely nép életerejét, jövőbe vetett hitét, élni akarását, jogát arra, hogy ősi szülőföldjén, önmaga alkotta erkölcsi értékei szerint, szabadságban akar élni!
Első hallásra az ötlet teljes támogatottságnak örvendett, a szoborbizottság elnökének ifj.Köllő Miklóst választva meg. A kezdeti egyöntetű lelkesedés után, hónapokon belül aggasztó hangok kezdtek keringeni a községben, melyek szerint „elhamarkodott az ötlet”, „nem érett meg hozzá az idő”, „megvalósítása politikai veszélyeket rejt magában”, „inkább az utakra kellene költeni azt a pénzt”, stb.. Mindezekben nem volt nehéz felfedezni a kívülről szervezett titkosszolgálati propaganda, aktív jelenlétét! Lassan a Köllő Miklós nagy alkotása újbóli felállításának kérdése lassan a község közvéleményét megosztó politikai kérdéssé sikerült átalakítani. Ennek a helyzetnek a következménye volt, hogy ifj.Köllő Miklós lemondva elnöki tisztségéről, a szoborbizottság feloszlott, és zátonyra futni látszott a szoborállítás ötlete.
Más megoldás nem látszott, az ötlet gazdája, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány Kuratóriuma kellett átvállalja a megvalósítás felelősségét!
Ismerve a 90-es évek Romániai politikai viszonyait, a titkosszolgálatok még 89 előttről származó helyi masszív jelenlétét és a diktatúrából áthozott „aggodalmát” sem találok elfogadható magyarázatot arra, hogy:
a. A Köllő Miklósra oly büszke, emlékét féltve őrző itthoni, oldalági rokonság milyen befolyásolás alatt válhatott a terv ellenzőjévé?
b. Milyen erők hatására és hogyan mehetett végbe ugyanez a folyamat a Köllő Miklós Általános Iskolában, mely 1990. március 15-e óta a nagy szobrász nevét viseli, intézményesen vállalva emlékének és szellemiségének ápolását, különös tekintettel arra, hogy tanszemélyzetében és vezetőségében Köllő Miklós oldalági rokonai is jelen vannak?
c. Amire viszont kezdettől számítottunk, az a község 89 előttről reinkarnálódott politikai vezetésének ellenséges magatartása volt!
A Borsos Zsigmond polgármester (Köllő Miklós oldalági rokona) és Bege Árpád volt TSz elnök, (1989-ben az RKP Központi Bizottságának póttagja) vezette helyi tanács határozatban utasította el a szobor elhelyezésére tett javaslatot (a község történelmi főtere), mely határozat természetesen nagyban fokozta a községben keltett félelmet és bizonytalanságot.
Ebben a hangulatban, és ellenszélben, melybe még a Gyergyói Kisújság is belekapcsolódott, végezte dolgát az új szoborbizottság.

Véghezvittük saját erőnkből.
2001 október 14-én kárpátmedencei civil összefogás eredményeként, a testvértelepülések és az újonnan megválasztott, Fülöp László polgármester vezette helyi tanács és egyház, összefogásának köszönhetően a meglehetősen kisszámú csomafalvi, de annál népesebb és igencsak rangos idegenből érkező vendégek jelenlétében ünnepélyesen felavattuk Köllő Miklós marosvásárhelyi Kossuth szobrának Sánta Csaba által elkészített másolatát.
A szoborállítással szimpatizálók és az azt elutasító félrevezetettek körét is, jól mutatja a szoborállítást anyagilag is támogató csomafalviak névsora (, melyből szinte kivétel nélkül hiányzanak a Köllő Miklós faluban és a távolban élő oldalági rokonai, a Köllő Miklós Iskola pedagógusai, a felállítási határozati javaslatot elutasító polgármester és önkormányzati képviselők, stb. (Külön tanulmányt érdemelne ennek a kérdésnek kibontása, elemzése!)

Ez a ma már bármennyire is fájó, de történelmi tény. Sikerült félrevezetni, megfélemlíteni a község lakóinak egy jó részét.
A félrevezetettek és mindnyájunk mentségére szolgáljon az, hogy az ötlet maga és annak kivitelezése messze meghaladta egy egyszerű szoborállítás kereteit mind anyagi, mind szervezési, de különösen annak politikai, nemzetpolitikai üzenete által.
C. A székely szimbólumokról szóló kiállítás beépítése a rendezvénysorozat részeként.
Két olyan történelmi székely egyéniségnek állítunk holnap méltó emléket, akik példát mutattak koruk és az utánuk jövők számára az által is, hogy székely mivoltukból eredő emberi értékeiket, mint legféltettebb kincsüket őrizve építették be művészetükbe, életszemléletükbe. Úgy váltak a magyar és egyetemes kultúra nagyjaivá, hogy egy pillanatig sem felejtették székely-csomafalvi gyökereiket, melyekkel a „mélyből szívták” tehetségüket.
Méltó alkalom volt tehát a Történelmi Székely Zászlókat ide hozni- melyért ez úttal is köszönetet mondunk Hargita megye Tanácsának- hisz ezek a zászlók székely jelképek és mindannyinkat emlékeztetnek arra, hogy
“Gyökerek,tövek feszülnek a mélyben,s a mélyből szívják a nedveket, miként az ember is a múlt mélyéből és a jelenben fölülről,a fényből kapja azt,amiből a jelent alakítja,valósítja meg.”
Borsos Miklós: „Visszanéztem félutamból”

A két szobor együttes avatásával jelezzük, hogy nem csak eszmei, de fizikai közelségbe is kerültek, nem csak vérbéli, de értékrend béli rokonság is van a két nagy egyéniség között.
Folyamatosan emlékeztetnek, üzennek és figyelmeztetnek.
Rokonok ők, és rokonná tesznek mink et is.

Gyergyócsomafalva, 2010, október 17

Borsos Géza József
A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke

Antal Teréznek, a Köllő Miklós Általános Iskola igazgatójának beszéde.

“Csak az a nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, és amelynek mindig szeme előtt lebeg azok példát adó munkássága!” ( Esterházy János)

Ifj.Várdai Köllő Miklós
szobrászművész

2010.szeptember , 17-én volt 110 éve annak, hogy Köllő Miklós szobrász művész eltávozott az élők sorából.
Évszázados távolság , már nincsenek személyes emlékeink.
Életét és munkásságát a korabeli feljegyzésekből ismerjük , és azokből idézek.
Az elmult század ellenére ,11o éven át öriztük lelkünkben nagyságát, és adtuk át az ifjabb generációnak.

Gyökerek és indulás

Ifj. Várdai Köllő Miklós szobrászművész, született Csomafalván ,1861. december 23-án. Bethlen Gábor által 1614-ben nemességgel kitüntetett gyergyószentmiklósi lófőszékely Köllő családból. Édesapja Köllő Miklós, édesanyja Borsos Juliánna .
,,Sokszor mesélte, hogy ő emlékszik most is, mint fejlett ki benne lassan a müvészet.Mikor akkora gyermek volt, hogy a krétát megtudta fogni, már kezdett rajzolni.Csűr oldala, kerítés, házfal nem maradták tisztán a kezétől….Szép kerek arcok, közből a szemekkel, szájjakkal, csak az orrok vannak kivül az oldalon.(Csulak Lajos-1897).
Elemi iskoláit Csomafalván végezte, majd alfalvi felső népiskolában folytatja tanulmányait.Tehetségét Éltes Elek tanfelügyelő fedezte fel és 1875-ben a Székely Egyesület ösztöndíjasaként a hosszufalusi állami műfaragó iskolába irányítja.Első évesként a szegedi iparművészeti kiállításon díszes képkerettel oklevelet és kitüntetést nyert.
1878-ban Csikvármegye ösztöndíján a müncheni Képzőművészeti Akadémián indult szobrászatot tanulni.Bár agyagból sosem mintázott mégis 9 óra alatt elkésziti Herkules, vizsgamunkáját.Félévvel később Kiss Gyögy biztatására elkésziti a Hajitó Dávid munkáját és a Dávid pályázatot megnyeri.
Tanulmányai végezetével haza tér Csikvármegyébe.(Hargita kalendárium, 2ooo).

MUNKÁSSÁGA
1892-ben csikvármegyei gazdasági egyesület kiállításán szobormintáit aranyéremmel jutalmazzák.
1982-1984 Budapesten első mestere Huszár Adolf műtermében szorgoskodik, csomafalvi Mária szobor itt készül 1893 körül.
1894-ben a szárhegyi Lázár Jenő gróf meghivta Megyesfalvára műasztalosnak.Kiállitásra díszes faragott magyar szobaberendezést készitett, egy asztalát Milán szerb király vásárolta meg.
1885-1889 Budapesten él, Zala Gyögy műtermében vált igazi művésszé, az aradi Szabadságszobor mellék alakjainak megalkotásában segit Zalai Györgynek
189o-ben műtermet nyit Budapesten
1891-Reviczky Gyula síremléke, majd az Országház déli kapujánál-Szent István,egy –egy aproddal, az északi homlokzaton Huba,Tas, Tuhutum.A kupolacsarnokban Szent István, III Károly és Mária Terézia egy egy aproddal.Az Országházban Erő, Igazság, Kritika, Vadászat, Bognár, Takács, Könyvnyomdász c. Müvei.
1893-banfeleségül veszi Hermán Lujzát, és 1894-ben házat épit a Nefeljcs utca sarkán.
1894-ben a kolozsvári Mátyás szobor 3.-dik díjazottja.
1896-Szegeden felavatják a Szentháromság szobrát és a Honvéd emlékműre a Turul madarat.
1897-ben Segesváron leleplezik a hires Petőfi szobrot, mely 1922 óta Kiskunfélegyházán áll. Örök becsű ,és első helyen áll a segesvári Petőfi szobor-Garay János szobra Szekszárdon
1899-Marosvásárhelyen a Kossuth szobrot-oly olcson válalta mintha magának csinálta volna, írja a Képes folyóirat.
19oo- Néprajzi Múzeum boltozat tartó emberalakok, Erzsébet városi Plébánia homlokzatán: Patrona Hungariae, Szent István Szent László királyok szobra, és a mellék alakok, IV. Béla Budapest Hősök Tere , Mária-Terézia szobra, budai királyi épületén a Bölcsesség szobra. Az egri székesegyház számára: Jézus és Mária szobrai.
Az egri székesegyház számára: Jézus és Mária szobrai.
Zeyk Domokos síremléke az utolsó munkája.
Szándékosan hagytam utóljára a csikmadéfalván található, Madéfalvi veszedelem emlékművet, a Turul madár , és Csomafalvi templomba található Mária szobrát.(Csikmegyei Híradó, 1900 szeptember 26).

KÖLLŐ MIKLÓS AZ EMBER
Köllő Miklós székely ember volt s az ő székely szívében ott csengtek a szűlőföldjének költői legendáji.(Képes folyóirat, 19o1, 7.szám)
Vállas, inkább zömök, mint nyulánk fiatal ember. Tekintetéből az akaraterő és a lelkesedés tűze sugárzott.
Fiatal székely, fajának lelkesedésével és kitartásával dolgozott kora reggeltől késő estig. Fiatal emberben még ritkán láttam ennyi lelkesedést és akaraterőt. Részt vett valamennyi pályázatban. Nagy ambiciói és tettvágy mellé még túlon túl érzékeny szívet örökölt.
(Képes folyóírat 1901, 2. szám)
Kora reggeltől késő estig forgatta a mintázó-fát, s elmerűlt az előtte álló modellen, hogy az élő testnek egyetlen lényeges formája se veszszen el az agyagmintán. S a mikor ezt a nagy figyelmet követelő munkát elvégezte, nem pihenésre vagy szórakozásra gondolt, mint fiatal művésztársai, hanem magához kérte valamelyik jó ismerősét vagy barátját, hogy róla arczképet mintázzon. Fiatal emberben még ritkán láttam ennyi lelkesedést és akaraterőt. Kevéssel azelőtt tért haza a müncheni művészeti akadémiából, hol Knabl tanítványa volt s ugyanekkor tüntették ki az országos kiállításon nagy zsenialitásra valló fafaragványaiért. Zala György arra nyujtott neki módot és alkalmat, hogy vezetése alatt monumentális szoborművek mintázásában kisérelje meg az erejét. A fiatal székely, fajának lelkesedésével és kitartásával fogott ehhez a munkához.(Képes folyóirat, 1901).
,,…. a nagy székely szobrász, a székely nemzet büszkesége, Magyarorszég reménye és öröme Köllő Miklós, a fiatal zseniális székely szobrász, a segesvári Petőfi , a Kossuth , a Szentháromság , és más nagyobb és kisebb alkotások hatalmas erejű megteremtője.
Zsenialitása az egekben járt, a letünt századok nagy alakjaival társalkodott.(Képes folyoirat, 19o1, 7.szám).
Törhetetlen akaratú, erős önérzetű, tiszta jellemű férfi volt és nemesen érző szív. Budapestre került székely ífjak nagy lelkű pártolója
A szorgalom és az erő, a tökrekvés és a faji szeretet minta embere, ki önereje és szelleme hatalmas szárnyai által vágta magát mindenen és legyőzött maga előtt minden akadályt. .( Csiki Lapok, 1900-szept.26, 39 szám , Kopacz Gergely)

Becsületesség, szorgalom, tehetség és fajszeretet dolgában felül nem múló székely.
(Kassai Lajos-Székely őstehetség, Erdélyi iskola 1943 ápr- júl. sz)

Csulak Lajos szerint: “Köllő az a művész , akiben semmi arrogancia, elbizakodottság, önteltség nincs, nyilt szívű, egyenes székely a maga nagylelkűségével. Művészetében sohasem felületes. “

Teremtő géniusza a mi földünkön szedte első benyomásait.-Csomafalva-Alfalu-és a nagy világ
A teremtés vágya űzte, zaklatta szakadatlanúl. Valami nagyot, valami meglepőt szeretett volna alkotni már abban a korban, mikor az egyívásúak még csak a mások gondolatainak kidolgozására, vagy nagy példányképek utánkészítésére gondolnak. És hitte, hogy tehetségét sikerűl is érvényesítenie, mert hiszen a szépművészetek iránt mind nagyobb és nagyobb érdeklődés mutatkozott hazánkban, a szoborművek nemcsak itt a fővárosban, hanem vidéken is folyvást szaporodtak.
Kíváló tehetségű, nemes becsvágyó művész volt, aki a nyomasztó körülmények miatt nem bírt úgy érvényesülni ahogy megérdemelte volna.
Betegsége gyógyíthatatlan volt: karjait megbénító csúz, mely miatt karjait nem tudta felemelni

Élete utolsó napjaiban is a Gyilkostóhoz jött, itthon volt pihenni, feledni. Mindt embernek és művésznek szűk volt neki a lét.
Azt óhajtotta, hogy szerető feleség mosolya, apró gyermekek édes csevegése vidítsa föl a robot-munkának unalmát. Egy ideig volt is része a házi tűzhely örömeiben, s egyik-másik dekoratív munkájában nyilvánúl is az a lendület, melyet csak az elégedettség és lelki nyugalom szokott megadni; a sors azonban mintha csak megbánta volna, hogy derűt és vidámságot vitt a művész ottonába, rövid idő alatt mind a három gyermekétől megfosztotta.
Oda kívánkozott hol mindig fényes a tér, nyítva az út, hol a remények és a vágyak szálai nem hullottak széjjel olyan hamar és rohamosan az örökkévalóságba.
A gyergyócsomafalvi születésű Köllő Miklós szobrász sorsa tragikus volt, s hasonló sors jutott életművének is: egyrészt a művész korai halála miatt nem tudott kiteljesedni, másrészt sok jelentős alkotás a vérzivataros idők áldozatául esett; megmaradt művei azonban a nemzet nagy alkotóművészei közé emelik Köllőt.
39 évesen halt meg , sokat küzdött kedvezőtlen körülményekkel, még is több becses alkotása tartotta nevét.
Halála után barátai elhatározták , hogy gyüjtést rendeznek síremlékére.
Az emlékbizzotság Zala György és Kiss György szobrászművészek -csinostalapzaton álló márvány mellszobor, melyett Köllő Miklós barátai és tanítványai Balázs István, Renner Antal és Fehér János szobrászok faragták , Müller Ernő , Sóskuti kőbánya tulajdonos ingyen adta a talapzathoz való követ-a kerepesi úti temetőbe.Sajnos nincs meg (Képes folyóirat, 1905, 17. szám)

Küzdelmes, misztikus életéhez legjobban illik az összes székelynemzet élete.

Álljunk egyetlen szobornál, a jó barát, a tettek embere, a jó férj és rajongó családapa, aki önmagát megtagadta , hogy másnak használjon , hogy örökké éljen az utokornak.
Tartozott az utokór, tartozott Csomafalva népe e szoborral neki, a nagy székely szobrásznak.( Csiki Lapok, 1900-szept.26, 39 szám , Kopacz Gergely)

 Az itt álló mellszobor az egyetlen , Köllő Miklós szobrászmüvészt ábrázoló szobor. Dóczy András Csíksomlyói szobrászművész alkotása. Bizzunk benne, hogy mindenki szíve ügye lesz, összegyűl az adományunk, hogy örök időkre emlékezzünk a székely nép, a magyar nemzet “üstökösére”.

 Székely testvéreim dícsőséget szerzett nektek, fajotoknak, érdemes, hogy e napon ti is megemlékezzetek róla. “
(Csíkvármegye 1905. jún. 4. )
Köszönjük mindazoknak, akik kezdettől lelkes támogatói voltak , eme szobor felállításában segitettek.
Köszönjük adományaikat, és várjuk további segitségüket
“Faragja székely kéz az emléket, vezesse vésőjét székely szív, mint ahogy a szobor székely földben álljon” SZÉKELY FÖLDBEN, AZ IDŐK VÉGEZETÉIG

Mi az üzenete a Köllő-életműnek
Neki küldetése volt és példaképpé vált.
Gyergyócsomafalva 2010.október 17
Antal Teréz
a Köllő Miklós Általános Iskola igazgatója

Szoboravató ünnepség menete

A konferencia a székely történelmi zászlók felvonultatásával és bemutatásával kezdődik

Ünnepi beszédek

Márton László polgármester

Ft.Dr.Czirják Árpád pápai prelátus

Borsos Géza a Borsos Miklós Művészetéért alapítvány elnöke

Balázs József. festőművész

Kercsó Emília tanárnő

Ünneplő rokonok és meghívottak

A szoboravató ünnepség a székely nemzeti zászló ünnepélyes felvonásával kezdődik

Az ünneplők a székely történelmi zászlókat követve vonulnak a szentmisére.

..Egyházi vezetők részvétele Ft.Ferencz Antal plébános, Ft.Dr.Czirják Árpád pápai prelátus és Ft.Portik Kelemen főesperes.

Ünnepi beszédet mond Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke

Borsos Géza, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke

Antal T eréz a Köllő Miklós Általános Iskola igazgatója

A szobrot leleplezi Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter, Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke és Márton László polgármester

A Köllő Miklós Általános Iskola ünnepi műsora.

..Megjelent sajtó…

A szobrokat Dóczi András faragta gyergyókilyénfalvi andezitből

 

Jakab Antal Centenárium 2009

Márton Áron követője

Jakab Antal gyulafehérvári püspök 1909. március 13-án született Gyergyókilyénfalván, többgyermekes családból. Elemi iskoláit helyben, középiskoláit Gyergyószentmiklóson, teológiai tanulmányait pedig a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán végezte. Majláth Gusztáv Károly püspök 1934. június 29-én szentelte áldozópappá. Gyergyóditróban volt káplán, onnan Kolozsvárra került Márton Áron főesperes-plébános mellé, aki, látva tehetségét, 1937-ben Rómába küldte, hogy egyházjogot tanuljon. A római Lateráni Egyetemről jogi doktorátussal hazatérve, az egyházmegye kettéosztottsága idején Jakab Antal a Kolozsvári Püspöki Helytartóságra került, Sándor Imre helytartó mellé titkárként.

1945-ben Gyulafehérváron ő a teológia vicerektora és az egyházjog professzora. Amikor Márton Áront elhurcolták, Róma akaratából ő lett az egyházmegye első titkos ordináriusa, vagyis püspökhelyettese. Dr. Boga Alajos, Sándor Imre és Gajdátsy Béla letartóztatása után Adorján Károly kanonok összehívta a központi papságot, hogy a vezető nélküli egyházmegye élére káptalani helynököt nevezzenek ki maguk közül. Mivel a központi papságból egyedül Jakab Antal nem jelent meg, dr. Faragó Ferenc kanonok és Nagy Jenő volt püspöki titkár, akkori nagyszebeni főesperes-plébános felkeresték és megkérdezték, hogy miért nem volt jelen a gyűlésen. Akkor feltárta előttük ordináriusi mivoltát, s megtiltott minden szervezkedést. Bejelentette, hogy a továbbiakban mint titkos ordinárius fog intézkedni az egyházmegyében.

Akkor már világos volt, hogy Bukarest nem őt, hanem a hatalmat kiszolgálókat akarja vezetőnek. Jakab Antal is számíthatott letartóztatására, ami nem is késett sokáig. 1951. augusztus 24-én őt is elfogták. Elhurcolása után sokat verték, majd a felsőbányai ólombányában kényszermunkára ítélték, Ambrus József karcfalvi plébánossal és dr. Dávid Lászlóval együtt. Az egyik bányaomlás alkalmával a csodával határos módon menekültek meg. Jakab Antalt innen a Duna-csatornához hurcolták. A kommunisták börtönében összesen 13 évet raboskodott. Ő is átszenvedte a poklok poklát.

Szabadulása után papként nem működhetett. Szülőfalujában segített rokonainak a mezei munkában. Később az állami hatóság mégis megengedte, helyesebben megtűrte, hogy Görgényszentimrén, majd 1964-től Búzásbesenyőn lelkipásztorkodhasson. Az 1960-as évek közepén Máron Áron visszavitte Gyulafehérvárra, hogy ott tanárként működjön. Búzásbesenyőről hetente utazott Gyulafehérvárra tanítani. Miután a gyulafehérvári tartózkodási engedélyt megkapta, egyházjogi és erkölcsteológiai tanári katedráját 1968-tól nyerhette vissza.

1971. december 23-án VI. Pál pápa utódlási joggal, astigii c. püspök néven kinevezte Márton Áron segédpüspökének. A román állam nem engedte meg, hogy Gyulafehérváron szenteljék, ezért VI. Pál pápa a római Szent Péter Bazilikában szentelte püspökké 1972. február 13-án.

Jakab Antal 1980. április 2-ig (Márton Áron nyugdíjba vonulásáig) volt gyulafehérvári segédpüspök, ettől kezdve 1990. március 14-i visszavonulásáig megyéspüspökként vette vállaira az egyházmegye kormányzásának nehéz terhét. Nehéz teher volt, mert állandó küzdelemmel járt, hogy a következetes elnyomással szemben megvédje az egyház jogait. Súlyos lelkiismereti kérdés volt számára, hogy engedményekkel a lépést el ne vétse.

Jakab Antal az erdélyi magyarság legnehezebb éveiben volt megyéspüspök. Ebben az időben egyházmegyéje vezetése a börtönéveknél is nehezebb volt számára. Nagy tudással, kitűnő diplomáciai rátermettséggel tett meg mindent, amit csak megtehetett, híveiért. Számtalanszor meg kellett tapasztalnia az állam részéről a félrevezetést, a hazudozást, a be nem tartott ígérgetések hosszú sorát. Amikor Bukarest bevezette a teológiára felvételizők létszámának korlátozását (numerus clausus), nem tartotta be, noha az egyházi élet szinte minden vonatkozásában a hazug kétszínűség cselvetéseit kivédeni nem volt könnyű feladat. De ő mindvégig vállalta és küzdött élete utolsó leheletéig. Papjait védte, és anyagilag is segítette. Az ő ideje alatt épült néhány ritkaságszámba menő új templom is, például Gyimesbükkön, Tusnádfürdőn, Sepsiszentgyörgyön és másutt, továbbá Kovásznán a papi otthon.

1993. május 5-én halt meg súlyos májrákban. A gyulafehérvári székesegyház kriptájában nyugszik.

(Incze Dénes: Erdély Katolikus Nagyjai. Tusnádfürdő (ny. Csíkszereda), 2003. 291., 292., 293. old. felhasználásával)

Hargita népe cikke, 2009

  

Párhuzamok, hasonlóságok és különbségek Márton Áron és Jakab Antal között a civil társadalom szemével

Márton Áron

• közéleti szerepvállalás
• népével szembeni elkötelezettség
• népszolgálat
• a hit mint legfőbb erkölcsi érték képviselete és közvetítése
• népben, társadalomban és nemzetben gondolkodó közéleti szerepvállalás
• temetésén 1980 október 4-én , szombaton a csíkszentdomokosi falustársai, hívei és rokonai nem vehettek részt, mert a megrendelt buszok indítását a hatóságok megtiltották!
• Kérésére, mikor elérkezettnek látta az időt és biztosítva azt, hogy jó kezekbe kerül az egyházmegye vezetése, 1980 április másodikán II. János Pál pápa felmentette az egyházmegye kormányzásának terhei alól és utódjának Jakab Antalt nevezte ki, aki 1970-1 karácsonya óta Márton Áron segédpüspöke volt.
• „Isten törvényeiben és az egyház ügyeiben alkudozást nem ismerek” Házi őrizete idején(1957-1967) a felajánlott kompromisszumokra felelt így.
• Börtönből szabadult papjait eredeti helyükre helyezte vissza. „ Kész vagyok visszamenni a börtönbe, de nem mondhatok le a püspöknek arról a jogáról, hogy én szabjam meg, melyik pap hol működhet.”[1] Ezzel is erősítette a hívők, a civil társadalom hitét, és egyházába vetett bizalmát, önerejük tudatát

Jakab Antal

• hitben fogant szolgálat
• a rábízott egyház egységének és szellemi erkölcsi értékeinek megőrzése
• a nehéz körülményekhez való alkalmazkodási képesség
• a hit gyakorlásához szükséges feltételek megteremtése
• remény éltetése, az utánpótlás nevelése

[1] Levél a Kultuszügyosztály vezetőjének

  Fényképek Jakab Antal püspök úrról

Nagy ünnep előtt Kilyénfalva

Száz éve született Jakab Antal püspök

Az újesztendőben, amikor Erdély magyarjai a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye alapításának ezeréves fennállására fordítják figyelmüket szerte az országban, Kilyénfalva – és környékbeli – népe is jubileumi ünnepségre készül. Olyan jubileumra, amely része a millenniumnak, s amely méltán indítja arra a székelyföldi híveket, hogy 2009. március idusának hajnalától az esztendő utolsó napjáig szüntelenül elevenítsék fel emlékezetükben s foglalják bele könyörgéseikbe és hálaimáikba: száz éve született Jakab Antal gyulafehérvári megyéspüspök.

Nemzetünk, egyházunk, szülőföldünk e nagyjelentőségű centenáriumáról való méltó megemlékezés gondolata éppen két évvel ezelőtt fogalmazódott meg először a sokat szenvedett, hitvalló püspök egykori tanítványa, majd tizenhat éven keresztül munkatársa, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola volt erkölcsteológia professzora és vicerektora, dr. Vencser László részéről, aki 2007. március 14-én kelt és Varga Gabriellához intézett levelében kezdeményezte Jakab Antal életrajzának kötetbe foglalását. Vencser tanár úr, aki Jakab Antal iránti tiszteletét már a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház megalapításában is kifejezte, 2007. július 1-jén, Kilyénfalván, a Jakab Antal Könyvtár avatóünnepségén mondott beszédét e szavakkal fejezte be:

„Két év múlva, Jakab Antal püspök születésének 100. évfordulóján, amikor a főegyházmegye fennállásának 1000 évét ünnepli, visszatérünk e helyre, hogy ismét felidézzük az ő nagyságát, számot adjunk a közben eltelt két évről és tovább álmodjuk a jövőt.”

Az események Gyergyócsomafalván folytatódtak.

2008. április 4-én a gyergyócsomafalvi római katolikus plébánián hangzott el először Borsos Géza, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kuratóriumi elnöke részéről, hogy a centenárium alkalmával méltó volna Kilyénfalván Jakab Antal mellszobrát felállítani, s hogy ennek megvalósítását az elnök úr, illetve alapítványa vállalná. Így találkoztak tehát össze egymással az ünneplés nemes szándékának különböző elképzelései és kezdeményezései, de egyazon célja: méltó módon felidézni a néhai püspök emberi és főpásztori nagyságát, Kilyénfalván, a szülőfaluban.

A Jakab Antal életét bemutató, hiánypótló könyv gondolata és az ő alakját megörökítő mellszobor felállításának terve hozta magával két kísérőrendezvény, egy az ő főpásztori munkásságát méltató konferencia, valamint egy emlékkiállítás megszervezését, amely így kétnaposra bővítette a tervezett rendezvénysorozatot.

A Varga Gabriella és dr. Vencser László elnökletével működő budapesti Határtalanul Alapítvány és az említett csomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kezdeményezését Gyergyóújfalu Község Önkormányzata polgármestere, Egyed József felkarolta.

Az előkészületek koordinálására és lebonyolítására 2008. augusztus 8-án a kilyénfalvi Jakab Antal Könyvtárban egy úgynevezett centenáriumi bizottságot állítottunk fel, amelynek tagjai – ábécé sorrendben – Borsos Géza, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Egyed József polgármester, Jakab László, Jakab püspök unokaöccse, Kolumbán Csilla hitoktató, Simon Csaba megyei tanácsos, Szilágyi Lőrinc plébános, Varga Gabriella újságíró, a Határtalanul Alapítvány kuratóriumának elnöke és prof. dr. Vencser László atya, a Határtalanul Alapítvány kuratóriumának társelnöke. A bizottság még azon a napon megtartotta számos részletkérdés eldöntésére összehívott első ülését, majd a már megkezdett munka további alakulásáról október 2-án tanácskozott újra.

A 2009. március 12-én és 13-ára tervezett programok a Kilyénfalvi Római Katolikus Plébánia által szervezendő ünnepi szentmisével együtt várakozásaink szerint a település életében történelmi jelentőségű eseményt eredményeznek majd, hiszen ekkora tisztesség, hogy tudniillik egyházmegyéjének püspököt adjon – amint ezt maga Jakab Antal fogalmazta meg szülőfalujának híveihez írt levelében püspökké szentelése előtt néhány nappal – „jó néhány száz év alatt s az egész régi Csík megyét alig néhányszor érte”. Százéves születés-évforduló is csak egyetlenegyszer van – a következőről való megemlékezés már a késői utókor feladata lesz –, s hogy e nagyjelentőségű alkalommal Isten éppen a mi életünket ajándékozta meg, érte hálánkat kifejeznünk minden pillanatban és minden mozdulatunkban kötelességünk.

És most nézzük, hogyan is zajlik majd a tervezett kétnapos rendezvénysorozat:

A megemlékezés a századik születési évforduló előestéjén, 2009. március 12-én, csütörtökön délután a kilyénfalvi kultúrotthonban egy a sajtó nyilvánossága előtt zajló, zártkörű konferenciával veszi kezdetét, amelyen a hazai előadók mellett dr. Tempfli Imre teológus, történész, a Stuttgarti Magyar Katolikus Egyházközség lelkésze is részt vesz. Ez olyannyira biztos, hogy Tempfli Imre atya már megvásárolta a repülőjegyét! Mivel a centenárium híre a magyarországi sajtóban az elmúlt hónapokban nagyon erőteljesen jelen volt, már több budapesti újságíró is jelezte részvételi szándékát a kétnapos ünnepségsorozaton.

A kétnapos rendezvénysorozat keretében Kilyénfalván leleplezzük Jakab Antal mellszobrát, Dóczi András csíkszeredai szobrászművész alkotását. Dóczi művész úr kilyénfalvi andezit kőből készülő alkotása hamarosan elnyeri végleges formáját.

A március 13-i, pénteki program a délelőtti ünnepi szentmisével veszi kezdetét. Délután 16 órakor a kilyénfalvi kultúrotthonban megnyitjuk a Jakab Antal Emlékkiállítást, amely május 5-éig, Jakab Antal halála napjáig lesz látható Kilyénfalván. Azon a napon tovább vándorol Ditróba, ahol Jakab Antal, pappá szentelését követően, káplánként megkezdte papi szolgálatát. Onnan pedig az esztendő folyamán a kiállítás mindig tovább vándorol olyan helyszínekre, ahol Jakab Antal tevékenykedett. A vándorkiállítás 2009. december 31-én zárul véglegesen. A kiállított fényképek, korabeli újságcikkek, kézírásos levelek és tárgyak 2010-től egy tervezett Jakab Antal Emlékszobába kerülnek, amelynek tervei most még csak körvonalazódnak.

Rögtön a kiállításmegnyitó után, 17 órakor a kultúrotthonban ünnepélyesen bemutatjuk a Jakab püspök életéről szóló könyvet, a budapesti Kairosz kiadványát, majd a kétnapos rendezvénysorozatot a Gyergyószentmiklósi Kamarakórus hangversenye zárja.

Ez idő tájt Erdély magyarságának, de egész nemzetünknek a figyelme Kilyénfalvára irányul, s ez különösképpen igaz lesz március 12-én és 13-án. Ez óriási felelősséget ró a szervező intézményekre, a falu vezető tisztségviselőire, minden szülöttére, a rokonság tagjaira, a szomszédtelepülések Jakab Antal-tisztelőire és mindenkire, aki az ünnepségsorozat előkészítésében és lebonyolításában részt vesz. De nem önmagunkért szükséges jeleit adnunk a siker érdekét szolgáló igyekezetnek. Sokkal inkább azért van erre szükség, mert egy esztendeje végzett megfeszített munkánkat Jakab Antal emlékéért, az iránta érzett tiszteletünk kifejezéséért, a világ figyelmének Jakab Antalra való irányításáért tesszük.

Legyünk egyek mindannyian ebben az igyekezetben, és melegítsük át Jakab Antal földi életében sokat szenvedett szívét ott, a Mennyek Országában is szülőfalujának azzal a szeretetével, amelyet életében olyan sokszor megtapasztalhatott.

Varga Gabriella

  

  Kilyénfalva más nevezetességei télen, fotó: Borsos Géza

CSOMAFALVI ÉRTELMISÉGI FÓRUM

 „ CSÉF ”

Gyergyócsomafalva

=================================================================

Működési Szabályzat tervezet

Preambulum.

Az erdélyi magyarság , mint nemzeti közösség , Trianon utáni történelmének  legválságosabb időszakát éli  . Lelkében a kommunista diktatúra mélyen ülő nyomaival, a román nemzetállam eszméjével fertőzött hatalom  szabta szűk mozgástérben kell   átéljen,   egy ,  a történelemben soha nem tapasztalt , társadalmi , gazdasági változást.

Nemzeti közösségünk  megtartó ereje   a falusi társadalom volt és az maradt ma is . Értelmiségünk mindég felelősséggel     vállalta tudatformáló  szerepét és ettől ma sem mentesítheti magát . Ennek a szerepvállalásnak  akar FÓRUMOT teremteni Gyergyócsomafalván a CSÉF.

Iskolánk  fennállása alatt  több mint 150  személy  szerzett értelmiségi képzettséget .    Hatalmas szellemi tőke ez , melynek legalább töredékét közvetlenül , helyben is értékesíteni kellene   .

A CSÉF  fórum  mindazok számára  , akik úgy érzik , hogy aktív szerepet vállalnának községünk helyzetének , jövőbeni kilátásainak , lehetőségeinek feltárásában , közösségi jövőképünk  alakításában .

Legfőbb célként a gondok feltárását , az ehhez társuló helyismeret  birtokában pedig a megoldások keresését jelöljük meg  ; az átmenet lelki , erkölcsi  , szociális  terheinek  csökkentése , egy egészséges jövőkép kialakítása érdekében .

 A CSÉF Védnöke Dr. Czirják Árpád a Gyulafehérvári Egyházmegye Érsekhelynöke.

1. A tagságról

A CSÉF igyekszik nyilvántartásba venni  minden olyan értelmiségi végzettséggel rendelkező vagy értelmiségi tevékenységet folytató egyént aki Csomafalváról származik( származott) vagy Csomafalván tevékenykedik( tevékenykedett ) vagy tevékenysége által Csomafalvához kötődik(kötődött)

CSÉF- taggá válik az aki valamilyen formában bekapcsolódik a Fórum munkálataiba.

1. A Fórum szervei
2. Legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés.

A Közgyűlés évente ülésezik- rendszerint június 28-án.

Kötelező napirendje :

Éves tevékenységi áttekintők,

Éves tevékenységi tervek.

A Közgyűlés határozatokat hoz és állásfoglalásokat fogad el.

Határozatait a jelenlevő tagok többségi szavazatával hozza

Minden ülés elején kötelező a tagok regisztrációja és ez képezi a Közgyűlés létszámát.

A hozott határozatok kimondottan a jelenlevők közösen kialakított véleményét tükrözik

2. A CSÉF Elnöke

Összehívja a Közgyűlést és vezeti annak munkálatait.

3. A CSÉF Titkára

Irányítja és ellenőrzi az ügyvezetést.

4. Szakmai csoportok- Meghatározott témakörök szerint, a tagok szervezik .

Az eddig  kialakult szakmai csoportok:

1. Településfejlesztés , önkormányzat , gazdasági élet , urbanisztika ,
2. Hit , nevelés , egészségügy , kultúra .
3. Közélet , hagyomány , szociológia .

Minden csoport élén a csoport által választott vezetőség áll .

Szükség szerint, az elindított programok, rendezvények megkövetelte ütem szerint üléseznek .

A programok, rendezvények beindítását bármely tag vagy csoport  kezdeményezheti.

A program felelőse , gazdája rendszerint a  kezdeményező .és a témaszerinti szakmai csoport vezetősége

• Ügyvezetés

A CSÉF ügyvezetését havi honorárium ellenében a CSÉF ügyvezető titkára végzi.

Feladatköre

1. Gondoskodik a tagok rendszeres nyilvántartásáról.
2. Végzi a CSÉF levelezését, gondozza az irattárát.
3. Biztosítja a Közgyűlés, programok és a rendezvények    technikai feltételeit.
4. Összeállítja a Közgyűlés, a programok, rendezvények dokumentációját.

1. Pénzügyi gazdálkodás .
2. Anyagi források.
3. Adományok
4. Pályázatok
5. Résztvevők hozzájárulása
6. Kiadások.
7. Ügyvezető titkár fizetése
8. Posta és irodaköltségek
9. Programok költségei.

1. Záró rendelkezések
2. Mindaddig amíg a CSÉF létre nem hozza a saját alapítványát, a számlavezetést a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány látja el .
3. A CSÉF elnöke a számlavezető  Alapítvány elnöke, titkára pedig a számlavezető Alapítvány titkára.
4. Jelen Működési Szabályzatnak,  nincs jogi hatálya, betartása csupán  elfogadói által vállalt etikai kötelezettség
5. A CSÉF-nek lehetnek jelképei .

Gyergyócsomafalva, 1999, június 28.

M E G H Í V Ó          

1997

Tisztelt ……………………………………………………………………………………………

1997 június 28-án sikeresen zajlott le az első Gyergyócsomafalvi Értelmiségi Fórum ( CSÉF-1997 )   .

A Fórumon felvett  videofilm alapján elkészült a részletes jegyzőkönyv és egy rövid emlékeztető .

Jelen meghívóhoz csatoljuk a résztvevők névsorát és az Emlékeztetőt .

A Fórum határozatának  megfelelően szeretnénk megtartani a következőt vagyis a „ CSÉF-98” -at .

Törekvésünk  továbbra is változatlan :

„Legfőbb célként a gondok feltárását , az ehhez társuló helyismeret  birtokában pedig a megoldások keresését jelöljük  meg  ; az átmenet lelki , erkölcsi  , szociális  terheinek  csökkentése , egy egészséges jövőkép kialakítása érdekében”

Már a „CSÉF-97” során is  nyilvánvalóvá vált  , hogy egy -egy téma alaposabb körüljárást , megvitatást igényelne , a következtetések megfogalmazásához több időre lenne szükség .Ezt úgy látnánk megvalósíthatónak  ,  ha a Fórum munkálatai egy nyitó és egy záró  plenáris ülés közé ékelve ,  három , tematika szerint elkülönített csoportban folynának  .

A beérkezett javaslatok alapján az alábbi  tematikai csoportotokat javasoljuk :

1. Gazdasági élet , urbanisztika , településfejlesztés , önkormányzat .
2. Hit , nevelés , egészségügy , kultúra .
3. Közélet , hagyomány , szociológia .

Üdvösnek tartanánk ha a  Fórum munkálatai során lehetővé válna egyes , a vita során  kikristályosodott vélemények , álláspontok ,  javaslatok megfogalmazása ajánlás , állásfoglalás stb formájában .

Az ügyrendre  vonatkozó javaslatunk a következő :

Időpont :1998, június 28 , vasárnap ; helyszín : RMDSZ Székhely

14,30-15,00- érkezés , ismerkedés , regisztráció

15,00-16,00 -Plenáris ülés – ünnepélyes megnyitó- A Fórum védnöke , Dr.         Czirják Árpád érseki helynök úr megnyitó beszéde, vitaindító  előadások .

16,00-18,00 -csoport ülések

18,00-18,30-szünet

18.30-20.00-plenáris ülés -Csoport vezetők beszámolói , javaslatok ,     ajánlások , állásfoglalások , egyéb dokumentumok elfogadása .

20.00-21.00-állófogadás

A sikeres és  eredményes munka érdekében és reményében tisztelettel megkérjük tehát    , hogy szíveskedjen visszajelezni   postafordultával levélben  , de az idő rövidsége miatt inkább telefonon vagy faxon   , megjelölve az alábbiakat :

1. Részt tud-e venni a Fórumon ?
2. Melyik tematikai csoportban ?(A,B,C)
3. Milyen kiegészítő témajavaslata van ? ( ügyrendi , tematikai stb )
4. Van-e olyan témája , amelyben vitaindító előadást szeretne tartani , akár a plenáris akár a csoportülés alkalmával ?

Gyergyócsomafalva 1998 május 2

baráti tisztelettel

Borsos Géza          Bancsi Edit

  

M E G H Í V Ó

1999

Tisztelt ……………………………………………………

Születésének harmadik évfordulójához érkezett a CSÉF. Ez már magában is eredmény!

Az igazi eredményt abban látjuk , hogy fokozatosan nem csak hordozójává de megjelenítőjévé válik azoknak a sajátos értékeknek , melyek  kívülről is felismerhetővé  teszik  és melyek által  egyre határozottabban  fordulhat a közösség irányába .

Törekvésünk  továbbra is változatlan :

„Legfőbb célként a gondok feltárását , az ehhez társuló helyismeret  birtokában pedig a megoldások keresését jelöljük  meg  ; az átmenet lelki , erkölcsi  , szociális  terheinek  csökkentése , egy egészséges jövőkép kialakítása érdekében”

A felgyűlt tapasztalat., a témák sokasága arra ösztönöznek , hogy a  CSÉF -98 alkalmával kialakított   gyakorlat   folytatását tervezzük, azzal a módosítással, hogy bővítsük az időkeretet , főleg a csoportmunka számára . Már a „CSÉF-98” során is  nyilvánvalóvá vált  , hogy egy – egy téma alaposabb körüljárást , megvitatást igényelne , a következtetések megfogalmazásához több időre lenne szükség .

A helyzet által szült tények :

Szent Péter és Pál napján mindenki igyekszik a családja körében tartózkodni .

Ez jelen esetben kedd!

A hagyománynak megfelelően a CSÉF ülést a búcsúnap előtti nap kellene tartani

A CSÉF -98 tapasztalata és döntése alapján az ülést egész naposra kellene tervezni , több időt szánva a csoportmunkára .

Ez jelen esetben a hétfői nap teljes kitöltését jelentené !.

A többség számára melyik az elfogadható ?

1. Hétfő – egész napos program.
2. Hétfő -délutáni program- 15 órai. kezdéssel
3. Vasárnap – egész vagy félnapos program

Ennek megfelelően  a Fórum munkálatai egy nyitó és egy záró  plenáris ülés közé ékelve ,  három , tematika szerint elkülönített csoportban folynának  az alábbiak szerint :

1. Gazdasági élet , urbanisztika , településfejlesztés , önkormányzat .

Dr Borboly István , Dr Baróti Lajos

1. Hit , nevelés , egészségügy , kultúra .

Ferencz  Antal  Zsigmond Ambrus Ágnes, ,

1. Közélet , hagyomány , szociológia .

Dr Fülöp László , Dr Kuna Tibor

Kiemelt témáink : önmagunk megszervezése (CSÉF-Kódex) , általános és munkacsoportonkénti évi áttekintők , 99-2000 tervei .

Mindenkit kérünk tehát , hogy telefonon , faxon, vagy E-mail üzenet  által jelezzétek , hogy melyik variáns fogadható el ? Nem akarunk súgni de a b. talán a legjobb , mivel azok számára is elérhető akik az a..-t választják

Javaslatunk tehát az , hogy a visszajelzések alapján a többség által elfogadott variáns szerint megőrizzük (vasárnap vagy hétfő) avagy arányosan csökkentjük (  Üdvösnek tartanánk ha a a Fórum munkálatai során lehetővé válna egyes , a vita során  kikristályosodott vélemények , álláspontok ,  javaslatok megfogalmazása ajánlás , állásfoglalás stb formájában .

Az ügyrendre  vonatkozó javaslatunk a következő :

1998, június  28 , hétfő

10,30-11,00- érkezés ,  regisztráció

11,00-14,00 -Plenáris ülés – ünnepélyes megnyitó- A Fórum védnöke , Dr.          Czirják Árpád érseki helynök úr megnyitó beszéde, vitaindító  előadások .

Szakcsoportonként egy – egy előadás.

14,00-16,00 – ebédszünet

16,00-18,00 -csoport ülések

18,00-18,30-szünet

18.30-20.00-plenáris ülés -Csoport vezetők beszámolói , javaslatok ,      ajánlások , állásfoglalások , egyéb dokumentumok elfogadása .

20.00-21.00-állófogadás

A sikeres és  eredményes munka érdekében és reményében tisztelettel  kérünk tehát    , hogy szíveskedj visszajelezni   postafordultával levélben  , de az idő rövidsége miatt inkább telefonon vagy faxon   , megjelölve az alábbiakat :

1. Részt tudsz-e venni a Fórumon ?
2. Melyik tematikai csoportban ?(A,B,C)
3. Milyen kiegészítő témajavaslatod van ?
4. Van-e olyan témád , amelyben vitaindító előadást szeretnél tartani akár a plenáris vagy a csoportülés alkalmával

baráti tisztelettel,

Borsos Géza             Bancsi Edit

Kedves  ……………………………..

1999 , január 16-án a Kossuth Rádió “Vasárnapi Újság” című műsorában Nemeskürti István a   Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium  kormánymegbízottja beszélt   a keresztény állam megszervezésének 1000-ik évfordulója évében Ópusztaszeren felépítendő “Jövő Emlékműve “tervéről .

Nemeskürti István felhívást intézett minden magyar településhez határokon belül és határokon kívül , hogy fogalmazzanak  meg egy   mondatot  a közösség nevében , üzenetüket a jövőnek , amelyet a település nevének megjegyzésével együtt időtálló anyagra vésve Ópusztaszeren beépítenek a “Jövő Emlékművébe ” mint téglát .

Megítélésünk szerint Gyergyócsomafalva közösségének van üzenete a jövő évezred magyarsága számára . Próbáljuk meg mí CSÉF tagok megfogalmazni ezt a mondatot ki-ki egyénileg , majd pedig a március 13-i CSÉF összejövetelen válasszuk ki a legmegfelelőbbet .

A CSÉF számára ugyanakkor javasoljuk , hogy állítson össze egy program javaslatot a keresztény magyar állam megszervezése  1000-ik évfordulójának megünneplésére .

Gyergyócsomafalva , 1999 , február 23

baráti üdvözlettel,

Borsos Géza

„Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a Nap volt, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona”

 

M E G H Í V Ó

CSÉF- 2000

Tisztelt ……………………………………………………

Negyedik születésnapjához érkezett a CSÉF. Ez már önmagában is eredmény!

Törekvésünk  továbbra is változatlan :

„Legfőbb célként a gondok feltárását , az ehhez társuló helyismeret  birtokában pedig a megoldások keresését jelöljük meg; az átmenet lelki, erkölcsi, szociális  terheinek  csökkentése, egy egészséges jövőkép kialakítása érdekében”

Nem itt a helye az értékelésnek. Ezt reményeink szerint elvégzi a CSÉF-2000. Annyit azonban megállapíthatunk, hogy ma már súlya és szerepe van a CSÉF-nek itthoni közösségünk életében, ugyanakkor hatással van a Gyergyói medence közgondolkodására is.

Javasoljuk a CSÉF 2000 alcímének: „Gyergyócsomafalva a millenniumi váltásban”, jelezve ezáltal, hogy tematikáját, a számbavételt és tervezést, a millenniumi gondolatok jegyében igyekszünk megfogalmazni. Arra való tekintettel, hogy a helyi és országos hatalomváltás időszakát is éljük, javasoljuk, hogy az önkormányzatiság, a civil társadalom szervezettsége és a hagyományok szerepe, kiemelt témákként szerepeljenek.

A hagyománynak megfelelően a CSÉF ülést a búcsúnap előtti nap kellene tartani.

Tekintettel arra, hogy a KALENDÁRIUM ebben az évben a csütörtöki napot jelölte a búcsú napjául, a szokásrendet megsértve a szombati napot, azaz július 01-ét javasoljuk a CSÉF-2000 számára.

Arra való tekintettel, hogy a községnek új önkormányzati testülete és polgármestere van, azt gondoljuk, hogy a CSÉF 2000 kitűnő alkalom az ismerkedésre, arra, hogy elinduljon a közös gondolkodás és együttműködés egy eredményes közösségi jövőkép kialakítása és megvalósítása érdekében. Az elfogadott Működési Szabályzatnak és eddigi gyakorlatunknak megfelelően tehát minden önkormányzati képviselőnek meghívót küldtünk.

Ennek megfelelően  a Fórum munkálatai egy nyitó és egy záró  plenáris ülés közé ékelve, három, tematika szerint elkülönített csoportban folynának  az alábbiak szerint :

1. Önkormányzat, falurendészet, településfejlesztés.

Dr Fülöp László; Dr Borboly István , ifj.Köllő Miklós

1. Hit , nevelés , egészségügy , kultúra .

Ferencz Antal, Zsigmond Ambrus Ágnes, Márton László Szilárd

1. Közélet , hagyomány, gazdasági élet.

,                       Dr Baróti Lajos, Dr Kuna Tibor, Bege Károly

Mindenkit kérünk tehát, hogy telefonon, faxon, vagy e-mail üzenet által jelezze részvételi szándékát, valamint az egyes tematikai csoportokban, vagy a plenáris alkalmával tartandó előadását.

Mindenképp üdvösnek tartanánk ha a Fórum munkálatai során lehetővé válna egyes, a vita során kikristályosodott vélemények, álláspontok, javaslatok megfogalmazása ajánlás, állásfoglalás, közlemény formájában .

Az ügyrendre  vonatkozó javaslatunk a következő :

2000, július  01, szombat

10,30-11,00- érkezés,  regisztráció

11,00-14,00 -Plenáris ülés – ünnepélyes megnyitó- A Fórum védnökének, Dr.Czirják Árpád érseki helynök Úr megnyitó beszéde, a CSÉF elnökének beszámolója, vitaindító előadások.

Szakcsoportonként egy – egy előadás.

14,00-16,00 – ebédszünet

16,00-18,00 -csoportülések

18,00-18,30-kávészünet

18.30-20.00-plenáris ülés -Csoport vezetők beszámolói , javaslatok ,        ajánlások , állásfoglalások , egyéb dokumentumok elfogadása .

20.00-21.00-állófogadás

A sikeres és  eredményes munka érdekében és reményében tisztelettel  kérjük tehát, hogy szíveskedjen visszajelezni postafordultával levélben, de az idő rövidsége miatt inkább telefonon vagy faxon, e-mailen megjelölve az alábbiakat

1. Részt tud-e venni a Fórumon ?
2. Melyik tematikai csoportban ?(A,B,C)
3. Milyen kiegészítő témajavaslata van ?
4. Van-e olyan téma, amelyben vitaindító előadást szeretne tartani akár a plenáris, akár a csoportülés alkalmával ?

baráti tisztelettel

Borsos Géza                        Bancsi Edit

„Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a Nap volt, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona”

M E G H Í V Ó – CSÉF- 2001

Tisztelt ……………………………………………………

 Ötödik rendes évi ülésszakához érkezett a      CSOMAFALVI ÉRTELMISÉGI FÓRUM

Ma már súlya és szerepe van a CSÉF -nek itthoni közösségünk életében, ugyanakkor hatása kiterjed a Gyergyói medence közgondolkodására is.

Növekszik a mondanivaló mennyisége és sürget az idő. Ezt figyelembe véve, jelen ülésszakot kétfordulósra tervezzük.

Ugyanakkor, ha minden a terveknek megfelelően megy és a Jóisten is úgy akarja, akkor 2001 október 14-én két fontos eseményre kerül sor, melyek szorosan kötődnek a CSÉF eddigi munkájához, eszmeiségéhez.

1. Felavatjuk a Kossuth szobrot
2. Megnyitjuk a Borsos Miklós Emlékházat.

Önmagát kínálja tehát az alkalom, hogy a második fordulót ezekhez az eseményekhez kössük.

A CSÉF -et életre hívó első körlevél célmegjelölését továbbra is időszerűnek tartjuk: „Legfőbb célként a gondok feltárását, az ehhez társuló helyismeret birtokában pedig a megoldások keresését jelöljük meg,… egy egészséges jövőkép kialakítása érdekében”

Mindinkább nyilvánvalóvá válik, hogy az erdélyi magyarság megmaradásért folyó küzdelemében egyre nagyobb szerepe van a helyi közösségek önerejének, önbizalmának, kezdeményező készségének, szerepük tehát egyre inkább felértékelődik. A közösségi cselekvés erejét, belső kohézióját az igazságra, szeretetre és méltányosságra épülő szilárd keresztény erkölcsi értékrend adhatja meg.

Hagyomány, tudás, újjászületés.

Ismét meg kell teremtenünk a helyi hatalom, az egyház és a civil társadalom céljaiban azonos, nemzetileg elkötelezett, erkölcsileg egységes cselekvési harmóniáját.

Keressük tehát ennek a cselekvési egységnek az elvi, gyakorlati, jogi és erkölcsi alapjait, megvalósítási módozatait, lehetséges formáit. Keressük azzal a gondolattal, hogy a nemzet egységének, határmódosítás nélküli, újrateremtése ma már megfogalmazott nemzetpolitikai cél.

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy testvértelepüléseink révén találkozóink kisebb Kárpát medencei, nemzeti fórumokká alakíthatók. Az ők tapasztalatukra is építve, eredményesebbé válhat, a megoldáskeresés.

Az elkezdett dialógust a CSÉF 2001 ülésszakának második részében, októberben, szándékszúnk folytatni, a Kossuth szobor és a Borsos Miklós Emlékház avatását megelőzően.

Javasoljuk CSÉF 2001 fő témájának.

Az önkormányzat, egyház, civil szervezetek és vállalkozói szféra együttműködése a hagyományokra épülő, tudásközpontú, a fenntartható fejlődést megvalósító közösségi élet kimunkálásában, pozitív jövőképünk alakításában.

A kialakult hagyománynak megfelelően a CSÉF ülést a búcsúnap előtti nap tartjuk. Ez június 28-a, csütörtök.

Tekintettel arra, hogy a község új önkormányzati testülete már letöltötte mandátuma első évét, úgy gondoljuk, hogy a CSÉF 2001 kitűnő alkalmat szolgáltathat az eddigi tapasztalat összegzésére, a közös gondolkodás és együttműködés elvi kereteinek és gyakorlati formáinak felmutatására, egy eredményes közösségi jövőkép kialakítása és megvalósítása érdekében. Az elfogadott Működési Szabályzatnak és eddigi gyakorlatunknak megfelelően tehát, minden önkormányzati képviselőnek meghívót küldtünk és meghívtuk a testvértelepülések küldöttségeit is.

A Fórum munkálatai egy nyitó és egy záró plenáris ülés közé ékelve, három, tematika szerint elkülönített csoportban folynának az alábbiak szerint :

1. Falurendészet, egészségügy, szociális kérdések

ifj.Köllő Miklós, Dr Kuna Tibor,

1. Hit, nevelés, kultúra .

Zsigmond Ambrus Ágnes, Márton László Szilárd, Ambrus Árpád

1. Gazdaság.

,                       Dr Baróti Lajos, Dr Borboly István

Mindenkit kérünk tehát, hogy telefonon, faxon, vagy e-mail üzenet által jelezze részvételi szándékát, valamint az egyes tematikai csoportokban, vagy a plenáris alkalmával tartandó előadását.

Jelen pillanatig az alábbi résztvevők jelezték, hogy elfogadják a felkérést és vállalják egy-egy előadás megtartását:

Gódor András Dány község polgármestere, Dr Kulcsár István Ráckeve város polgármestere, Ft.Utasi Jenő Tótfalu plébánosa, Ft.Ferenc Antal Gyergyócsomafalva plébánosa, Szász Jenő Székelyudvarhely polgármestere, Dr.Fülöp László Gyergyócsomafalva polgármestere.

Mindenképp üdvösnek tartanánk, ha a Fórum munkálatai során lehetővé válna egyes, a vita során kikristályosodott vélemények, álláspontok, javaslatok megfogalmazása ajánlás, állásfoglalás, közlemény formájában, ugyanakkor az elhangzott előadások és vita, következtetések írásos formában való megjelentetése. Ennek érdekében az ülésről videofelvétel készül. Az ügyrendre vonatkozó javaslatunk a következő:

1. A CSÉF Közgyűlés időpontja JÚNIUS 28-a, CSÜTÖRTÖK, DÉLUTÁN 3 ÓRA (15 ÓRA)
2. A CSÉF Közgyűlés helyszíne: KÖLLŐ MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA.
3. Az ügyrendre vonatkozó javaslat:
4. 14 órától 15 óráig regisztráció
5. 15 órától 17ó30p-ig :plenáris ülés. Ünnepélyes megnyitó- A Fórum védnökének, Dr.Czirják Árpád pápai prelátus Úr megnyitó beszéde, a CSÉF elnökének beszámolója, vitaindító előadások
6. 17ó30p-től 18ó30p-ig: csoportülések
7. 18ó30p-től 19 óráig :kávészünet
8. órától 20 óráig :plenáris ülés
9. 20 órától 22 óráig: állófogadás.

A sikeres és eredményes munka érdekében és reményében tisztelettel kérjük tehát, hogy szíveskedjen visszajelezni postafordultával levélben, de az idő rövidsége miatt inkább telefonon vagy faxon, e-mailen megjelölve az alábbiakat

1. Részt tud-e venni a Fórumon ?
2. Melyik tematikai csoportban ?(A,B,C)
3. Milyen kiegészítő témajavaslata van ?
4. Van-e olyan téma, amelyben vitaindító előadást szeretne tartani akár a plenáris, akár a csoportülés

Gyergyócsomafalva 2001-05-26

baráti tisztelettel

Borsos Géza                                                                                     Bancsi Edit

Tisztelt – CSÉF- 2001

TÉMAJAVASLAT

A CSÉF, mint értelmiségi, szellemi műhely, hathatósan hozzájárulhat a közösség előtt álló döntések meghozatalának megkönnyítéséhez, elsősorban a szóba jöhető döntési alternatívák felmutatásával. Ilyen alternatívák kidolgozásának előfeltétele egy megbízható adatbázis létrehozása. Megoldandó feladat tehát:

Hozzájárulni a Gyergyói kistérség fejlesztési tervének részét képező, települési fejlesztési terv eszmei megalapozásához és adatbázisának létrehozásához.

Témajegyzék javaslat:

A. A közösség szociális helyzete

Az időskorúak otthoni szociális gondozása és társadalmi integrációjuk elősegítése.

Fiatalkorúak szociális problémái

1. A közösség humán erőforrásainak (mennyiségi és minőségi) számbavétele, várható alakulása.

A helyi munkaerő strukturáltsága, képzettsége, helységen belüli és helységen kívüli (bel- és külföldi) foglalkoztatottsága, stb.

Idegen munkaerő helyi foglalkoztatása, annak társadalmi következményei.

A vállalkozói kultúra jellegzetességei.

A civil szféra fejlettsége, jellegzetességei, hiányterületek.

Egyesületek, alapítványok, szerveződések, csoportosulások. Lefedetlen tevékenységi területek.

1. A közösség erkölcsi állapota.

Az erkölcsi értékrend jellegzetességei a különböző korosztályoknál.

A keresztényi értékrend visszaállítása. Egyház, iskola, civil szervezetek és önkormányzat szerepvállalása.

A hagyományok szerepe.

1. A község gazdasági potenciálja.

Ipar, mezőgazdaság szolgáltatások.

Tőkefelhalmozási tendenciák.

Kézművesség, népi mesterségek.

Vállalkozások társadalmi megítélése.

E. Fejlesztési stratégiák

Kapitalisztikus, gyarmati, vagy közösségi gazdaságfejlesztés.

A közösségi gazdaságfejlesztési modell megvalósításához szükséges előfeltételek kialakulásának lehetősége.

Gyergyócsomafalva, 2001-06-28

Gondolatébresztőnek , tisztelettel,

Borsos Géza

“Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a Nap volt, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona”

M E G H Í V Ó 

CSÉF- 2002

Tisztelt ……………………………………………………

 Hatodik, rendes évi ülésszakához érkezett a CSOMAFALVI ÉRTELMISÉGI FÓRUM

Ma már súlya és szerepe van a CSÉF -nek itthoni közösségünk életében, ugyanakkor hatása kiterjed a Gyergyói medence közgondolkodására is.

Növekszik a mondanivaló mennyisége és sürget az idő. A 2001-es év tapasztalata alapján kialakulóban van a CsÉF kétfordulós rendszere. Az ülésszak első fordulója mindenképp június 28-a, a másik pedig a már kialakított emlékhelyekhez fűződően, az év második felében, szeptember-november időszakában lenne Ezt figyelembe véve, jelen ülésszakot kétfordulósra tervezzük.

Tekintettel arra, hogy a 2002-es évet a Magyarok Világszövetségének Gyergyócsomafalván kihirdetett kezdeményezése után, maga a Magyar Kormány is Kossuth évnek nyilvánította, magától adódik az alkalom, hogy a Hargita megyei megemlékezések záró rendezvényét Gyergyócsomafalván, a Kossuth téren tartsuk meg. Időpontként 2002. szeptember 22-ét, vasárnapot javasoljuk, ugyanis a Kossuth év szeptember 19-én, Kossuth halálának évfordulóján zárul.

Ezt megelőzően, szeptember 21-én, szombaton tartanánk meg a CsÉF 2002 második fordulóját. Ennek témáját a június 28-i ülésen rögzítjük.

A létrehozott emlékhelyek mellett, ki kell alakítanunk azok kultuszát a hozzájuk fűződő hagyományokat és szertartásrendet is.

Mindez szervesen illeszkedik a CsÉF-et életre hívó első körlevél célmegjelöléséhez, melyet továbbra is időszerűnek tartunk.

„Legfőbb célként a gondok feltárását, az ehhez társuló helyismeret birtokában pedig a megoldások keresését jelöljük meg,… egy egészséges jövőkép kialakítása érdekében”

Mindinkább nyilvánvalóvá válik, hogy az erdélyi magyarság, ezen belül a székelység (szűkebb pátriánk, a Székelyföld,) megmaradásért folyó küzdelmében egyre nagyobb szerepe van a helyi közösségek megtartó erejének, önbizalmának, kezdeményező készségének, önépítkező képességének.

A közösségi cselekvés erejét, belső kohézióját az igazságra, szeretetre és méltányosságra épülő szilárd, keresztény erkölcsi értékrend adhatja meg.

A székely társadalom, ezen erkölcsi értékeket magában hordozó évezredes hagyományaira építve, a tudást központba állítva, tarthat csak igényt a megújulásra. Jelszóvá választhatjuk tehát:

” Hagyomány, tudás, újjászületés ! ,,

Újból meg kell teremtenünk a helyi hatalom, az egyház és a civil társadalom céljaiban azonos, nemzetileg elkötelezett, erkölcsileg egységes cselekvési harmóniáját.

Ebben a tudásközpontú, építkező munkában a civil társadalom, a mindenkori, helyi és elszármazott értelmiség szerepe meghatározó, és ennek következtében felelőssége egyértelműen nagy, szerepe egyre inkább felértékelődik.

Keressük tehát ennek a cselekvési egységnek a gyakorlati, megvalósítási módozatait, az együttműködés lehetséges formáit. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy testvértelepüléseink révén találkozóink kisebb Kárpát medencei, nemzeti fórumokká alakíthatók. Az ők tapasztalatukra is építve, eredményesebbé válhat, a megoldáskeresés.

Fordítsuk ezúttal figyelmünket, tehát a harmadik szektorra, abban is a kultúra, a művészet szerepére, annál is inkább, mivel június 28-án a művészet, a kultúra és a civil élet egy fontos centrumát készülünk megnyitni Gyergyócsomafalván, a Borsos Miklós Emlékházat.

Egy felbecsülhetetlen értékű, a község és a környék életében nagy jelentőségű, anyagilag is igen jelentős létesítmény kerül átadásra ezen a napon. Egyedi alkalom számunkra, hogy ismerkedjünk Borsos Miklós életművével, erőt merítsünk erkölcsi tartásából, gazdagodjunk szellemisége által.

Úgy gondoltuk, hogy a Borsos életmű bemutatására annak legrangosabb ismerőit kérjük fel, ugyanakkor emberközelbe is próbáljuk hozni az által, hogy volt barátai, közeli munkatársai, vele együtt muzsikáló barátai is jelen legyenek és megszólalhassanak. Gyergyócsomafalvára hozzuk ezáltal egy kis szeletjét Borsos Miklós életének, mindennapjainak, vívódásainak, győzelmeinek, annak a légkörnek, melyben élt, dolgozott, szeretett, és alkotott.

Legnagyobb sajnálatunkra és szomorúságunkra nem lehet közöttünk hű élettársa és múzsája, Borsos Miklósné Kéry Ilona, 2001.december -22én bekövetkezett halála miatt. Nem lehet itt Sinkovits Imre sem, aki még 2000 januárjában örömmel fogadta előzetes meghívásunkat.

A CsÉF 2002 fő témájának javasoljuk.

Borsos Miklós a művész és az ember.

A Borsos Miklós Emlékház mint közművelődési központ.

Célunk: Tudatosítani Borsos Miklós életművének szellemi, erkölcsi és művészi értékeit, keresni a módját annak, hogy az Emlékház adta lehetőségeket kihasználva ez a hagyaték közösségi megtartó és termékenyítő erőként hasson, a tehetségkutatás és gondozás műhelyévé váljon.

A kialakult hagyománynak megfelelően a  CsÉF ülést a búcsúnap előtti nap tartjuk. Ez június 28-a, péntek.

Az elfogadott Működési Szabályzatnak és eddigi gyakorlatunknak megfelelően, minden önkormányzati képviselőnek meghívót küldünk és meghívjuk a testvértelepülések küldöttségeit is.

Jelen pillanatig az alábbi résztvevők jelezték, hogy elfogadják a felkérést és vállalják egy-egy előadás megtartását:

N.Mészáros Júlia, a Győri Városi Művészeti Múzeum igazgatója, művészettörténész, Czigány György, író Budapest, Kratochwill Mimi, művészettörténész, Budapest, Ft.Kozma Imre Atya, a Magyar Máltai Szretetszolgálat elnöke, Kötő József, az EMKE elnöke, Ferencz Angéla, a Hargita Megye Kulturáli Központjának szakelőadója,.

A Fórum fő védnöke Ft.Dr.Czirják Árpád pápai prelátus.

A Fórumot levezető elnökség: Ft Ferencz Antal plébános, Dr.Fülöp László polgármester és Borsos Géza, a CsÉF elnöke.

Jelen lesznek a Budapesti Borsos Miklós-Kéry Ilona Alapítvány Kuratóriumának tagjai, az Illyés Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium és a testvértelepülések képviselői, számos, a Borsos Miklós baráti köréhez tartozó személyiség.

Délután, 17 órai kezdettel Borsos Miklós és Kéry Ilona emlékének szentelt misére invitáljuk a vendégeket és a község lakóit, majd a szentmise végeztével, ugyancsak a templomban, Maros Éva Liszt díjas és Geiger György Liszt díjas érdemes művész adnak hangversenyt( Maros Éva hárfa, Geiger György trombita). Ez után kerül sor az Emlékház avató ünnepségére. A nap eseményeit állófogadással zárjuk.

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az ülésről videofelvétel készül. Az ügyrendre vonatkozó javaslatunk a következő:

1. A CSÉF Közgyűlés időpontja JÚNIUS 28-a, PÉNTEK, DÉLELŐTT 10 ÓRA
2. A CSÉF Közgyűlés helyszíne: KÖLLŐ MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA.
3. 9 órától 10 óráig regisztráció
4. 10 órától 11 óráig Borsos Miklós: ” Visszanéztem félutamból ,, című önéletírásának színpadi változata. Dramatizálta és rendezte Ferencz Attila, előadják a Gyergyószárhegyi Cika Egyesület színjátszói.
5. 11 órától 14 óráig: plenáris ülés. Ünnepélyes megnyitó- A Fórum védnökének, Dr.Czirják Árpád pápai prelátus Úrnak megnyitó beszéde, a CSÉF elnökének beszámolója, előadások:

N.Mészáros Júlia, Czigány György, Kratochwill Mimi, Kötő József, Ferencz Angéla

1. 17ó-től 18ó-ig: szentmise
2. 18óól 19 óráig: hangverseny a templomban, Maros Éva, Geiger György
3. órától 19ó 30p-ig koszorúzás
4. 20 órától 21 óráig: Emlékház ünnepélyes felavatása, és az első időszakos kiállítás megnyitója. Kiállítanak: Borsos Gábor és Köllő Margit képzőművészek. Közreműködik a BELCANTO kamarakórus.
5. 21órától 22óráig állófogadás

A szervezési munka megkönnyítése érdekében tisztelettel kérünk mindannyitokat, hogy telefonon, faxon, vagy e-mail üzenet által jelezzétek részvételi szándékotokat.

Gyergyócsomafalva 2002-06-07

baráti tisztelettel

Borsos Géza                                                                                  Bancsi Edit

CSÉF 2002 – szakmai konferencia

Időpont: 2002-06-28
Helyszín: Gyergyócsomafalva, Hargita megye, Románia

A konferencia célja:
Tudatosítani Borsos Miklós életművének szellemi, erkölcsi és művészi értékeit, keresni a módját annak, hogy az Emlékház adta lehetőségeket kihasználva ez a hagyaték közösségi megtartó és termékenyítő erőként hasson, a tehetségkutatás és gondozás műhelyévé váljon.

A Konferencia Fő Védnöke:
Ft.Dr.Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök
A Konferencia támogatói
A Nemzeti Kulturális Alap

A konferencia szervezői.
BMMA
Csomafalvi Értelmiségi Fórum, CsÉF
Gyergyócsomafalva Helyi Tanácsa
Katolikus Plébánia
A Konferencia Társrendezői:
Borsos Miklós Kéry Ilona Alapítvány Budapest
Borsos Miklós Művelődési Egyesület, Gyergyócsomafalva
Győri Városi Művészeti Múzeum.
A BELCANTO Művelődési Egyesület, Gyergyócsomafalva.
Hargita Megyei Kulturális Központ
Megyei Alkotó Központ Gyergyószárhegy.
A Konferencia elnöksége:
Ft.Dr.Czirják Árpád pápai prelátus, a CSÉF védnöke
Borsos Géza József, a BMMA elnöke
Ft.Kozma Imre Atya, a Borsos Miklós-Kéry Ilona Alapítvány elnöke
A Konferencia titkársága:
Bancsi Edit Anna a BMMA ügyvezető titkára
Dr.Borboly István a BMMA kurátora
Márton László Szilárd, a BMME elnöke

A Konferencia előadói
Ft.Dr.Czirják Árpád, pápai prelátus, a CsÉF védnöke
Ft.Kozma Imre atya, a Borsos Miklós-Kéry Ilona Alapítvány elnöke
Elekes Botond a NKÖM főosztályvezetője.
Kratochwill Mimi művészettörténész, Budapest
Czigány György, Budapest
Dr.Egyed Ákos akadémikus, történelemkutató, Kolozsvár
Mészáros Júlia a Győri Borsos Miklós Galéria vezetője
Fertőszögi Béláné a Kortárs Galéria vezetője, Budapest
Kiss Portik Irén, néprajzkutató, Megyei Alkotó Központ Gyergyószárhegy
Megyei Kulturális Központ,
Kötő József, az EMKE elnöke
Borsos Géza József, a BMMA elnöke
Dr.Fülöp László Gyergyócsomafalva polgármestere
Balázs József tanár Gyergyóalfalu

A Konferencia résztvevői meghívottjai.
Illyés Közalapítvány
Nemzeti Kulturális Minisztérium
Nemzeti Kulturális Alap
EMKE
Testvértelepülések polgármesterei, vagy delegátusai
Cséf tagok
Hargita Megye Tanácsának elnöke, alelnökei
A Gyergyói medence településeinek polgármesterei
A társrendező szervezetek képviselői
A Hargita megyei emlékházakat fenntartó szervezetek képviselői.
Gyergyócsomafalva Helyi Tanácsának tanácsosai.

A rendezvény részletes ismertetése:
Gyergyócsomafalván 1997-ben alakult, a Csomafalvi Értelmiségi Fórum (CSÉF), és azóta minden évben, június 28-án,-a község fogadott búcsúnapját megelőző nap- tartja rendes évi ülését, egész napos program alapján.
A CSÉF résztvevői a Gyergyócsomafalván élő, vagy innen elszármazott értelmiségiek.
A 2001-es ülésszakkal kezdődően ez a kör kibővült a testvértelepülések képviselőivel, és ez által találkozóink kisebb Kárpát medencei, nemzeti fórumokká alakultak.
A CSÉF célja és feladata, hasznosítani a helyi közösség számára azt a szellemi és erkölcsi potenciált, melyet az itthoni és innen elszármazott értelmiségiek képviselnek. A testvértelepülések tapasztalatára is építve pedig, eredményesebbé válhat, a megoldáskeresés.
Idézet a CSÉF Alapító Okiratából:
„Legfőbb célként a gondok feltárását, az ehhez társuló helyismeret birtokában pedig a megoldások keresését jelöljük meg,… egy egészséges jövőkép kialakítása érdekében”

A pályázott szakmai konferencia a Csomafalvi Értelmiségi Fórum (CSÉF-2002) rendes évi ülésszakán belül, ezúttal, mint a Fórum része szerveződik.
A rendezvény két napos.
Első nap zajlanak a Konferencia munkálatai, délután hangverseny a templomban Borsos Miklós emlékére, majd az Emlékház felavatása, megnyitása történik, és állófogadással zárul a nap programja.
Második nap, 2002.június 29-e, Szent Péter és Pál, a község fogadott búcsúnapja. Ezen a napon minden gyergyói településről zarándokok, ’’keresztalják’’ érkeznek.
Délelőtt koszorúzás a Kossuth téren a Kossuth szobornál, fogadás a helyi plébánián, majd 12 órától szentmise, délután pedig kulturális program, a gyergyószárhegyi Lázár kastély, és az Alkotó Központ gyűjteményének megtekintése, kirándulás a Gyilkostóhoz és Békási szorosba.
A CSÉF munkálataira és az állófogadásra 80 és 100 közötti létszámra számítunk. A szárhegyi és gyilkostói kiránduláson pedig 40 személyre.

A felkért előadók mindenikéhez eljuttatjuk a fent meghatározott fő célkitűzést, arra kérve mindannyiukat, hogy ennek megfelelően állítsák össze előadásukat.
Minden résztvevő számára meghívó készül, mely, az 1. Számú Melléklethez hasonlóan, részleteiben tartalmazza a konferencia és rendezvénysorozat célkitűzéseit, mind pedig a részletes programját.

Tekintettel arra, hogy mind a BMMA, mind pedig a Borsos Miklós Emlékház rendezvényei és az ott szervezendő alkotó tevékenységek, programok elsősorban gyerekek és az ifjúság számára szerveződnek, a tehetségkutatás és ápolás fő alapítványi célkitűzéseink, jelen konferencia is az ifjúság problematikáját állítja középpontba.

A CSÉF 2002 – szakmai konferencia javasolt témája:

A Borsos Miklós Emlékház mint közművelődési centrum.
Művészet, hagyomány, közművelődés

A CSÉF 2002 – szakmai konferencia, tervezett programja a következő:

2002. 06.28
9 órától-10 óráig regisztráció
10 órától-12 óráig plenáris ülés, előadások (6)
12 órától-13 óráig vita, hozzászólások

13 órától-14 óráig ebédszünet

15 órától-16 óráig előadások
17 órától-18 óráig vita, záró

18 órától-19.30óráig hangverseny a templomban
20 órától-21 óráig Emlékház felavatása, megtekintése
21 órától- állófogadás
2002.06.29
10 órától-12 óráig koszoruzás
11 órától-13 óráig ünnepi szentmise
13 órától-15 óráig ebéd
15 órától-19 óráig kirándulás, Gyergyószárhegy, Gyilkostó
20 órától vacsora
2002.06.30
07 órától-09 óráig reggeli, hazautazás

Tájékoztatásul mellékeljük a CSÉF-2001 Meghívóját, ugyanis az idei meghívót még nem adtuk ki (CSÉF-2002). 1. Számú Melléklet

Borsos Géza József Bancsi Edit Anna
Elnök ügyvezető titkár

“Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a Nap volt, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona”

M E G H Í V Ó 

CSÉF- 2003

Tisztelt ……………………………………………………

  Hetedik, rendes évi ülésszakához érkezett a CSOMAFALVI ÉRTELMISÉGI FÓRUM

Az utóbbi évek gyakorlata alapján az ülésszak első fordulója mindenképp június 28-a, a másik pedig a már kialakított emlékhelyekhez, jelentős eseményekhez fűződően, az év második felében, szeptember-november időszakában lenne. Ezt figyelembe véve, jelen ülésszakot is kétfordulósra tervezzük.

Tekintettel arra, hogy november hónap folyamán Csángó Napok megszervezését tervezzük, rendjén valónak tartjuk, hogy a CsÉF őszi ülésszaka, tudományos konferencia formájában, ehhez az eseményhez kapcsolódjon.

Ennek témáját és napirendjét a június 28-i ülés alakalmával szeretnénk kialakítani.

Az egyre gyorsuló globalizációs és európai integrációs folyamatokban mind sürgetőbbé válik a székelység, és ezen belül saját közösségünk, önmeghatározása, közösségi értékeinek számbavétele jövőképének megformálása.

Mindinkább nyilvánvalóvá válik, hogy az erdélyi magyarság, ezen belül a székelység (szűkebb pátriánk, a Székelyföld,) megmaradásért folyó küzdelmében egyre nagyobb szerepe van a helyi közösségek megtartó erejének, önbizalmának, kezdeményező készségének, önépítkező képességének.

A közösségi cselekvés erejét, belső kohézióját az igazságra, szeretetre és méltányosságra épülő szilárd, keresztény erkölcsi értékrend visszaállítása (helyreállítása) adhatja meg.

Ebben a tudásközpontú, építkező munkában a civil társadalom, a mindenkori, helyi és elszármazott értelmiség szerepe meghatározó, és ennek következtében felelőssége egyértelműen nagy, szerepe egyre inkább felértékelődik.

Fordítsuk ezúttal figyelmünket, tehát a közösségi múltra, hagyományainkra, évezredes értékeinkre.

Kiemelkedő esemény adja meg a 2003-as év CsÉF ülésszakának központi gondolatát és témáját. Elkészült és bemutatásra kerül a Rokaly József tanár-kollegánk által elkészített falumonográfia.

A CsÉF 2003 fő témájának javasoljuk. tehát

Rokaly József: Gyergyócsomafalva Monográfiája, I. kötetének bemutatása

Gyergyócsomafalva az idő sodrában – Múltra támaszkodó jövőkeresés

A kialakult hagyománynak megfelelően a CsÉF ülést a búcsúnap előtti nap tartjuk. Ez június 28-a, szombat.

Az elfogadott Működési Szabályzatnak és eddigi gyakorlatunknak megfelelően, minden önkormányzati képviselőnek meghívót küldünk és meghívjuk a testvértelepülések küldöttségeit is.

A Fórum védnöke Ft.Dr.Czirják Árpád pápai prelátus.

A Fórumot levezető elnökség: Ft.Ferencz Antal plébános, Dr.Fülöp László polgármester és Borsos Géza, a CsÉF elnöke.

2003.06.27 –péntek: Helyszín: Borsos Miklós Emlékház

Délután 20 órától    kiállítás megnyitó

2003.06.28 –szombat , helyszín: Köllő Miklós Általános Iskola díszterme.

Délelőtt

1. 9 órától 10 óráig regisztráció
2. 10 órától 14 óráig: plenáris ülés.

Ünnepélyes megnyitó- A Fórum védnökének, Ft.Dr.Czirják Árpád pápai prelátus Úrnak megnyitó beszéde, a CSÉF elnökének beszámolója.

Előadások: Balázs József tanár, Rokaly József tanár, ifj.Köllő Miklós műépítész, Kiss Portik Irénke néprajzkutató, Mihály János történész, testvér-települési előadók.

1. 14 órától 16 óráig ebédszünet
2. 16ó-től 19 óráig-ig: hozzászólások, vita
3. órától 19ó 30p-ig koszorúzás, Borsos Miklós Emlékház
4. 20-tól 21 óráig, a BELCANTO kamarakórus hangversenye.
5. 21órától 22óráig állófogadás

Gyergyócsomafalva 2003-05-28

baráti tisztelettel,

Borsos Géza                                                                                 Bancsi Edit

 

PROGRAMTERVEZET

„CsÉF 2003”

Csomafalvi Értelmiségi Fórum 2003-as ülésszaka.

 

Helyszín: Köllő Miklós Általános Iskola díszterme, Borsos Miklós Emlékház.

Téma: Gyergyócsomafalva az idő sodrában – Múltra támaszkodó jövőkeresés.

Rokaly József: Gyergyócsomafalva Monográfiája, első kötetének bemutatása.

A rendezvény három napos. Június 27-28-29

Résztvevők:

Csomafalvi Értelmiségi Fórum tagjai, szerte a nagyvilágból.

Testvértelepülések küldöttségei ( Dány, Baktalórántháza, Heves, Lukanénye, Tótfalu, ), meghívottak

.Program:

2003.06.27 –csütörtök távoli vendégek érkezése, elszállásolás.

Délután 20 órától      kiállítás megnyitó      Borsos Miklós Emlékház

2003.06.28 – péntek

Délelőtt

1. 9 órától 10 óráig regisztráció
2. 10 órától 14 óráig: plenáris ülés. Ünnepélyes megnyitó- A Fórum védnökének, Dr.Czirják Árpád pápai prelátus Úrnak megnyitó beszéde, a CSÉF elnökének beszámolója.
3. Előadások: Balázs József tanár, Rokaly József tanár, Kiss Portik Irénke néprajzkutató, Mihály János történész, testvér-települési előadók.
4. 14 órától 16 óráig ebédszünet
5. 16ó-től 19 óráig-ig: hozzászólások, vita
6. órától 19ó 30p-ig koszorúzás
7. 20-tól 21 óráig, a BELCANTO kamarakórus hangversenye.
8. 21órától 22óráig állófogadás

tisztelettel,

Borsos Géza                                                                         Bancsi Edit

Tisztelettel meghívjuk, a CsÉF õszi ülésszakának keretein belül zajló

Gyergyócsomafalvi Csángó Napok rendezvényeire

Program:

Pénteken, 14-én délután 18 órától

találkozó Duma András csángó költõvel

Szombaton, 15-én délelõtt: kerekasztal

Csángók és székelyek ma.

Frumosza-Pusztina -Gyergyócsomafalva

Székely autonómia és csángó jövõ

óráig regisztráció

10-14 óráig:         elõadások, vita

14-15     óráig      ebédszünet

Szombaton, 15-én délután

15-16     óráig:      kiállítás megnyitó

16,30-18 óráig. kulturális mûsor

18-21     óráig :állófogadás, táncház

Vasárnap délelõtt 8,30 órától: Szentmise

1. Melléklet

2.1. A rendezvény részletes leírása.

a. A rendezvény célja.
1. A csángómagyar közösség tagjai (gyerekek és felnőttek) magyar identitástudatának erősítése, kulturális, erkölcsi értékeik tudatosítása.
2. Gyergyócsomafalva és a régió (Gyergyói medence) székelymagyarjai számára közelebb hozni, megismertetni, és érzékelhetővé tenni a csángó testvéreinknek a mienkkel egy tőről szakadt kultúráját.
3. Lehetővé tenni személyes tapasztalatok és személyes élmények alapján egyéni és intézményi kapcsolatok kialakítását a székelyföldi és a moldvai csángó települések között.
b. A rendezvény tervezett programja.
A támogatandó tevékenység két szakaszban valósulna meg:
a. Pusztinai gyerekek táboroztatása a Borsos Miklós Nemzetközi Alkotótáborban 2003 június 15-24-között.
b. 2003 november 14-15-16-án csángónapok szervezése Gyergyócsomafalván.
Tervezett tevékenységi formák:
1. Az Alkotó tábor ideje alatt a gyerekek(5 pusztinai + 25 kárpátmedencei táborozó) számára közös program a csomafalvi cserkészekkel, a községgel való ismerkedés. A község nevezetességeinek meglátogatása (Kossuth szobor, Flóra szobor, Borsos Miklós Emlékház, Iskola), kiállítás és közös kulturális program az Emlékházban. A pusztinai gyerekek bemutatkozása, kulturális program, csángó népviseleti kiállítás, villámvetélkedő: ”Mit tudunk a csángókról?”
2. A csángó napok alatt(november 14,15,16):
– November 14—e péntek délután 16 órától:
– Csángó népviseleti és népművészeti kiállítás megnyitása a Borsos Miklós Emlékházban, rövid népköltészeti műsor, majd könnybemutató.
– November 15, szombat: egész napos CsÉF rendezvény.
– Helyszín a Borsos Miklós Emlékház és Köllő Miklós Általános Iskola díszterme.
– Tudományos kerekasztal, csángó vitanap, CsÉF(Comafalvi Értelmiségi Fórum) rendezvénye.
– A rendezvény egész napos program alapján zajlik, a CsÉF kialakult rendszere alapján. Előadások hangzanak el a pusztinai és klézsei magyar oktatást irányító és végző szakemberek részéről, valamint a meghívottak, a tudomány, politika és az egyház képviselői részéről, majd kerekasztal beszélgetéssel folytatódik. Meghívót kapnak a média képviselői és teljes körű video rögzítés fog történni.
– Közös kulturális est, táncház.
c. A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány által már tizenegyedikszer szervezett Borsos Miklós Nemzetközi Alkotó Tábor keretében negyedik alkalommal hívunk meg pályáztatás által csángó gyerekeket, eddig minden alkalommal Pusztinárol. Az idén szeretnénk alaposabban kihasználni jelenlétüket arra, hogy a Kárpátmedencéből összesereglett gyerekek mellett a gyergyócsomafalvi és környékbeli gyerekek és felnőttek is közelebbről megismerjék őket és fordítva.
Minden alakalommal megkerestük a módját annak, hogy kölcsönösen, a magyar nemzet különböző tájegységeiről érkező gyerekek kölcsönösen bemutatkozhassanak, és alaposan megismerjék egymást, barátságok köttessenek. Ez lenne az első alkalom, amikor egyik csoportot, jelesen a csángómagyarok képviselőit, részletesebben és sokrétűbben megismertetnénk a többivel és egyben a környék számára is elérhetően.

Gyergyócsomafalva, 2003-03-24
Borsos Géza József Bancsi Edit-Anna
Elnök programfelelős

Tisztelt Géza, Edit, tanárok, családok, gyerekek,

Köszönyuk szépen a vendéglátást, a jo kedveségeteket,
erost jol éresztuk magunkat, hazáig énekeltunk. Imá
van mire emlékezni.
Erost jol meg volt szervezvel, minden szempontbol.
Bisztas azét nez ki a falu ugy mind egy szép kis
város!!!!!!
Szeretnénk ha valamikor el tudnánok jonni hézánkés.
Tisztelettel.
Nyisztor Ilona.
“Frumosza, Pusztina és Gyergyócsomafalva-csángók és székejek ma”
Madifalvi veszedelem után, 2003 november 15-16-dikján, találkoznak Gyergyócsomafalván, a Frumoszai és a Pusztinaii menekult magyarak, a “Csángó Napok” alkalmávol.
Felnotek és gyerekek, már nem gyozték várnii hagy, egyszer érjenek Gyergyócsomafalvára.
Utkozbe, sokatt énekeltek, furujáltok, mesét mondtak.
Jo alkalam volt a felnoteknek, meg látnii mijen ugyesek a gyermekeik!!!!!!!!
Meg érkesztunk.
Szeretettel fogatak a székely tesféreink, a Köllõ Miklós általános iskolába, ha hol esze ismerkeztunk egy szendvics és üditõ melett.
Jo érzés egyutt lenni.
A kiállitáson már, meg ismárték a Frumoszaii szötesekett, népviseletett.
A szinpodii produkciott, nagyan meg tapsolták a Gyergyócsomafalviok.
Táncházba már, nem lehetett ki válosztanii, meik csángomagyar, meik székely, olyan szépen járták a moldvaii és a székelyi táncakat.
Mind a két részrol, a eszeborátkozás meg tortént.
A székelyi gyerekek, el szálásolták a moldvaii gyerekeket, és nagyan sokat beszéltek egyutt, cimett váltatak.

Egyutt voltak a szentmisére, szenténeketés tanoltak.
Kis Portik Irén segécségivel, sikerult meg látni a Lazar kastélyt.

Nagyan szépen megköszönyuk Borsos Gézánok, Bancsi Editnek, Gyergyócsomafalvi tanároknak, csoládaknak, gyermekeknek, ha kik alyan nagy szeretettel fogatak.

Abban a reményben értunk haza hagy, nem vagyunk elfeleitvel!!!!

Nyisztor Ilona
2003 november 17

 „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a Nap volt, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona”

VIII.Csomafalvi Értelmiségi Fórum-

2004 június 25-26

Tisztelt ……………………………………………………

  Nyolcadik, rendes évi ülésszakához érkezett a CSOMAFALVI ÉRTELMISÉGI FÓRUM

Az utóbbi évek gyakorlata alapján az ülésszak első fordulója mindenképp június 29-e, a „Szentpéteri Búcsú”t megelőző napokban zajlik (25-26, péntek-szombat), a másik pedig a már kialakított emlékhelyekhez, jelentős eseményekhez fűződően, az év második felében, szeptember-november időszakában lenne. Ezt figyelembe véve, jelen ülésszakot is kétfordulósra tervezzük.

Tekintettel arra, hogy november hónap derekán sor kerül a második „Csomafalvi Csángó Napokra”, rendjén valónak tartjuk, hogy a CsÉF őszi ülésszaka, tudományos konferencia formájában, ehhez az eseményhez kapcsolódjon.

Ennek témáját és napirendjét a júniusi ülés alakalmával szeretnénk kialakítani.

Az egyre gyorsuló globalizációs és európai integrációs folyamatokban mind sürgetőbbé válik a székelység, és ezen belül saját közösségünk, önmeghatározása, közösségi értékeinek számbavétele jövőképének megformálása.

Az elmúlt esztendő történései, világpolitikai mozgásai, a székelység, az erdélyi magyar nemzeti közösség és ma már a kárpátmedencei nemzetrészek egyre világosabban fogalmazzák meg, hogy az európai integráció folyamatában megmaradásunk kulcsa a nemzet újraegyesítése, amelynek legfőbb, egymásnak nem alárendelt eszközei, a kettős állampolgárság és az elszakított nemzetrészek teljes körű autonómiájának kivívása.

Fogyásban lévő, erkölcsileg megtört, hitében elbizonytalanodott, a bomlás jeleit mutató székely népünk önbizalmának visszaszerzését, erkölcsi talpraállását csakis egy világos célokat megfogalmazó, és ehhez eszközrendszert rendelő nemzetstratégia adhatja meg.

Ebben a tudásközpontú, építkező munkában a civil társadalom, a mindenkori, helyi és elszármazott értelmiség szerepe meghatározó, és ennek következtében felelőssége egyértelműen nagy, szerepe egyre inkább felértékelődik. Értelmiségünk már-már „kóros„ távolságtartása közösségünk sorskérdéseink vitájától csak elodázza a felelősség elismerését, de senkit nem mentesít attól.

Mindezek tudatában szertnénk tehát tágítani az előadók körét elsősorban azokkal, akik már alanyai az integrációnak, közelebbről ismerik annak működését, hatásait. Magyarországi barátainkra és olyan hazai előadókra gondolunk, akik nem csak elméleti ismerői, hanem átélői, megélői is a folyamatnak.

A CsÉF 2004 fő témájának javasoljuk.

Európai integráció és székely autonómia.

Az elfogadott Működési Szabályzatnak és eddigi gyakorlatunknak megfelelően, minden önkormányzati képviselőnek meghívót küldünk és meghívjuk a környék polgármestereit és a testvértelepülések küldöttségeit is.

A Fórum védnöke Ft.Dr.Czirják Árpád pápai prelátus.

A Fórumot levezető elnökség: Ft.Ferencz Antal plébános, Dr.Fülöp László és Borsos Géza, a CsÉF elnöke. A CsÉF titkársásga: Bancsi Edit, Borboly István és Ambrus A.Árpád.

2003.06.26 –péntek:

Délután 17 órától: Borsos Miklós Emlékkiállítás megnyitása.

Helyszín: Kritérion Galéria, Csíkszereda, Petőfi utca 17 sz

Délután 20 órától Könyvbemutató.

Dr Kreczinger István: Autonómiák Európában

Dr Muzlinger Ildikó-Dr Muzlinger Attila:Az orvos mondja

Helyszín: Borsos Miklós Emlékház

2003.06.28 –szombat ,

helyszín: Borsos Miklós Emlékház Konferencia terem.

1. 9 órától 10 óráig regisztráció
2. 10 órától 14 óráig: plenáris ülés.

10-11 óráig

Ünnepélyes megnyitó- A Fórum védnökének, Ft.Dr.Czirják Árpád pápai prelátus Úr megnyitó beszéde, Polgármester üdvözlő beszéde, a CSÉF elnökének beszámolója.

11-14 óráig: előadások, hozzászólások, vita. Előadók: Dr Kreczinger István, Dr Krasznai Zoltán, Borsos Endre, Hévizi Józsa (Magyarország), Csata Ernő, Buzás Ibolya, Tulit Attila, Szász Jenő, (Székelyföld), Nádasdi István, B.Nagy Tajnai Mária (Bruxelles), és a testvértelepülési előadók.

1. 14 órától 16 óráig ebédszünet
2. 16ó-tól 19 óráig-ig: előadások, hozzászólások, folytatása
3. órától 19ó 30p-ig koszorúzás, Kossuth szobor, Szent István kardja, Borsos Miklós Emlékház
4. 20-tól 21 óráig, Plenáris ülés, következtetések levonása.
5. 21órától 23óráig állófogadás

Gyergyócsomafalva 2004-06-15

baráti tisztelettel

Borsos Géza                                                                                 Bancsi Edit

Tisztelettel meghívjuk, a CsÉF õszi ülésszakának keretein belül zajló
Gyergyócsomafalvi Csángó Napok
rendezvényeire
Program:
Pénteken, 12-én délután 17 órától
találkozó Duma András csángó költõvel

Szombaton, 13-án délelõtt: kerekasztal
Csángók és székelyek ma.
Frumosza-Pusztina -Gyergyócsomafalva
Székely autonómia és csángó jövõ

9-10 óráig regisztráció
10-14 óráig: elõadások, vita
14-15 óráig ebédszünet
Szombaton, 15-én délután
15-16 óráig: kiállítás megnyitó
17-19 óráig. kulturális mûsor
19-21 óráig :állófogadás, táncház
Vasárnap délelõtt 8,30 órától: Szentmise

SZERVEZÕK:

Borsos Miklós Mûvészetéért Alapítvány
Csomafalvi Értelmiségi Fórum
Csomafalvi Székely Tanács
KÖZREMÜKÖDNEK:

Köllõ Miklós Általános Iskola
Moldvai Csángó Szövetség
Szeret-Klézse Alapítvány
Pusztinai Szent István Egyesület
Székelyföld folyóírat
Gyergyószárhegyi Alkotó Központ
A XI. Borsos Miklós Alkotó Tábor szigetszentmiklósi, pusztinai, csomafalvi és gyergyószentmiklósi résztvevői
Nyisztor Ilona, Vass Ibolya,
Saros Anna

ERKÖLCSI TÁMOGATÓ:

Gyergyócsomafalvi Római Katolikus Plébánia

Képek:

II. Gyergyócsomafalvi Csángó Napok
Csángók és Székelyek ma

Az elmúlt hét végén, péntek, szombat és vasárnap, a Csomafalvi Értelmiségi Fórum (CSÉF- 2004) őszi ülésszaka keretében került sor a II. Gyergyócsomafalvi Csángó Napok rendezvénysorozatra.

A Csángó Napok péntek este író-olvasó találkozóval kezdődtek. Duma András klézsei csángó költő volt az est vendége, Ferencz Attila tanár mutatott be.
Szombaton 10 órakor vette kezdetét a CsÉF kerekasztal, melynek meghívott vendégei voltak Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutató, Oláh Gáll Elvira és Nyisztor Ilona.
Délután 3 órától a „Mi frumoszaiak” népviseleti kiállítást nyitották meg a Borsos Miklós Emlékház kiállító termében, majd 4 órai kezdettel a csángók és csomafalvi vendéglátóik részt vettek a templomban, Dr.Bartha Tibor budapesti orgonaművész hangversenyén.
A hangverseny után a Köllő Miklós Általános Iskola dísztermében került sor a frumoszaiak nagy közönségsikert arató bemutatkozó előadására, melyet a gyerekek számára szervezett táncház, majd kosaras állófogadás követett a Borsos Miklós Emlékházban.
Vasárnap reggel együtt vendéglátóikkal, anyanyelvükön hallgathattak szentmisét, majd a Kossuth szobornál és az Emlékháznál helyeztek el koszorút

A Csángó Napok fő szervezője a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány, együttműködve a Köllő Miklós Általános Iskolával és élvezve a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Gyergyószárhegyi Alkotó Központ anyagi és a helyi Plébánia erkölcsi támogatását.

A három napos rendezvénysorozat során egyre markánsan domborodott ki, hogy nincs külön csángó jövő, külön székely és külön magyar jövő, igazi magyar jövőt csak egymás kezét fogva építhetünk. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy egymást segítve, de minden helyi közösségnek vállalnia a kell a saját felelősségét. Ebben a küzdelemben meghatározó szerepe van a helyi, saját kebeléből származó értelmiségnek és a helyi civil szervezeteknek.

Az ilyen és hasonló rendezvények segítik és bátorítják a helyi kezdeményezéseket, pozitív folyamatokat indíthatnak el, segítenek a saját közösségi értékek felismerésében, hogy azok újra közkincsé válhassanak, önbizalom növelők és erőt adóak.
A kapcsolat termékeny és hasznos voltát jelzi az a tény is, hogy a tavaly még romános népviseletüket ma már ígéretüknek megfelelően, a már-már feledésbe merült, eredeti frumoszaira cserélték vissza, nem kis áldozat és munka árán. Elmondásuk szerint már a Csíksomlyói Búcsún is ebben jelentek meg és jóérzéssel nyugtázták az ismét feléjük forduló érdeklődést.
Ha más érték nem született volna, már ez is megérte a vele járó fáradtságot.

A szervezők meggyőződése, hogy szándékuk teljesülni látszik, hisz a rendezvény a segítette a csomafalviakat és segíthetne minket székelyeket, abban, hogy ráébrednénk arra, csángó testvéreink sorsában saját jövőnk kísért, amennyiben nem cselekszünk gyorsan és határozottan.

Gyergyócsomafalva, 2004-11-15

Bancsi Edit Anna
A Borsos Miklós Művészetéért alapítvány titkára

„Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a Nap volt, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona”

M E G H Í V Ó

a IX. CSOMAFALVI ÉRTELMISÉGI FÓRUMRA –
2005 június

Tisztelt ……………………………………………………

Kilencedik, rendes évi ülésszakához érkezett a CSOMAFALVI ÉRTELMISÉGI FÓRUM.
Az utóbbi évek gyakorlata alapján az ülésszak első fordulója mindenképp a „Szentpéteri Búcsút” megelőző napon zajlik, ezúttal tehát június 28-án, kedden, a második ülésszak pedig november második hétvégén, a „Csomafalvi Csángó Napok” alkalmával.

Egy lelkes, fiatalokból álló csapat, a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületével (SZEKE), annak szakmai hátterére támaszkodva, vállalva az adatgyűjtéseket és az ezekhez kapcsolódó műhelymunkákat döntően hozzájárult ahhoz, hogy elkészülhessen
„Gyergyócsomafalva közösségalapú fejlesztési stratégiája”

Idézek a tanulmány bevezetőjéből:
„Jelen tanulmány elkészítéséhez alapvetően a közösségfejlesztés módszereit alkalmaztuk. Legfontosabb szempont, amit akár szlogenként is megfogalmazhatunk: „A helyiek, a helyiekért, önmagukért”, ami annyit jelent bővebben, hogy a településen zajló adatgyűjtéseket, feltárásokat, szükséglet-megfogalmazásokat, jövőképeket, és az ezekhez kapcsolódó műhelymunkákat a településen lakók vezették le, így véletlenül sem tudott külső igény, vagy elvárás beépülni a feltárt adatok, elvárások közé.
Első lépésként egy 15 fős csapatot képeztünk ki helyi fejlesztési ismeretekkel, akik levezették a helyi munkákat. Így sikerült kialakítani érdekcsoportokat, akik két-háromszori összeülés során a problémák számbavétele után megfogalmazták saját önmagukat és az öt legfontosabb célkitűzésüket.
A fent említett csapat a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületével (SZEKE) folyamatosan tartotta a kapcsolatot. A munkák koordinálását és szakmai felügyeletét a SZEKE látta el.„

Ez a kezdeményezés szorosan kapcsolódik a CsÉF célkitűzéseihez, szervesen épül be létrejöttének és eddigi munkájának motivációjába. Idézek a CsÉF Alapító Okiratából:
„Legfőbb célként a gondok feltárását, az ehhez társuló helyismeret birtokában pedig a megoldások keresését jelöljük meg; az átmenet lelki, erkölcsi, szociális terheinek csökkentése, egy egészséges jövőkép kialakítása érdekében”

Az egyre gyorsuló globalizációs és európai integrációs folyamatokban mind sürgetőbbé válik a székelység, és ezen belül saját közösségünk, önmeghatározása, közösségi értékeinek számbavétele jövőképének megformálása.

Javaslom, tehát a CsÉF 2005, júniusi ülésszak napirendjére:
„Gyergyócsomafalva közösségalapú fejlesztési stratégiája”
címmel elkészült tanulmányt, annak megvitatását.

„Gyergyócsomafalva közösség alapú fejlesztési stratégiája egy szó-szoros értelemben vett, a helyi közösség által-, a helyi közösségnek készült helyi fejlesztési koncepció. Több mint másfél éves folyamat eredménye. A sikerességének záloga a „kezdeményező csapat”, a „stratégia követő csapat”, a helyi érintett-, érdekcsoportok közti együttműködések, partnerségek kezében van.” –idéztem a Tanulmány záró gondolatát.

Tisztelt CsÉF tagok! Tekintettel a téma közérdekűségére, lehetőséget szeretnénk adni mindazoknak, akik a tanulmányhoz kapcsolódó 10-15 perces kiegészítő, elemző anyagot szeretnének előterjeszteni, hogy legkésőbb június 18-ig jelezzék a CsÉF titkárságnak, a Meghívó végén megadott telefon, fax, illetve villámposta (e-mail) címen, annak érdekében, hogy a részletes programfüzetbe beépíthető legyen. (Név, téma megjelölése).
Tisztelt polgármester Urak! Testvértelepüléseink valószínűen már túl vannak a hasonló gondokon, a tervezés szakaszán. Munkájukban már a megvalósítás szakaszában vannak. Tisztelettel szólítjuk tehát a polgármester urakat, amennyiben ők maguk, vagy ebben a témában avatott helyi szakembereik tehetik, osszák meg tapasztalataikat közösségünkkel. Tisztelettel kérjük a küldöttségeket, vegyenek részt cselekvően a CsÉF munkálatain. Erre való tekintettel, az ülés kezdetét 28-án, kedden, délután, 15 órára tettük! Tisztelettel kérlek, jelezzetek vissza ugyancsak június 18-ig (Név, téma).

Tekintettel arra, hogy a tanulmány 75 oldalt tesz ki, nincs módunkban mindenki számára elküldeni. Rendelkezésre áll digitálizált formában, tehát e-mailban (villámposta) kérésre elküldhető. A Meghívó mellékleteként, a villámpostafiókkal rendelkezők számra mellékelem.
Az elfogadott Működési Szabályzatnak és eddigi gyakorlatunknak megfelelően, minden önkormányzati képviselőnek meghívót küldünk és meghívjuk a környék polgármestereit és a testvértelepülések küldöttségeit is.
A Fórum védnöke Ft.Dr.Czirják Árpád pápai prelátus.
A Fórum elnöksége: Ft.Ferencz Antal plébános, Barabás József polgármester és Borsos Géza, a CsÉF elnöke. A CsÉF titkársága: Bancsi Edit, Dr. Borboly István és Ambrus A. Árpád.
Javasolt keretprogram:
2005.06.28 –kedd:
Délután 15 –19 óráig: Fejlesztési terv bemutatása és megvitatása.
19-20 óráig : Könyvbemutató
21órától 23 óráig állófogadás
Gyergyócsomafalva 2004-05-27

baráti tisztelettel Borsos Géza

     

„Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a Nap volt, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona”

M E G H Í V Ó

a X. CSOMAFALVI ÉRTELMISÉGI FÓRUMRA  –

2006 június 30

Tisztelt ……………………………………………………

Tízedik, rendes évi (mondhatnánk jubileumi) ülésszakához érkezett a CSOMAFALVI ÉRTELMISÉGI FÓRUM (CsÉF).

A BÚCSÚ körüli szerveződő FALUNAPOK programjában ezúttal június 30-án, pénteken délután  jutott hely a CsÉF ülésszak számára.

A CsÉF megérte tízedik születésnapját. Ez egymagában is eredmény.

Szeretném, ha a X-ik ülésszakot a visszatekintésnek, a számbavételnek és a további tíz esztendő megtervezésének szentelnénk. Hála a Gondviselésnek, és jól megválasztott utunknak, a felgyűlt tapasztalatoknak, a CsÉF tagok munkájának, van mit számba vennünk.  Ha ünneplésre nem is, de a jól végzett munka nyújtotta elégedettségre  mindenképp okunk van!

Értékelésem szerint, üdvös és tanulságos lenne mind a CsÉF, mind pedig a közösség számára, az elmúlt időszak változásainak első meghívóban megjelölt és a Fórum által elfogadott témák szerinti summás áttekintése. Meg kellene kísérelnünk, mindenekelőtt az akkori és mai helyzet összevetése alapján, kitapintani ezen időszak társadalmi mozgásainak irányvonalait.

Azokat kértem fel tehát előadóknak, akiknek a CsÉF folyamán már voltak ebben a témában közléseik. (Polgármester, Plébános, Iskolaigazgató, családorvos, monográfia szerzője )

Természetesen a sor nyitott a CsÉF tagok számára.

Íme a javasolt Program:

1. 00 órától 15.00 óráig : érkezés, regisztráció
2. 00 órától 15.30 óráig: megnyitó, a CsÉF elnöke
3. 30 órától 16.00 óráig: a CsÉF Védnökének beszéde
4. 00 órától 17.00 óráig: előadások és vita
5. 00 órától 17.30 óráig : kávészünet
6. 30 órától 18.30 óráig : előadások és vita
7. 30 órától 19.00 óráig : kávészünet
8. 00 órától 21.00 óráig : állófogadás

A Nagy Kérdés számomra az, hogy milyen irányba haladt a közösség, haladás milyen területeken mutatható fel és ezek alapján milyennek mondható 10 év után a közösség testil -lelki-szellemi-erkölcsi  állapota. Akkori megállapításunk szerint összességében a székelyföldi átlagnak mindenképp megfelelt.

Mellékelem az 1997-es CsÉF Meghívóját és Emlékeztetőjét.

Tisztelt CsÉF tagok! Tekintettel a téma közérdekűségére, lehetőséget szeretnénk adni mindazoknak, akik a tanulmányhoz kapcsolódó 10-15 perces kiegészítő, elemző anyagot szeretnének előterjeszteni, hogy legkésőbb június 18-ig jelezzék a CsÉF titkárságnak, a Meghívó végén megadott telefon, fax, illetve villámposta (e-mail) címen, annak érdekében, hogy a részletes programfüzetbe beépíthető legyen. (Név, téma megjelölése).

Tisztelt polgármester Urak! Testvértelepüléseink valószínűen már túl vannak a hasonló gondokon, a tervezés szakaszán. Munkájukban már a megvalósítás szakaszában vannak. Tisztelettel szólítjuk tehát a polgármester urakat, amennyiben ők maguk, vagy ebben a témában avatott helyi szakembereik tehetik, osszák meg tapasztalataikat közösségünkkel. Tisztelettel kérjük a küldöttségeket, vegyenek részt cselekvően a CsÉF munkálatain. Erre való tekintettel, az ülés kezdetét 28-án, kedden, délután, 15 órára tettük! Tisztelettel kérlek,  jelezzetek vissza ugyancsak június 18-ig (Név, téma).

Az elfogadott Működési Szabályzatnak és eddigi gyakorlatunknak megfelelően, minden önkormányzati képviselőnek meghívót küldünk és meghívjuk a környék polgármestereit és a testvértelepülések küldöttségeit is.

A Fórum védnöke Ft.Dr.Czirják Árpád pápai prelátus.

A Fórum elnöksége: Ft.Ferencz Antal plébános, Barabás József polgármester és Borsos Géza, a CsÉF elnöke. A CsÉF titkársága: Bancsi Edit, Dr. Borboly István és Ambrus A. Árpád.

Javasolt keretprogram:

2005.06.28 –kedd:

Délután 15 –19 óráig: Fejlesztési terv bemutatása és megvitatása.

19-20 óráig : Könyvbemutató

21órától 23

baráti tisztelettel,

Borsos Géza          

2007

Tisztelettel meghívjuk,
a CsÉF õszi ülésszakának keretein belül zajló rendezvényekre

A. Pénteken, nov. 23-án,
a Borsos Miklós Emlékházban:

17-19 óráig . Vitaest:
„ Ami a Monográfiából kimaradt”
19.00 órakor: Kiállítás-megnyitó:
Tomos Tünde festőművész
kiállítását megnyitja
Balázs József
19.45 órakor:
Bartók Béla emléktábla avatása
a Borsos Miklós Emlékházban
Bartók Bélára emlékezik:
Bencző Dénes nyugalmazott unitárius esperes

B. Szombaton, nov. 24-én,
A Köllő Miklós Iskola dísztermében:
17.00 -119 óráig:
“A Szent Korona fizikus szemmel”
Dr. Ferencz Csaba egyetemi tanár, a Szent István Lovagrend Nagymestere előadása
Bemutatkoznak a Szent István Kard hordozói.

SZERVEZÕK:

Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány
Köllõ Miklós Általános Iskola
Csomafalvi Székely Tanács

KÖZREMÜKÖDNEK:

id. Tasnádi Gábor és neje
ifj. Tasnádi Gábor és neje, valamint
Hodruczky Robert,
TÁMOGATÓK:

Gyergyócsomafalvi Katolikus Plébánia

Tisztelettel meghívjuk, a CsÉF õszi ülésszakának keretein belül zajló

III. Gyergyócsomafalvi Csángó Napok

rendezvényeire:

A Borsos Miklós Emlékházba:
Pénteken, nov. 9-én délután 18 órától

Tomos Tünde festőművész

kiállításának megnyitója

Szombaton, nov.10én

11-15 óráig:  Gyerekek érkezése, ismerkedés, szállásolás, ebéd és falunézés

15-16.30 óráig: Kerekesztal beszélgetés:

„Csángók és székelyek”

A Köllő Miklós Iskola dísztermébe:
17-18  óráig. Frumoszaiak   műsora

18-20 óráig : Táncház helyben,

majd állófogadás a Borsos Miklós Emlékházban

Vasárnap, nov.11-én délelõtt,  Szentmise

SZERVEZÕK:

Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány
Köllõ Miklós Általános Iskola Csomafalvi Székely Tanács

KÖZREMÜKÖDNEK:

Gyergyócsomafalvi Római Katolikus Plébánia
Moldvai Csángó Szövetség
Székelyföld folyóirat
Gyergyószárhegyi Alkotó Központ
Nyisztor Ilona, Máté Krisztina, Neagu Adrian

Képek:

Énekelték a frumoszai gyerekek 2007 nov.11-én és Nyisztor Ilona nov 25-én, a csomafalvi templomban.

Nem vagyunk árvák
1. Itt van anyánk Mária
Mint a hóvirág
A szent lélek áldása
Szállott le reánk
ref.
Nem vagyunk árvák
Van édesanyánk
Ki a magas mennyekből
Gondot visel ránk.
Fehér rózsaszál,
Menyből leszálltál,
Csíksomlyói templomban kivirágoztál. (Csomafalvi templomban változatban énekelték nálunk mindkét alkalommal)

2. Eljöttek az özvegyek a szegény árvák
Töröld le könnyeiket édes szűz anyánk.
ref.
Nem vagyunk árvák
Van édesanyánk
Ki a magas mennyekből
Gondot visel ránk.
Fehér rózsaszál,
Menyből leszálltál,
Csíksomlyói templomban kivirágoztál.

3. Ha nincs kenyér keresünk jöjjetek ide
Szűz anyánk oltárára boruljatok le
ref.
Nem vagyunk árvák
Van édesanyánk
Ki a magas mennyekből
Gondot visel ránk.
Fehér rózsaszál,
Menyből leszálltál,
Csíksomlyói templomban kivirágoztál.

4. Tárd ki védő karjaid édes szűz anyánk
Ölelj drága szívedre özvegyet s árvát
ref.
Nem vagyunk árvák
Van édesanyánk
Ki a magas mennyekből
Gondot visel ránk.
Fehér rózsaszál,
Menyből leszálltál,
Csíksomlyói templomban kivirágoztál.

5. Szép szeretetnek anyja kedves csillaga
Isten hite van benned minden bizalma
ref.
Nem vagyunk árvák
Van édesanyánk
Ki a magas mennyekből
Gondot visel ránk.
Fehér rózsaszál,
Menyből leszálltál,
Csíksomlyói templomban kivirágoztál.

Csángók és székelyek

A III. Gyergyócsomafalvi Csángó Napokra kaptunk meghívást ezen a hétvégén, amelyre 29 frumószai gyereket vittünk és Jimyt, a pusztinai furulyás legénykét.
Megérkezésünkkor boldogan tapasztaltuk, hogy egyesével fogadták be családjukba a csomafalvi gyerekek a mieinket, és mire észbe kaptunk volna, már ki-ki vitte, és ment a számára kiosztottal.
Ránk, felnőttekre, komoly dolog várt, hiszen a kerekasztal-beszélgetés: “Csángók és székelyek” címmel volt meghirdetve, mely során megfogalmazódott az egyértelműen közös vélemény, hogy igenis szükség lenne az összefogásra, itt lenne az ideje annak, hogy a székelyek is támogassák, segítsék a moldvai magyarokat. Már csak a földrajzi közelség is jó esélyt nyújt arra, hogy összefogjon e két makacs népcsoport, és közösen próbáljanak gyógyírt keresni a meglevő problémákra.
Boldogan mondhatom, hogy segítőkészségben és jóindulatban igencsak bővelkedtek a csomafalviak, kicsik és nagyok egyaránt, hiszen ajándékokkal, könyvekkel megpakolva, élményekkel tele tértünk haza Frumószára.
Reméljük színpadra lépésükkel méltón zárták a III. Gyergyócsomafalvi Csángó Napokat a frumószai gyerekek.
A csomafalvi pityókás kenyeret, zsírral és piros paprikával, még ma emlegetik a frumószai gyerekek…
Köszönjük szépen a meghívást!

A kísérő tanárok: Nistor Ilona és Máthé Krisztina

“Önerejük tudatára kell ébresztenünk a ránkbízottakat”

(Márton Áron)

ÁLLÁSFOGLALÁS

KÖZLEMÉNY

Mi a Csomafalvi Értelmiségi Fórum résztvevői, székely népünk és ezen belól, faluközösségünk jövőjével szemben érzett felelősségünk tudatában az alábbiakban egyeztünk meg:

1. A CsÉF működésének tíz esztendeje alatt igazolta létjogosultságát és teljesítette célkitűzéseit. Tematikája igazodott céljaihoz, tevékenysége és megvalósításai termékenyítő hatással voltak a helyi közösség gondolkodására, elősegítették önismeretének gazdagodást, hatást gyakoroltak tágabb régió értékrendszerének alakulására (Kossuth szobor, községrendészet, falumonográfia, beteggondozói hálózat, közösségalapú fejlesztési terv stb).
2. Közösségi fennmaradásunk ma nagyobb veszélyben van, mint bármikor évezredes történelmünk során, hisz a román nemzetállami hatalom egyre erősödő elrománosító törekvései mellett szembe kell néznünk a globalizáció erkölcs és nemzetromboló hatásával, gazdasági expanziójával is. Csomafalva történelmének legtragikusabb népszaporulati mutatóját valósította meg az elmúlt esztendőben (30 születés, 72 elhalálozás)
3. Helyi közösség számára az egyetlen, a megmaradást, biztosító kiutat, egy az önigazgatási hagyományaira építő, a globalizáció hatásait kivédeni és az elrománosító törekvésekkel szembe védelmet nyújtó, gazdaságilag erősödő, autonóm Székelyföld keretein belül látunk. A népszavazás eredményei azt mutatják, hogy a székely nép egésze ezt a jövőt választja. Ezzel az önrendelkezésért való cselekvést a közéleti cselekvés alapvető normájává avatta!
4. A fentiek alapján a CsÉF jelen ülésszaka megállapítja, hogy a további működése során eszmeiségében azonosulnia kell a székely társadalom egészének törekvéseivel, a székely nép népszavazás által kifejezett önrendelkezési akaratával. Ez az akarat korparancs, mely egyértelműen meghatározza a közéleti cselekvés irányultságát és a megítélésének szempontjait.
5. A közéleti cselekvés mintáját és követendő útját, szent életű püspökünk, Márton Áron személyes példájában, örökérvényű népszolgálati hitvallásában látjuk, aki püspöki esküjének letétele alkalmával mondotta: „Önerejük tudatára kell ébresztenünk a ránkbízottakat”, és tett fogadalmat „, makacs Népem sorsához hűséges maradok, fajtám élniakarásának, kiállásának egy része akarok lenni, kötelességemnek tartom, hogy életemet is rátegyem a rámbízott feladatok megoldására. Népemért fogok dolgozni.”
6. Aggodalommal észrevételezzük, hogy Ft.Dr.Czirják Árpád pápai prelátust, Gyulafehérvár érseke, Dr.Jakubini György el szándékszik helyezni a Kolozsvári Szent Mihály plébánia és a kolozs-dobokai fóesperesség éléről. Meggyőződésünk, hogy ezzel a tettel súlyos veszteséget szenved az  erdélyi magyarság lelki gondozása és önszerveződése.

Gyergyócsomafalva, 2007-06-28

 A CsÉF 2007 résztvevői

„Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a Nap volt, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona”

M E G H Í V Ó 

a XII. CSOMAFALVI ÉRTELMISÉGI FÓRUMRA  –

2008 június 27

A Jóisten különleges kegyelme, hogy Ft.Szilágyi István, falunk szülöttje,  mindannyiunk István „papbácsija”, Ft.Orbán László pápai prelátus és Ft.Ferencz Erwin Atya június 27-én közösen ünnepelhetik pappá szentelésük 65-ik évfordulóját. Hitközségünk plébánosát Ft.Ferencz Antalt pedig éppen 20 esztendeje szentelte pappá Nt.Jakab Antal Gyulafehérvár akkori püspöke. Isten áldását kérjük mindnyájuk életére és további munkájukra.

A község lakóinak akaratából, Márton László Szilárd személyében, új polgármestere van Csomafalvának. Adjon a Jó Isten erőt, egészséget és kellő bölcsességet, hogy munkája áldásos legyen Csomafalva közössége számára.

Tekintettel arra, hogy.

1. A helyhatósági választások, az ezzel járó választási kampány és a megválasztott új Helyi Tanács beiktatása mind olyan események, melyek lefoglalták és jelenleg is foglalkoztatják a helyi közösség figyelmét.

2. A „Szentpéteri Búcsút” megelőző, már hagyománnyá alakult Falunapi Rendezvények keretében szombaton, 28-án, a CsÉF szokásos időpontjában, az egész falut megmozgató korosztály találkozóra kerül sor, melyet a Székely Nemzeti Népi Együttes előadása követ.

Megítélésünk szerint nem lenne célszerű ezzel párhuzamosan szervezni a CsÉF munkálatait, annál is inkább, mert valószínűnek tartjuk, hogy többen is érdekeltek az említett rendezvényeken.

3 Ezek figyelembevételével javasoljuk, hogy a júniusi, tematikus CsÉF ülést halasszuk szeptember 6-ra, és szenteljük az alábbi témák megvitatására:

1. 130 éve épült a község temploma.
2. Civil szervezetek Gyergyócsomafalván. Viszonyuk a helyi önkormányzattal.

A most  rendelkezésünkre álló rövid időt pedig szenteljük két művészeti eseménynek:

Június 27-én, délután 18 órai kezdettel, a Borsos Miklós Emlékházban Csata Jenő festészeti kiállítását nyitjuk meg, folytatásként, pedig Haba Mihály verses kötete kerül bemutatásra. A kötetet bemutatja Szilágyi Kamilla gyógypedagógus.

Gyergyócsomafalva, 2008-06-19 

Borsos Géza

a CsÉF elnöke

Tisztelt Művészetpártoló Barátunk!

szeretettel meghívjuk

a Borsos Miklós Emlékházba

2008. június 27-én, pénteken,

d.u. 18.00 órától,

 Csata Jenő

festőművész

kiállításának megnyitójára és

  Haba Mihály

 „Versek”

című   kötetének bemutatójára

A kiállítást megnyitja Frenczi Attila tanár,

a kötetet bemutatja Szilágyi Kamilla

Tisztelettel meghívjuk, a CsÉF õszi ülésszakának keretein belül zajló

1. Gyergyócsomafalvi Csángó Napok

rendezvényeire:

1. A Borsos Miklós Emlékházban:

Szombaton, nov.29-én

11-15 óráig:  vendégek érkezése, ismerkedés, szállásolás, ebéd és falunézés

            15-16.30 óráig:

Kiállítás megnyitó, majd

                                kerekasztal beszélgetés:

„Csángók és székelyek”

1. A Köllő Miklós Iskola dísztermében:

17-18  óráig. Csángók    műsora

18-20 óráig : Táncház helyben,

majd állófogadás a Borsos Miklós Emlékházban

1. Vasárnap, nov.30-án délelõtt, a templomban:

Szentmise

SZERVEZÕK:

Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány

Köllõ Miklós Általános Iskola Csomafalvi Székely Tanács

KÖZREMÜKÖDNEK:

Gyergyócsomafalvi Római Katolikus Plébánia

Idősek Klubja-Csomafalva

Moldvai Csángó Szövetség

Székelyföld folyóirat

Nyisztor Ilona, Nyisztor Mihály, Vajda Éva, Szabó László

2009

Képek:

 

„Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a Nap volt, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona”

M E G H Í V Ó 

a XIV. CSOMAFALVI ÉRTELMISÉGI FÓRUMRA  –

2010 június 27-28

A két, máig legkiemelkedőbb, gyergyócsomafalvi származású művész, Köllő Miklós és Borsos Miklós halálának évfordulójához érkeztünk. 110 évvel ezelőtt , 1900-ban hunyt el tragikus körülmények között Köllő Miklós és 20 esztendeje  Borsos Miklós hirtelenséggel bekövetkezett  halálának.

Június 27-én, délután 18 órai kezdettel, a Borsos Miklós Emlékházban Konferencia keretén belül emlékezünk mindkettejükre. „Köllő Miklós és Borsos Miklós a rokonok” címmel.

Keressük a kettejük közti vérrokonságon túl azt az eszmei, erkölcsi, művészi hitvallásbeli rokonságot, melynek eredete közös számazásuk, székely eredetükből is fakadhat.

Vitaindítót tartanak (Előadóink lesznek)  Kratochwill Mimi  és Murádin Jenő művészettörténészek.

A téma beágyazottsága, aktualitása bizonyára sokunk érdeklődését és  gondolatait felkelti. Így hát adott a lehetőség mindenki számá

Ra, hogy hozzáfűzhesse gondolatait, ismereteit élményeit a tépmával kapcsolatosan.

Tisztelettel kérem a Köllő Miklós Általános Iskola közösségét, minden ma élő rokont és barátot, segítse ismereteinek, gondolatainak közkinccsé tételével a téma kibontását.

Régi adósságot törleszt a Pallas Könyvkiadó azzal, hogy erre az alkalomra megjelenteti a Murádin Jenő művészettörténész által összeállított Köllő Miklós monográfiát.

A monográfia bemutatására  Hétfőn, 28-án, 15 órától kerül sor a Borsos Miklós Művelődési Otthon kistermében.

17 órai kezdettel ünnepélyes keretek között avatjuk fel a két rokon művész mellszobrát, a Borsos Miklós Téren, illetve a Köllő Miklós Iskola kertjében. A kőből faragott szobrok alkotója Dóczy András csíkszeredai szobrászművész.

Gyergyócsomafalva, 2010-06-01

Borsos Géza

a CsÉF elnöke

2011

Tisztelt CsÉF tagok!
Kedves barátaim!

15-ik alkalommal készülünk az 1997 június 28-án életre hívott és 2011. június végén (24, 28 vagy 30-án) megtartandó CsÉF megszervezésére.
Az 1997. június 1.-én kiadott Meghívóból idézem:

„Iskolánk fennállása alatt több mint 150 személy szerzett értelmiségi képzettséget. Hatalmas szellemi tőke ez, melynek legalább töredékét közvetlenül, helyben is értékesíteni kellene. Ennek a szerepvállalásnak szeretnénk FÓRUMOT teremteni Gyergyócsomafalván „kerek asztal” formájában. Legfőbb célként a gondok feltárását, az ehhez társuló helyismeret birtokában pedig a megoldások keresését jelöljük meg; az átmenet lelki, erkölcsi, szociális terheinek csökkentése, egy egészséges jövőkép kialakítása érdekében „
Hogy mennyire tudtuk tartani a kitűzött célokat, és azokból mi valósulhatott meg, azt mindnyájunk közös értékelésére, és a közösségi megítélésre kell bíznunk.
Annyit azonban megállapíthatunk, hogy a Fórumon született tervek, elképzelések, javaslatok döntő része meggyökerezett és közösségi erővé, szellemi, anyagi erkölcsi értékké vált!

A Fórum által képviselt szellemiségnek és az ennek fényében született elgondolásoknak köszönhetőek olyan szellemi, és anyagi megvalósítások, mint Falumonográfia, Kossuth szobor, Köllő Miklós és Borsos Miklós szobrok, utca és tér elnevezések, kulturális falukép kialakítása, közösségi értékeink felszínre hozása, a közgondolkodás közösségi elkötelezettség közösségi jövőkép formálása, stb.
Túlzás nélkül megállapítható tehát, hogy a 15 évvel ezelőtt létrehozott fórum teljesítette vállalt feladatát.
Számomra az is nyilvánvaló, hogy mára már kinőtte eredeti, szerkezetét, szervezési kereteit.

Természetes módon merül fel a kérdés tehát: hogyan tovább?
Van-e a továbbiakban létjogosultsága a község társadalmi életében? Ha igen, milyen szerepkört vállalhat? Milyen feladatok képezhetik tematikáját, milyen célokat tűzhet maga elé, és milyen szervezési keretben képzelhető ez el? Mi az a tematika és szervezési keret, amely vonzóvá válik nem csak az idegenbe szakadt, de a helyben élők számára is?

Van-e szükség a továbbiakban is az innen származó, de máshol élő, tevékenykedő, de faluközössége gondjait megosztani kívánó emberek számára közvetlen, fizikai kapcsolatot is teremtő együttlétet biztosítani, vagy helyettesíthető ma már ez az információ csere modern eszközeivel. Ha igen, akkor hogyan teremthető meg erre a lehetőség? Milyen arányban és mértékben tudja, képes ezt ellátni az önkormányzati hatáskörben működő iroda, és milyen mértékben van szükség egy vagy több civil szerveződés jelenlétére, munkájára?
Mai közéletünk tematikája már lassan átalakulóban van, hova tovább eltolódik az arány a helyi, kisközösségi kérdésekről a székely közösség helyzetét, jövőjét egészében érintő folyamatok és lehetőségek vizsgálatára.
Ez egy természetes folyamat, mely jelzi számunkra azt is, hogy egyre égetőbb valósággá és felismeréssé válik, hogy a székely közösség jövőjének biztosítása, vagy épp ennek a jövőnek az eldobása, vagyis a székely közösségi jövőkép ma már alapvető sorskérdéssé vált, nem csak a politika, de a közember számára is.
Így tehát a közéleti párbeszéd számára javasolt tematikának gerincét mindenképp a székely jövőkép fogalomkörébe helyezném át. Ez az a terület, melyen tovább vihetnénk a 15-év szellemiségét, melynek eredményeire szervesen építhetnénk egy hiteles (épp eddigi eredményeink, által hitelesített) közgondolkodást, elvi és gyakorlati cselekvési programot.
Kik lehetnek, lennének e műhely aktív tagjai és milyen résztvevői körben képzelhető el a működés? Milyen eszközökkel lehetne hatását térségi jellegűvé tenni, kisugárzási körét növelni hatását megsokszorozni?
Ha nem is szabadultak meg a kisközösségek a saját égető, az átmenet jellegéből és elhúzódásából származó kérdésektől, de ma már egyre inkább tapasztalható ezek súlyának apadása mind az egyéni mind pedig a közösségi élet területén.
Ugyanakkor generációs váltás is bekövetkezett az elmúlt 20 esztendő során, ami természtesen magával hozta, hozza a szemléletváltást is. LASSAN a KÖZÉLET SZEREPLŐIVÉ VÁLHATNAK (VÁLNAK) a már a 89 utáni időszakban a rendszerben szocializálódott és felelős felnőtté vált fiatalok, akik nem hordozzák magukban az elmúlt rendszerben ható félelmeket, kötöttségeket.
Sajnos épp a beáramló, hatalmas kommunikációs áradattal szemben találtatott sok közösség védtelennek, annak káros hatásaitól. Ebben természetesen szerepe van mindenekelőtt a kommunista diktatúra által ráerőszakolt, majd ennek helyébe lépett kozmopolita-liberális értékrend káros hatásainak.
Ebben a tanácstalanságban nem tudta kellően betölteni szerepét a székely közösségi lét kristálytiszta, évezredek által csiszolt értékrendje, pedig ennek lett volna feladata az alapvető értékek megtartása és átörökítése. Az egyház, iskola, család és önkormányzat-mint a közösségi lét helyi normáinak kodifikálóinak közös felelőssége állapítható meg!!!
Talán egyik feladata az eljövendő fórumoknak épp ez lehetne.

Nem utolsó sorban, de szót kell ejtenünk a további működés formai részéről annak megjelenítési formájáról, megnevezéséről is!
Eddigi megbeszélések alapján, mint működési forma a NÉPFŐISKOLA és a FÓRUM jött szóba. Kevésbé kötött és az eddigiekhez jobban igazodónak, a résztvevők szabadabb együttgondolkodását is biztosító formának tartom a FÓRUMOT.
Az elnevezésekre is érkezett javaslat,
Csomafalvi Közéleti Fórum, vagy
Csomafalvi Közművelődési Fórum.
Személy szerint a közéletit támogatnám, ismételten azzal az indokkal, hogy tágabb tematikai lehetőséggel bír. A kérdés természetesen nyitott, újabb javaslatokat, ötleteket várunk, hogy a végső döntést meghozhassuk.
Ami az időpontot illeti. Tekintettel kell lennünk arra, hogy az önkormányzat döntése alapján az eddigi gyakorlattól eltérően a FALUNAPOK rendezvényeit nem a búcsút megelőző napokra, hanem, tekintettel arra, hogy a búcsú napja, 29-e szerdára esik, a hét ezt követő napjaira időzítette.
Számba jöhető időpontok, amikorra nincs tervezve falunapi esemény:
1. Június 24-e, péntek, délután 18 órától 20 óráig (Csata Jenő kiállításának megnyitása a Borsos Miklós Emlékházban?)
2. Június 28-a, kedd, délután 18 órától 20 óráig
3. Június 30-a csütörtök, délután 18 órától 20 óráig, mindhárom esetben
Úgy szeretnénk, azt javasoljuk, hogy a szerzőkkel is megbeszélve, ennek az ülésnek a keretében mutassuk be Csata Ernő újabb verses kötetét és Ambrus Aladár könyvét (Hogyan faragjunk kopjafát?)
Gyergyócsomafalva, 2011-06-06
Válaszaitokat, válaszaikat várva, baráti üdvözlettel,
Borsos Géza

Kedves vendégeink, falustársaink!
Kedves barátaim!
.
Engedjék meg, hogy mielőtt átadnám a szót és terepet Kercsó Teréz tanárnőnek és diákjainak röviden , tájékoztató jelleggel mondjak néhány értékelő szót a CsÉF eddigi szerepéről és a további lehetőségekről. Mindenekelőtt gondolatébresztőnek szánom. A hozzákapcsolódó véleményeket majd 28-án hallgatjuk meg és akkor, Ft.Czirják Árpád pápai prelátus úr, a CsÉF fővédnökének jelenlétében fogjuk meghozni a döntéseket is.
1. Első forduló: június 24-e, péntek, délután 18 órától 20 óráig Csata Ernő újabb verses kötetét és Ambrus Aladár könyvét mutatjuk be, majd
2. Június 28-án, kedden, délután 18 órától 20 óráig Csata Jenő kiállításának megnyitása a Borsos Miklós Emlékházban, és a CsKF megalakítása.

15-ik alkalommal készülünk az 1997 június 28-án életre hívott és 2011. június végén (24, 28 vagy 30-án) megtartandó CsÉF megszervezésére.
Az 1997. június 1.-én kiadott Meghívóból idézem:

„Iskolánk fennállása alatt több mint 150 személy szerzett értelmiségi képzettséget. Hatalmas szellemi tőke ez, melynek legalább töredékét közvetlenül, helyben is értékesíteni kellene. Ennek a szerepvállalásnak szeretnénk FÓRUMOT teremteni Gyergyócsomafalván „kerek asztal” formájában. Legfőbb célként a gondok feltárását, az ehhez társuló helyismeret birtokában pedig a megoldások keresését jelöljük meg; az átmenet lelki, erkölcsi, szociális terheinek csökkentése, egy egészséges jövőkép kialakítása érdekében „
Hogy mennyire tudtuk tartani a kitűzött célokat, és azokból mi valósulhatott meg, azt mindnyájunk közös értékelésére, és a közösségi megítélésre kell bíznunk.
Annyit azonban megállapíthatunk, hogy a Fórumon született tervek, elképzelések, javaslatok döntő része meggyökerezett és közösségi erővé, szellemi, anyagi erkölcsi értékké vált!

A Fórum által képviselt szellemiségnek és az ennek fényében született elgondolásoknak köszönhetőek olyan szellemi, és anyagi megvalósítások, mint Falumonográfia, Kossuth szobor, Köllő Miklós és Borsos Miklós szobrok, utca és tér elnevezések, kulturális falukép kialakítása, közösségi értékeink felszínre hozása, a közgondolkodás közösségi elkötelezettség közösségi jövőkép formálása, stb.
Túlzás nélkül megállapítható tehát, hogy a 15 évvel ezelőtt létrehozott fórum teljesítette vállalt feladatát.
Számomra az is nyilvánvaló, hogy mára már kinőtte eredeti, szerkezetét, szervezési kereteit.

Természetes módon merül fel a kérdés tehát: hogyan tovább?
Van-e a továbbiakban létjogosultsága a község társadalmi életében? Ha igen, milyen szerepkört vállalhat? Milyen feladatok képezhetik tematikáját, milyen célokat tűzhet maga elé, és milyen szervezési keretben képzelhető ez el? Mi az a tematika és szervezési keret, amely vonzóvá válik nem csak az idegenbe szakadt, de a helyben élők számára is?

Van-e szükség a továbbiakban is az innen származó, de máshol élő, tevékenykedő, de faluközössége gondjait megosztani kívánó emberek számára közvetlen, fizikai kapcsolatot is teremtő együttlétet biztosítani, vagy helyettesíthető ma már ez az információ csere modern eszközeivel. Ha igen, akkor hogyan teremthető meg erre a lehetőség?
Mivel helyettesíthető?
Milyen arányban és mértékben tudja, képes ezt ellátni az önkormányzati hatáskörben működő iroda, és milyen mértékben van szükség egy vagy több civil szerveződés jelenlétére, munkájára? Talán az eddig is szorgalmazott együttműködés hozhatna értékelhető eredményeket? (Csomafalvi Közéleti Fórum)

Milyen témák átgondolására, átbeszélésére van közösségi igény?
Mai közéletünk tematikája már lassan átalakulóban van, hova tovább eltolódik az arány a helyi, kisközösségi kérdésekről a székely közösség helyzetét, jövőjét egészében érintő folyamatok és lehetőségek vizsgálatára.
Ez egy természetes folyamat, mely jelzi számunkra azt is, hogy egyre égetőbb valósággá és felismeréssé válik, hogy a székely közösség jövőjének biztosítása, vagy épp ennek a jövőnek az eldobása, vagyis a székely közösségi jövőkép ma már alapvető sorskérdéssé vált, nem csak a politika, de a közember számára is.
Így tehát a közéleti párbeszéd számára javasolt tematikának gerincét mindenképp a székely jövőkép fogalomkörébe helyezném át. Ez az a terület, melyen tovább vihetnénk a 15-év szellemiségét, melynek eredményeire szervesen építhetnénk egy hiteles (épp eddigi eredményeink, által hitelesített) közgondolkodást, elvi és gyakorlati cselekvési programot.
Kik lehetnek, lennének e műhely aktív tagjai és milyen résztvevői körben képzelhető el a működés? Milyen eszközökkel lehetne hatását térségi jellegűvé tenni, kisugárzási körét növelni hatását megsokszorozni?
Ha nem is szabadultak meg a kisközösségek a saját égető, az átmenet jellegéből és elhúzódásából származó kérdésektől, de ma már egyre inkább tapasztalható ezek súlyának apadása mind az egyéni mind pedig a közösségi élet területén.
Ugyanakkor generációs váltás is bekövetkezett az elmúlt 20 esztendő során, ami természetesen magával hozta, hozza a szemléletváltást is. LASSAN a KÖZÉLET SZEREPLŐIVÉ VÁLHATNAK (VÁLNAK) a már a 89 utáni időszakban a rendszerben szocializálódott és felelős felnőtté vált fiatalok, akik nem hordozzák magukban az elmúlt rendszerben ható félelmeket, kötöttségeket.
Sajnos épp a korlátozás nélkül beáramló kommunikációs áradattal annak káros hatásaival szemben találtatott sok közösség védtelennek. (Ebben természetesen szerepe van mindenekelőtt a kommunista diktatúra által ráerőszakolt, majd ennek helyébe lépett kozmopolita-liberális értékrend káros hatásainak is!)
Ebben a tanácstalanságban nem tudta kellően betölteni szerepét a székely közösségi lét kristálytiszta, évezredek által csiszolt értékrendje, pedig ennek lett volna feladata az alapvető értékek megtartása és átörökítése. Az egyház, iskola, család és önkormányzat-mint a közösségi lét helyi normáinak kodifikálói- közös felelőssége mindenképp megállapítható!!!
Talán egyik feladata az eljövendő fórumoknak épp ez lehetne.

Nem utolsó sorban, de szót kell ejtenünk a további működés formai részéről annak megjelenítési formájáról, megnevezéséről is!
Eddigi megbeszélések alapján, mint működési forma a NÉPFŐISKOLA és a FÓRUM jött szóba. Kevésbé kötött és az eddigiekhez jobban igazodónak, a résztvevők szabadabb együttgondolkodását is biztosító formának tartják a hozzászólók a FÓRUMOT.
Az elnevezésekre is érkezett javaslat,
Csomafalvi Közéleti Fórum, vagy
Csomafalvi Közművelődési Fórum.
Személy szerint a közéletit támogatnám, ismételten azzal az indokkal, hogy tágabb tematikai lehetőséggel bír. A kérdés természetesen nyitott, újabb javaslatokat, ötleteket várunk, hogy a végső döntést meghozhassuk.
Ami az időpontot és a működés rendszerességét illeti. Az évi kétfordulós, összejöveteli formát majdnem minden hozzászóló támogatja. E mellett természetesen a folyamatos, alkalomhoz és szükséghelyzethez alkalmazkodó működést tartják előnyösnek, mely auz elektrónikus levelező lista vagy csoport alkalmazását is lehetővé teszi.
A Fórum rendes évi ülésszaka továbbra is a falunapokhoz kötődne, megtartva a június 28-i dátumot.
Ennek megfelelően az idei utolsó CsÉF ülés a mai könyvbemutatóval kezdődik és 28-án, kedden, a Csata Jenő képzőművészeti kiállításának megnyitójával fejeződik be, mely egyben kezdete, azaz első ülése is a Csomafalvi Közéleti Fórumnak.(CsKF)
Javaslom, tartsuk meg továbbra is az önkormányzat, egyház és civil szféra együttműködését.
Mindezeket gondolatébresztőnek szántam, a véleményeket majd 28-án hallgatjuk meg és akkor, Ft.Czirják Árpád pápai prelátus úr, a CsÉF fővédnökének jelenlétében fogjuk meghozni a döntéseket is.
3. Június 24-e, péntek, délután 18 órától 20 óráig Csata Ernő újabb verses kötetét és Ambrus Aladár könyvét (?)
4. Június 28-a, kedd, délután 18 órától 20 óráig Csata Jenő kiállításának megnyitása a Borsos Miklós Emlékházban

Gyergyócsomafalva, 2011-06-24
Borsos Géza

A Borsos Miklós Müvelődési egyesület Tagjai

A BORSOS MIKLÓS MÜVELŐDÉSI EGYESÜLET TAGJAI

Név Cim
1. Szőcs Margit Csomafalva
2. Szőcs Lajos Csomafalva
3. Ambrus Árpád Csomafalva
4. Sövér Tibor Csomafalva
5. Erőss Tibor Csomafalva
6. Székely István Csomafalva
7. Borboly István Csomafalva
8. Fülöp László Csomafalva
9. Fülöp Ibolya Csomafalva
10. Farkas Aranka Csomafalva
11. Székely Klára Csomafalva
12. Sövér Antal Csomafalva
13. Sövér Terézia Csomafalva
14. Nagy Zsuzsánna Csomafalva
15. Szilágyi Rozália Csomafalva
16. Szakáli Csaba Csomafalva
17. Biró Sarolta Csomafalva
18. Mogyorós Csaba Csomafalva
19. Mogyorós Margit Csomafalva
20. Borsos Géza Csomafalva
21. Kosután György Csomafalva
22. Nagy Zoltán Csomafalva
23. Nagy Ibolya Csomafalva
24. Buzás Margit Csomafalva

25. Fejér Lajos Csikszentgyörgy
26. Köllő Miklós Budapest
27. Köllő János Budapest
28. Bakos Sándor Gyergyószentmiklós
29. Kéri Mihály Ráckeve
30. Juhász Ildikó Ráckeve
31. Kovács József Ráckeve
32. Szász Lőrinc Kolozsvár
33. Haba Mihály Iasi

NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOROK

Borsos Miklós Képzôművészeti Tábor

1. Célkitűzés: évente lehetôséget adni a tehetségüket már bontogató iskolás gyerekek számára, hogy szakemberek, művészek társaságában, a Gyergyói havasok festôi környezetében alkothassanak, megismerhessék egymást, élményanyagot gyűjtsenek, kapcsolatokat teremtsenek. Ugyanakkor szeretnénk lehetőséget teremteni arra is, hogy a résztvevők ismerkedhessenek Borsos Miklós szobrászművész szellemi és erkölcsi hagyatékával.

Kedves táborlakók, kedves oktatók.

Jubilál a Borsos Miklós Alkotó Tábor. Idén, 2003 júniusában tizedik alkalommal nyitotta meg kapuit.
Hogyan született, mi az, ami éltette és lesz-e hosszú utóélete, biztosított-e a fennmaradása?
Megannyi kérdés, megannyi lehetséges válasz.

Hogyan született? Nem a pénz hozta létre. A gondolat hívta életre, mely erősebb a pénznél és minden anyaginál, a gondolat, amelyet Ervin Atya, a tábor lelki irányítója és gondozója úgy fogalmazott meg, hogy az alkotás, de különösen a művészi alkotás csak akkor maradandó, ha hitben születik, ugyanakkor az igazság, jóság és szeretet egységét hirdeti és szolgálja.

Hisszük, hogy a tábor, a történelmi hely szelleme, segíti a táborlakókat az egymásra találásban, általuk igyekszik magába ölelni a Kárpátmedence magyarságát. Segíti ebben a gyergyói táj szépsége, táj és ember sajátos egysége. Segít ebben Borsos Miklós művészete és szellemisége, a művész és az ember, a tábor névadója, hisz őt is messziről ölelte, hívta és tartotta e táj.
Ezek a törekvések, ezek az értékek éltették a Tábort.

Lesz-e hosszú élete?
Igen, élni és működni fog mindaddig, amíg a gondolat eszme és cselekvés egysége fennmarad. Mindaddig, amíg a jövőépítés műhelye marad.
Mindaddig létezni fog, amíg együtt, közösen akarjuk. Mindaddig, amíg olyan, szívvel-lélekkel dolgozó munkatársaink lesznek, mint az eddigi táborok vezetői, szakirányítói és olyan eszmei irányítója és szervezője, mint Bancsi Edit-Anna.

Isten áldását és a Csíksomlyói Szűz Mária közbenjárását kérjük, hogy így legyen.

Gyergyószárhegy, 2003-07-24
Borsos Géza József
A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke

Táboraink jegyzéke (1994-2011):

Ssz	Időpont	Hely	Résztvevők	Szervezők
I.                    v	1994. júl. 24 – 31	Csíky Kert Gyergyószentmiklós	Dány – Magyarország Gyergyói medence – Erdély	Vargyas Gabriella
II.	1995. aug. 1-10	Csíky Kert Gyergyószentmiklós	Zenta – Vajdaság Dány – Magyarország Gyergyói medence – Erdély	Vargyas Gabriella
III.	1996. aug. 1-10	Négyes Motel Gyergyószentmiklós	Zenta, Tóthfalu – Vajdaság Dány – Magyarország Beregszász – Kárpátalja Székelyföld – Erdély	Bancsi Edit
IV.	1997. aug. 1 – 10	Négyes Motel Gyergyószentmiklós	Tóthfalu – Vajdaság Fehérgyarmat – Magyarország Stainz– Ausztria Gyergyó medence – Erdély	Bancsi Edit
V.	1998. aug. 17 –27	Négyes Motel Gyergyószentmiklós	Tóthfalu – Vajdaság Budapest – Magyarország Gyergyó medence – Erdély	Bancsi Edit
VI	1999. aug. 15 –25 2000 júl.15-25	Négyes Motel Gyergyószentmiklós Ferences kolostor Gyergyószárhegy	Tóthfalu – Vajdaság Lendva – Szlovénia Budapest – Magyarország Gyergyó medence – Erdély	Bancsi Edit
VII.	2000, júl.15-25	Gyergyószárhegy	Tóthfalu – Vajdaság Budapest – Magyarország Szigetszentmikós – Magyarország Erdély	Borsos Gyöngyi Bancsi Edit
VIII.	2001, júl.15-25	Gyergyószárhegy	Tóthfalu – Vajdaság Szigetszentmikós – Magyarország Csángóföld – Pusztina Budapest – Magyarország Erdély	Borsos Gyöngyi Bancsi Edit
IX.	2002, júl. 15-25	Gyergyószárhegy	Enying – Magyarország Szigetszentmikós – Magyarország Gödöllő – Magyarország Csángóföld – Pusztina Gyimesfelsőlok – Csángóföld Erdély	Oláh Melinda Bancsi Edit
X.	2003. júl. 16-24	Gyergyószárhegy	Tóthfalu – Vajdaság Szigetszentmikós – Magyarország Csángóföld – Pusztina Enzing – Ausztria Gödöllő – Magyarország Erdély	Ferencz Éva Bancsi Edit
XI.	2004. júl. 15-25	Gyergyószárhegy	Szigetszentmikós – Magyarország Ausztria Csángóföld – Pusztina Erdély Frumosza Külsőrekecsin	Bancsi Edit
XII.	2005. aug. 1-10	Gyergyószárhegy	Felvidék – Jóka Szigetszentmikós – Magyarország Erdély	Bancsi Edit Bancsi Botond Veress Ilka
XIII.	2006. aug. 1-10	Gyergyószárhegy	Felvidék – Jóka Szigetszentmikós – Magyarország Erdély Csángóföld – Frumoásza	Bancsi Edit Bancsi Botond Veress Ilka
XIV.	2007. júl. 15-25		Felvidék Szigetszentmikós – Magyarország Csángóföld – Frumoásza Gyimesbükk	Bancsi Edit Bancsi Botond Veress Ilka
XV.	2008. júl. 16-24	Gyergyószárhegy	Felvidék – Jóka Szigetszentmikós – Magyarország Budapest – Magyarország Csángóföld – Frumosza Gyimesbükk Erdély	Bancsi Edit Bancsi Botond
XVI.	2009. júl. 15-21	Gyergyószárhegy Bartalis Hajninál	Felvidék – Jóka Eger – Magyarország Nyiregyháza – Magyarország Szigetszentmikós – Magyarország Csángóföld – Pusztina Gyimesbükk Erdély	Bancsi Edit Borsos Júlia
XVII.	2010. júl. 17-25	Gyergyószárhegy	Felvidék – Jóka Szigetszentmikós – Magyarország Nyiregyháza – Magyarország Csángóföld – Pusztina Erdély	Bancsi Edit Dobribán Melinda
XVIII.	2011. júl. 17-25	Gyergyószárhegy	Felvidék – Jóka Budapest – Magyarország Nyiregyháza – Magyarország Sopron – Magyarország Csángóföld – Pusztina Gyimesbükk Erdély	Bancsi Edit Borsos Júlia

I. BORSOS MIKLÓS NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR

1994. június. 24-31

HELYSZIN: Csíky-kert Gyergyószentmiklós
Résztvevő gyerekek: 1. Baróti Hunor Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
2. Ferencz Zoltán Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
3. Huszár Andrea Dány-Hu
4. Juhász Gábor Dány-Hu
5. Kézdi Réka Csikszereda-Erdély-Ro
6. Kiss Szilveszter Gyergyóalfalu-Erdély-Ro
7. Magyari Rita Gyergyóalfalu-Erdély-Ro
8. Nagy József Dány-Hu
9. Páll Zsuzsanna Gyergyócsomafalva-Erdély-Ro
10. Polgár Botond Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
11. Porzsolt Éva Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
12. Tóth Ágnes Ausztria
13. Tóth Katalin Ausztria
14. Ujfalusi Éva Rita Dány-Hu

Szakirányítók: Balázs József képzőművész Gyergyóalfalu-Erdély-Ro
Fazakas Éva pedagógus Dány -Hu
Illyés Kincső rajztanár Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
Porzsolt Erzsébet rajztanár Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
Táborvezető: Vargyas Gabriella Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro

II. BORSOS MIKLÓS NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR

1995. augusztus. 1- 10

HELYSZIN: Csíky-kert Gyergyószentmiklós

Résztvevő gyerekek: 1. Csata Beáta Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
2. Ferency Zoltán Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
3. Gere Karolina Zenta – Vajdaság-Yu
4. Gombos Ildikó Zenta – Vajdaság-Yu
5. Görgicze Zoltán Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
6. Király Ildikó Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
7. Konc Kornélia Zenta – Vajdaság-Yu
8. Kurunczi Gergely Dány- Hu
9. Lázár Márta Dány- Hu
10. Magyari Rita Dány- Hu
11. Mikus Bettina Zenta – Vajdaság-Yu
12. Nagy József Dány- Hu
13. Polgár Botond Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
14. Szórád Ágnes Zenta – Vajdaság-Yu
15. Tóth Katalin Ausztria
16. Újfalusi Éva Rita Dány- Hu
17. Vargyas Ildikó Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro

Szakirányítók: Esküdt Eleonóra Dány- Hu
B. Varga Anna Zenta- Vajdaság-Yu
B. Varga Sándor Zenta- Vajdaság-Yu
Balázs József Gyergyóalfalu-Erdély-Ro
Illyés Kincső Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
Páll Ibolya Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro

Táborvezető: Vargyas Gabriella Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro

III. BORSOS MIKLÓS NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR

1996.augusztus. 1 – 10
HELYSZIN: Négyes Motel Gyergyószentmiklós

Résztvevő gyerekek: 1. Bihari Natália Beregszász- Kárpátalja-Ukr
2. Boros Szilvia Zenta- Vajdaság-Yu
3. Burján Gál Enukő Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
4. Cucic Dragana Tóthfalu- Vajdaság-Yu
5. Csepeli Anna Dány- Hu
6. Dukai Ágnes Tóthfalu- Vajdaság-Yu
7. Elek Ágnes Beregszász- Kárpátalja
8. Fodor Gusztáv- István Dány- Hu
9. Gubik Csilla Zenta- Vajdaság-Yu
10. Kacsó Angéla Beregszász- Kárpátalja-Ukr
11. Kézdi Réka Csíkszereda-Erdély-Ro
12. Konc Kornélia Zenta- Vajdaság-Yu
13. Mihály Adél Szentegyháza-Erdély-Ro
14. Nagy Enikő Csíkszereda-Erdély-Ro
15. Nagy László Csíkmintszent-Erdély-Ro
16. Nagy Zsuzsanna Dány- Hu
17. Papp Anikó Tóthfalu- Vajdaság-Yu
18. Pósa Attila Tóthfalu- Vajdaság-Yu
19. Puskás Anikó Zenta- Vajdaság-Yu
20. Püspök Csilla Tóthfalu- Vajdaság-Yu
21. Sándor Zsolt Zenta- Vajdaság-Yu
22. Sebestyén András Dány- -Hu
23. Syentpéteri Annamária Csíkszereda-Erdély-Ro

24. Szabó Éva Beregszász- Kárpátalja-Ukr

25. Szilveszter Levente Marosvásárhely-Erdély-Ro
26. Szöcs Emese Gyergyócsomafalva-Erdély-Ro

27. Totcsics Viktória Dány- Hu
28. Tóth Teodóra Beregszász- Kárpátalja-Ukr

Kisérők: B. Varga Anna Zenta- Vajdaság-Yu
B. Varga Sándor Zenta- Vajdaság-Yu
Márton József Csíkszereda-Erdély-Ro
Ortutai Zsuza Beregszász- Kárpátalja-Ukr
Szacsvai Melinda Dány- Hu

Szakirányítók: Gáll Éva Emese Képzőművész Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
Illyés Kincső Rajztanár Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro

Tábor vezető: Balázs Katalin Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
Tábor szervező: Bancsi Edit- Anna Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
IV. BORSOS MIKLÓS NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR

1997. augusztus. 1- 10

HELYSZIN: Négyes Motel Gyergyószentmiklós
Résztvevő gyerekek: 1. Ambrus Enikő Gyergyócsomafalva-Erdély-Ro
2. Ambrus Károly Gyergyócsomafalva-Erdély-Ro
3. Balázs Hajnal Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
4. Barta Mirella Tótfalú- Vajdaság-Yu
5. Kocsis Dóra Fehérgyarmat- Hu
6. Kocsis Mária Fehérgyarmat- Hu
7. Orbán Sarolta Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
8. Sátai Judit Tótfalú- Vajdaság-Yu
9. Szilágyi Annamária Gyergyócsomafalva-Erdély-Ro
10. Tóth Ágnes Ausztria
11. Tóth Katalin Ausztria
12. Zsoldos Attila Tóthfalu- Vajdaság-Yu

Kisérők: Baranyi Béla Tóthfalu- Vajdaság-Yu
Szakirányítók: Balázs József Képzőművész Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
Illyés Kincső Rajztanár Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
Kolozsi Aranka Tányérfestő Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
Páll Ibolya Zenetanár Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
Szathmáry Magdolna Magyartanár Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro

Tábor vezető: Szőcs Piroska Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro

Tábor szervező: Bancsi Edit- Anna Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
V. BORSOS MIKLÓS NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR

1997. augusztus. 18 – 27
HELYSZIN: Ferenczes kolostor Gyergyószárhegy

Résztvevő gyerekek: 1. Barabás Csaba Gyergyószárhegy-Erdély-Ro
2. Bata Mirella Tóthfalú- Vajdaság-Yu
3. Bata Mónika Tóthfalú- Vajdaság-Yu
4. Borsos Ágnes Gyergyószárhegy-Erdély-Ro
5. Borsos Enikő Gyergyócsomafalva-Erdély-Ro
6. Deák Ildikó
7. Farkas Hajnalka
8. Fejős Rudolf Tóthfalu-Vajdaság-Yu
9. Gál Judit Budapest-Hu
10. Gál Réka Budapest-Hu
11. Gurzó Lehel-László Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
12. Losonc Szilvia Tóthfalú- Vajdaság-Yu
13. Lőrincz Emese Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
14. Madarász Csilla Gyergyóújfalu-Erdély-Ro
15. Orbán Sarolta Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
16. Portik Szabolcs Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
17. Szakács Kinga Gyergyócsomafalva-Erdély-Ro
18. Szász Emőke Gyergyóújfalu-Erdély-Ro
19. Veress Ilka Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
20. Vetési Szabados Kenéz Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro

Kisérők: Nagy Emese Tóthfalú- Vajdaság-Yu

Szakirányítók: Kolozsi Aranka Tányérfestő Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
Pál Ibolya Zenetanár Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
Szathmáry Magdolna Magyartanár Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
Tóth Ferenc Rajztanár Szováta-Erdély-Ro

Tábor szervező: Bancsi Edit-Anna Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro

VI. BORSOS MIKLÓS NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR

1999. június. 15 – 25
HELYSZIN: Ferenczes kolostor Gyergyószárhegy

Résztvevő gyerekek: 1. Barabás Csaba Csengettyű utca,1024
Gyergyószárhegy-Erdély-Ro
2. Bata Melinda Kolarceva 15,24427
Tóthfalu-Vajdaság-Yu
3. Borsos Zoltán Szászfalú 679
GyergyócsomafalvaErdély-Ro
4. Csiki Zsolt Gasiliska 2
Lendva-Szlovénia-Slo
5. Dávid Dianna Arany János út 15/a,24427
Tóthfalu-Vajdaság-Yu
6. Gál Judit XIV ker.Egressy út 18
Budapest-Hu
7. Gál Réka XIV ker Egressz út 18 Budapest-Hu
8. Gönc Katica Petisovska 25
Lendva-Szlovénia-Slo
9. Jánosi Orsolya Virág negyed 6/A/18,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
10. Kálmán Irénke Partizán út 18,24427
Tóthfalu-Vajdaság-Yu
11. Kovács Zsuzsanna Szováta-Románia-Erdély-ro
12. László Levente Jókai Mór 3,
Bokod- Hu
13. Mészáros Enikő Kolarceva 32,24427
Tóthfalu-Vajdaság-Yu
14. Nap László Bucsin negyed 7/D/70,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
15. Szakács Mónika Főút 6
Gyergyócsomafalva-Erdély-Ro
16. Szász Emőke Főút 188
Gyergyóújfalu-Erdély-Ro
17. Székely Timea Bucsin negyed 10/A/15,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
18. Tódor Orsolya Rákóczi út 10/1
Székelyudvarhely-Erdély-Ro
19. Tóth Margit Alszeg 714
Korond-Erdély-Ro
20. Zsoldos Bettina Topolyai út, 24427
Tóthfalu-Vajdaság-Yu

Kisérők: Csík Gyula Gasiliska 2,1000
Ljubijana-Szlovénia-Slo
Lendvai Kepe Zoltán Lendvahegy 27
Lendva-Szlovénia-Slo

Szakirányítók: Csíki Károly Pedagógus Kossuth Lajos utca 132,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
Kis Portik Irén Néprajzkutató Virág negyed43,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
Szathmáry Magdolna Magyartanár Balcescu út 30,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
Tóth Ferenc Rajztanár Petőfi Sándor út J/1/4
Szováta-Erdély-Ro
Tábor szervező: Bancsi Edit-Anna Bucsin negyed 26/C/47,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro

VII. BORSOS MIKLÓS NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR

2000. július. 15 – 25
HELYSZIN: Ferenczes kolostor Gyergyószárhegy

Résztvevő gyerekek: 1. Ambrus Károly Szentmiklósi út 177 ,4207
Gyergyócsomafalva-Erdély-Ro
2. Balla Krisztina Gyári út 5/b,
Szigetszentmiklós-Hu
3. Barabás Csaba Csengettyű út 124 Gyergyószárhegy-Erdély-Ro
4. Benkó Gizella Pató Sándor út 25
Tóthfalu-Vajdaság-Yu
5. Borsos Júlia Főút 407,4207
Gyergyócsomafalva-Erdély-Ro
6. Budavári Andrea Jókai út 18/ a
Szigetszentmiklós-Hu
7. Fejős Zsolt Kolacseva út 8
Tóthfalu-Vajdaság-Yu
8. Funkenhauzer Zsófia Bucsin negyed 17/13, 4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
9. Gál Judit Egresi út 18
Budapest-Hu
10. István Natália Ylatilor út 6
Tóthfalu-Vajdaság-Yu
11. Kis Koppány Virág negyed 43/a/15 4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
12. Kis Nimród Virág negyed 43/a/15,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
13. Koch Zsófia Széna út 19
Szigetszentmiklós-Hu
14. Koncsag Réka Bucsin negyed 10/a/14,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
15. Kopasz Panna Baróka Syabadság tér 105/71
Marosvásárhely-Erdély-Ro
16. Madarász Melinda Kossuth Lajos utca 75, 4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
17. Mózes Anita Arany János út 5
Tóthfalu-Vajdaság-Yu
18. Ördög Norbert Temető út 3/A
Tóthfalu-Vajdaság-Yu
19. Paun Ada Cristina Bucsin negyed 25/a/3,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
20. Peszeki Eszter Dr.Varga László út 37
Szigetszentmiklós-Hu
21. Portik Gabriella Főút 1192/A
Gyergyószárhegy-Erdély-Ro
22. Portik Zsolt Főút 1192/A
Gyergyószárhegy-Erdély-Ro
23. Szász Emőke Főút188
Gyergyóújfalu-Erdély-Ro
24. Virág Nikoletta Dr. Varga Lászlö út 27
Szigetszentmiklós-Hu
25. Zrinyi Szilárd Borsos Miklós tér 208/2
Gyergyócsomafalva-Erdély-Ro

Kisérők: Kiss Éva Ylatibor utca 4Tótfalu-Vajdaság-Yu
Kocsis Sz. Csilla D.Obradovic utca 2/17
Zenta-Vajdaság-Yu
Nádasdy Ágnes Horgász út 17
Szigetszentmiklós-Hu

Szakirányítók: Balázs József Képzőművész Gyergyóalfalu
Erdély-Ro
Csiki Margit Terakotta, tányérfestő Kossuth Lajos útca132,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
Dániel Margit Rézműves Gyergyószentmiklós
Erdély-Ro
Kis Portik Irén Néprajzkutató Virág negyed 43/A/15,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
Nádasdy András Képzőművész Horgász út 17
Szigetszentmiklós-Hu

Táborvezető Borsos Gyöngyi Bástya utca 17
Gyergyószárhegy-Erdély-Ro

Tábor szervező: Bancsi Edit-Anna Bucsin negyed 26/47,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro

VIII. BORSOS MIKLÓS NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR
2001. július. 16 – 24
HELYSZIN: Ferenczes kolostor Gyergyószárhegy

Résztvevő gyerekek: 1. Bata Csongor Partizán út 1,24427
Tóthfalu-Vajdaság-Yu
2. Benedek Andrea Rákóczy F.út.144,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
3. Borsos Ágnes Bástya út,4215
Gyergyószárhegy-Edély-Ro
4. Dávid Dianna Arany János út 15/A,24427
Tóthfalu-Vajdaság-Yu
5. Elekes András Forradalomnegyed18,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
6. Erdei László Szent István út 41B 3/11,2310
Szigetszentmiklós-Hu
7. Fejős Zsolt Kolarcev út 8,24427
Tóthfalu-Vajdaság-Yu
8. Fikó Győző Gyimesfelsőlok 626
Erdély-Ro
9. Gál Judit XVI. ker.Egressy út.18/A,1149
Budapest-Hu
10. Gál Réka XVI. ker.Egressy út.18/A,1149
Budapest-Hu
11. Gálfi Piroska Fenyőfa út 3,2310
Szigetszentmiklós-Hu
12. István Natália Zlatibor út 6,24427
Tóthfalu-Vajdaság-Yu
13. Jánosi Dalma Emilia út 19
Érd-Hu
14. Jánosi Orsolya Emilia út 19
Érd-Hu
15. Király Réka Főút 345,4207
Gyergyócsomafalva-Erdély-Ro
16. Kolumbán Barna Virág negyed 22/31,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
17. Koncsag Olga Réka Bucsin negyed 10A/14,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
18. Kopacz Panna Boróka Szabadság tér 105/71
Marosvásárhely-Erdély-Ro
19. Mateias Monica-Liliana Pusztina 127
Moldova-Ro
20. Molnár Margit 4215 Gyergyószárhegy
Erdély-Ro
21. Paun Ada-Cristina Virág negyed 11A/5,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
22. Portik Gabriella 4215 Gyergyószárhegy 1192/A Erdély-Ro
23. Portik Zsolt 4215 Gyergyószárhegy 1192/A Erdély-Ro
24. Sajgó Vormaier Kamilla 4215 Gyergyószárhegy
Erdély-Ro
25. Pósa Natália Lika Ljabiana út 5,24427
Tóthfalu-Vajdaság-Yu
26. Pustianu Anca-Daniela Iskola út 73
Pusztina-Moldova-Ro
27. Sipos Edina Bucsin negyed 1A/5,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
28. Stan Petru Pusztina 197
Moldova-Ro
29. Szakmány Szenella Kolarceg út 46,24427
Tóthfalu-Vajdaság-Yu
30. Veres Kinga Haszontalan dűlö 1,2310
Szigetszentmiklós-Hu

Kisérők: Bata Magdolna Partizán út 1,24427
Tóthfalu-Vajdaság-Yu
Nádasdy Andrásné Horgász út 17,2310
Szigetszentmiklós-Hu

Szakirányítók: Balázs József Képzőművész Gyergyóalfalu
Erdély-Ro
Fekete Pál Agyagszobrász Marosvásárhely
Erdély-Ro
Kis Portik Irén Néprajzkutató Virág negyed 43/A/15,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
Nádasdy András Képzőművész Horgász út 17,2310
Szigetszentmiklós-Hu
Szász Judit Bútorfestő Dánfalva 1/A
Erdély-Ro
Táborvezető Borsos Gyöngyi Bástya utca 17,4215
Gyergyószárhegy-Erdély-Ro
Táborszervező Bancsi Edit-Anna Bucsin negyed 26/47,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro

Képek:

IX. BORSOS MIKLÓS NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR

2002. július. 15 – 25
HELYSZIN: Ferenczes kolostor Gyergyószárhegy

Résztvevő gyerekek: 1. Ambrus Timea Kossuth Lajos út 11,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
2. Berta Judit Áldott út 2,8130
Enying-Hu
3. Borsos Júlia Főút 407,4207
Gyergyócsomafalva-Erdély-Ro
4. Farkas Eszter Vár út 21,8130
Enying-Hu
5. Fülöp Imola Bucsin negyed 23/A/2,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
6. Gáspár Andrea Gárdonyi Géza út 4/A,2310
Szigetszentmiklós-Hu
7. Kató Dániel Attila út 20/B,8130
Enying-Hu
8. Kopacz Boróka Szabadság tér 105/71
Marosvásárhely-Erdély-Ro
9. Kormos Endre Kinizsi út 27/B,2310
Szigetszentmiklós-Hu
10. Kovács Dóra Tebe Sor 5,2310
Szigetszentmiklós-Hu
11. László L István Falupataka út 184
Pusztina-Moldova-Ro
12. Lukács Árpád Akadán út 1112,4207
Gyergyócsomafalva-Erdély-Ro
13. Miholcsa Zsombor Virág negyed 46/D/6,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
14. Nacsa Máté Szentmiklós út 7/B,2310
Szigetszentmiklós-Hu
15. Pál L. Bendegúz Szabadság út 5,2100
Gödöllő-Hu
16. Pongrácz Zsolt Bucsin negyed 11/A/11,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
17. Pustianu A-Daniela Iskola út 84
Pusztina-Moldova-Ro
18. Stan Péter Falupataka út 206
Pusztina-Moldova-Ro
19. Száros Gyula Falupataka út 183
Pusztina-Moldova-Ro
20. Sziládi Ágnes Vár út 12/A,8130
Enying-Hu

Kisérők: Domján Györgyné Szilágyi L.út 69/B,2310
Szigetszentmiklós-Hu
Özv. Szabó Lajosné Csiki Margit Szabadság út 5,2100
Gödöllő-Hu
Sziládi Béla Vár út 12/A,8130
Enying-Hu
Sziládi Gyöngyi Vár út 12/A,8130
Enying-Hu

Szakirányítók: Balázs József Festőművész Gyergyóalfalu
Erdély-Ro
Dániel Margit Kézműves Bucsin negyed 12/B/32,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro
Fekete Pál Agyagszobrász Csukás út 1/32
Marosvásárhely-Erdély-Ro
Gaál Margit Kézműves Szorgalmas út 18/34/33
Sepsziszentgyörgy-Erdély-Ro
Táborvezető: Oláh Melinda Victor Babes D/II/16,4220
Maroshévíz-Erdély-Ro
Táborszervező: Bancsi Edit-Anna Bucsin negyed 26/47,4200
Gyergyószentmiklós-Erdély-Ro

Képek:

X. BORSOS MIKLÓS NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR

2003. július. 16 – 24
HELYSZIN: Ferenczes kolostor Gyergyószárhegy

Szakirányítók:

Szász István – iparművész 2310, Szigetszentmiklós, Vihar út 23, Magyarország
Varga Mária – képzőművész – Margaretengürfe 1268251050, Wien, Austria

Rick Pál – üvegfúvó mester 1046, Budapest, Kordován tér 8 III 17, Magyarország
Szunyogh Xavér – zenész Margaretengürfe 1268251050, Wien, Austria
Török Éva- nemezelő Joseni nr.788, jud. Harghita, România , cod.537130
0266-354217, E-mail: toevce freemail. Hu
Ferencz Zoltán – képzéművész- Szárhegy

Fekete Pál –agyagszobrász – 0745-489964 , Marosvásárhely

Bancsi Botond táborvezető Gheorgheni, 535500, Bucin 26C, jud. Harghita, România
0266-363492
Veress Ilka – táborvezető Gheorgheni, 535500, Bucin 19B27, jud. Harghita, România
E-mail:only-ilka yahoo.com
Szunyogh Dávid – táborvezető Margaretengürfe 1268251050, Wien, Austria
E-mail: moodgmz.at

Táborszervező:
Bancsi Edit-Anna
Erdély, Gyergyószentmiklós (Gheorgheni),, 535500, Bucin 26/C/, jud. Harghita, Romania
Résztvevő gyerekek:
1 Bernát Barbara -, Szigetszentmiklós 2310, Szent Miklós út 3E, Magyarország 06-24-441-949
2 Poór Beltina Szigetszentmiklós , 2310, Csáklya utca 17, Magyarország 06-24-441-255
3 Szatmári Melitta Szigetszentmiklós , 2310, Szent Miklós út,8G Magyarország 06-24-365-157, 06-20-554-7480
4 Stigár Dóra Szigetszentmiklós , 2310, Akácfa körút 74 , Magyarország 06-30-470-3299
5 Nagy Katalin Gheorgheni 535500, str.Capelei nr.95, jud.Harghita, România 0741-702 935, 0741-869 265
6 Puskás Emilia Gheorgheni 535500, str.Pompierilor nr. 78, jud. Harghita, România
7 Száros Andrei Pustina, str. Islaz nr. 503, jud. Bacău, România
8 Dobos Adrian Külsőrekecsin, str.Cimitirului nr. 202, jud. Bacău, România
9 Dumatrunchi Augustin Külsőrekecsin, str. Limbarii nr. 384, jud. Bacău, România
10 Balázs Antal Fromosa, com. Balcani, str. Furtuna, jud. Bacău, România
11 László Antoneta Frumosa, com. Balcani, str.Olari 279, jud. Bacău, România
12 Roşu Magdalena Pustina, str. Fenică , nr. 510, jud. Bacău, România
13 Czirják Renáta Gheorgheni 535500, Tölgymező utca 8, jud. Harghita, România- 0266-363869
14 Puskás Laura Ciumani, str. Alszeg 561, jud. Harghita, România
0266-351014
15 Török Emese Joseni nr.788, jud. Harghita, România , cod.537130
0266-354217
16. Török Koppány Joseni nr.788, jud. Harghita, România , cod.537130
0266-354217
17. Török Ádám Joseni nr.788, jud. Harghita, România , cod.537130
0266-354217
18. Gyarmati Csaba Gheorgheni 535500, str. Mező nr. 3, jud. Harghita, România

XI. BORSOS MIKLÓS NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR

2004. július. 16 – 24
HELYSZÍN: Ferenczes kolostor Gyergyószárhegy

Szakirányítók:

Szász István – iparművész 2310, Szigetszentmiklós, Vihar út 23, Magyarország
Varga Mária – képzőművész – Margaretengürfe 1268251050, Wien, Austria

Rick Pál – üvegfúvó mester 1046, Budapest, Kordován tér 8 III 17, Magyarország
Szunyogh Xavér – zenész Margaretengürfe 1268251050, Wien, Austria
Török Éva- nemezelő Joseni nr.788, jud. Harghita, România , cod.537130
0266-354217, E-mail: toevce freemail. Hu
-Ferencz Zoltán – képzéművész- Szárhegy

Fekete Pál –agyagszobrász – 0745-489964 , Marosvásárhely
Bancsi Botond táborvezető Gheorgheni, 535500, Bucin 26C, jud. Harghita, România
0266-363492
Veress Ilka – táborvezető Gheorgheni, 535500, Bucin 19B27, jud. Harghita, România
E-mail:only-ilka yahoo.com
Szunyogh Dávid – táborvezető Margaretengürfe 1268251050, Wien, Austria
E-mail: moodgmz.at
Táborszervező:
Bancsi Edit-Anna
Erdély, Gyergyószentmiklós (Gheorgheni),, 535500, Bucin 26/C/, jud. Harghita, Romania
0266-363492

Résztvevő gyerekek:
Bernát Barbara -, Szigetszentmiklós 2310, Szent Miklós út 3E, Magyarország 06-24-441-949
2 Poór Beltina Szigetszentmiklós , 2310, Csáklya utca 17, Magyarország 06-24-441-255
3 Szatmári Melitta Szigetszentmiklós , 2310, Szent Miklós út,8G Magyarország 06-24-365-157, 06-20-554-7480
4 Stigár Dóra Szigetszentmiklós , 2310, Akácfa körút 74 , Magyarország 06-30-470-3299
5 Nagy Katalin Gheorgheni 535500, str.Capelei nr.95, jud.Harghita, România 0741-702 935, 0741-869 265
6 Puskás Emilia Gheorgheni 535500, str.Pompierilor nr. 78, jud. Harghita, România
7 Száros Andrei Pustina, str. Islaz nr. 503, jud. Bacău, România
8 Dobos Adrian Külsőrekecsin, str.Cimitirului nr. 202, jud. Bacău, România
9 Dumatrunchi Augustin Külsőrekecsin, str. Limbarii nr. 384, jud. Bacău, România
10 Balázs Antal Fromosa, com. Balcani, str. Furtuna, jud. Bacău, România
11 László Antoneta Frumosa, com. Balcani, str.Olari 279, jud. Bacău, România
12 Roşu Magdalena Pustina, str. Fenică , nr. 510, jud. Bacău, România
13 Czirják Renáta Gheorgheni 535500, Tölgymező utca 8, jud. Harghita, România- 0266-363869
14 Puskás Laura Ciumani, str. Alszeg 561, jud. Harghita, România
0266-351014
15 Török Emese Joseni nr.788, jud. Harghita, România , cod.537130
0266-354217
16. Török Koppány Joseni nr.788, jud. Harghita, România , cod.537130
0266-354217
17. Török Ádám Joseni nr.788, jud. Harghita, România , cod.537130
0266-354217
18. Gyarmati Csaba Gheorgheni 535500, str. Mező nr. 3, jud. Harghita, România

XII. BORSOS MIKLÓS NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR

2005. július. 15 – 25
HELYSZÍN: Ferenczes kolostor Gyergyószárhegy

Képek:

XIII. BORSOS MIKLÓS NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR

2006. augusztus 1.-10.
HELYSZÍN: Ferenczes kolostor Gyergyószárhegy

Az alkotótábor programja

2 szerda
– 9 órakor reggeli
– 10 órakor szentmise a Ferences kolostorban
– 11 órakor a tábor ünnepélyes megnyitója, kiállítás a pályamunkákból
– 13 órakor ebéd
– 15 órakor autóbusz kirándulás a Gyergyói- medencében ( Szárhegy-Alfalu-Csomafalva- Újfalu- Gyergyószentmiklós)
– A Borsos Miklós Emlékház meglátogatása Gyergyócsomafalván.
– 19 órakor vacsora

3 csütörtök
– reggeli
– agyagszobrászat- Fekete Pál vezetésével
– ebéd
– agyagszobrászat
– A Lázár- kastély meglátogatása Borsos Júlia vezetésével
– vacsora

4 péntek
– reggeli
– 9 órakor autóbusz kirándulás a Gyilkos-tóhoz- szabad alkotási lehetőség
– vacsora
– (nép)dalok tanulása

5 szombat
– reggeli
– grafika Balázs József festőművész vezetésével
– ebéd
– festészet
– szalonnasütés

6 vasárnap
– reggeli
– szentmise
– gyalogtúra a környék megismerése céljából
– ebéd
– tusrajzkészítés
– vacsora
7 hétfő
– reggeli
– nemezelés Török Éva vezetésével
– ebéd
– nemezelés
– vacsora

8 kedd
– reggeli
– kirándulás: Parajd- Korond- Farkaslaka- Székelyudvarhely
– vacsora

9 szerda
– reggeli
– d.e. az élmények rögzítése írásban és képben
– ebéd
– a tábor ünnepélyes bezárása: szentmise, kiállítás
– búcsúest, tábortűz
Megjegyzés: augusztus 1-én a csoportok érkezése
augusztus 10-én hazautazás

XIV. BORSOS MIKLÓS NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR

2007. július 16.-24.
HELYSZÍN: Ferenczes kolostor Gyergyószárhegy

Testvéri üzenet Székelyföld szívéből

A szeretet, az összetartozás, az értékmegőrzés és értékteremtés magas iskoláját jártuk végig csekély 10 nap alatt Szárhegyen, Székelyföld szívében. Július 14. és 24. között lelkünkben megszűntek a Szent István-i birodalmat szétdaraboló demarkációs vonalak, hiszen a Kárpát-medence majdnem minden csücskéből érkeztek magyar fiatalok a XIV. alkalommal megrendezett Borsos Miklós Alkotótáborba.
A tábor célja: évente lehetőséget adni tehetségüket már bontogató gyerekeknek, hogy szakemberek, művészek társaságában, a Gyergyói-havasok festői környezetében találkozhassanak egymással, kapcsolatokat teremthessenek, élményeket gyűjthessenek. Valamint az is, hogy Borsos Miklós gyergyócsomafalvi származású szobrászművész, szellemi és erkölcsi hagyatékával ismerkedjenek.
Városunk négy tanulóval pályázhatott, a nyertesek: Balázs Blandina, Nagy Ivett, Papp Lívia Katalin és Szász Júlia. Mindannyian kitűnő tanulók és a Miklósi Alapfokú Művészeti Intézmény tehetséges diákjai. Hosszú utunkra a város önkormányzata teremtette meg az anyagi feltételeket. A mesébe illő szárhegyi ellátásunkról, a kirándulásokról, a múzeumlátogatásainkról az alapítvány gondoskodott. Szállásunk a Hargita Megyei Kulturális és Művészeti Központ 1780-ban épült falusi iskolájából kifogástalanul felújított épületben volt. Ez már egy XXI. századi létesítmény, ahová sikerült átmenteniük a régi iskolából a tanulás, a tudás, a kultúra szellemét. Bár Hargita megyében nem dübörög a gazdaság, ez a megoldás példaértékű.
A 22 jókedvű kis alkotónak színes programot szerveztek, a műhelytevékenységet Balázs Barna grafikus kollégámmal irányítottuk. Kézműves foglalkozások terén a gyöngyfűzés, a bogozás, a nemezelés adott alkotási lehetőségeket. Nagy Zsolt rovásírás tanítása és a jellegzetes népművészeti motívumok ismertetése szintén nagy érdeklődést váltott ki. Veress Ilka szociológus és Bancsi Botond történész, frissdiplomások ötvözték a kellemest a hasznossal. Ők az elmaradhatatlan tábori tréfáknak, játékoknak, és a csángó népdalok tanulásának egyaránt helyet adtak.
Mint a tábor művészeti vezetője, eleget tettem az alapítvány elnöke, Borsos Géza és az ügyvezető, Bancsi Edit kérésének, hogy a kis alkotók minél jobban megismerjék Székelyföldet, a székely mentalitást, Erdély történelmét, hagyatékát. Ez nem volt nehéz, hiszen a Lázár-kastély udvarán ismerkedtünk a tájképfestés fortélyaival, a grafikai eljárásokkal, az agyagban rejlő lehetőségekkel. Rendhagyó módon idén a kastély úgynevezett gyilokjáróján rendeztük be záró kiállításunkat. Néhány évszázaddal korábban Bethlen Gábor ugyanebben a kastélyban töltötte fiatal éveit. Ő volt az az erdélyi fejedelem, aki idejében felmérte, hogy a nemzet ereje a szellemi javakban is létfontosságú.
Olykor szükséges visszapillantani a múltba, hogy jövőnkkel tisztában lehessünk. Ha nagy múltunkra hivatkozunk, ha a jelen eltörpülésének közepette távoli fény után kapkodunk, azt nem dicsvágy és önfitogtatásból tesszük, hanem azért, mert a múlt iránytűje a jelennek. Kevesen tudnak olyan fénycsillagokkal dicsekedni, akik nem csak a mi egünkön, hanem Európa egén is tündökölnek: Hunyadi János, Mátyás király, Kinizsi, Zrínyi…
Fájó szívvel indultunk haza. Nehéz volt búcsút venni a lenyűgöző hegyektől, az impozáns fenyvesek kristálytiszta levegőjétől, de leginkább a határon kívüli barátaink határtalan szeretetétől. Ők az őshaza árvái, az újhaza mostoha gyermekei, akár Csaba királyfi csillagösvényén, akár göröngyös úton haladnak tovább. Ki tudja merre, ki tudja meddig.

Szigetszentmiklós, 2007-11-13
Szász István

Képek:

  

XV. BORSOS MIKLÓS NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR

2008. július 16.-24.
HELYSZÍN: Ferences kolostor Gyergyószárhegy

A tábor programja:

16 szerda

A csoportok fogadása és elszállásolása

9 órakor reggeli

A kiállítás elkészítése a pályamunkákból „ Mátyás az igazságos” témában.

11 órakor ünnepi szentmise a Ferences kolostorban

12 órakor a tábor ünnepélyes megnyitása

A pályamunkákat méltatja Szász István a tábor művészeti vezetője.

14 órakor ebéd

15 órától kézműves műhely: gyapjúfestés növényi eredetű festékkel és nemezelés Pál Etelka kézműves vezetésével

19 óra vacsora

20 órától Régizene fesztivál a Lázár kastélyban,Budapesti utcaszínház: Pathelin ismeretlen szerző

17 csütörtök

9 órakor reggeli

10 óra ismerkedés a Lázár kastéllyal

14 óra ebéd

16 óra festészet Szász István vezetésével

19 óra vacsora

20 órától játékos ismerkedés

18 péntek

9 órakor reggeli

10 órától Ervin Atya előadása a Ferences szerzetesi rend történetéről

14 órakor ebéd

16 órától kézműves műhely: gyöngyfűzés Ferenczi Klára és Horváth Katalin irányításával

18 óra vacsora

19 órától Régizene fesztivál a Lázár kastélyban, Musica Historica: a roskadozó gyümölcsfa, Hunyadi Mátyás korának zenéje( 1458-1490)

19 szombat

9 órakor reggeli

10 órától grafika Szász István vezetésével

14 órakor ebéd

16 órakor gyöngyfűzés

19 óra vacsora

kirándulás a kápolnához,naplóírás

20 vasárnap

9 órakor reggeli

10 órától szentmise a Ferences kolostorban

11 órától előadás: Mátyás, a reneszánsz uralkodó (Bancsi Botond)

14 órakor ebéd

16 órától gyöngyfűzés Horváth Katalin vezetésével

19 óra vacsora

20 órától szórakoztató játékok

21 hétfő

9 óra reggeli

10 óra  kirándulás Gyergyóalfalu-Gyergyócsomafalva-Gyergyószentmiklós-Gyilkostó

16 óra  előadás: gyógynövények ismerete (Bancsi Edit)

19 óra vacsora

22 kedd

9 órakor reggeli

10 órától grafika Szász István vezetésével

14 ebéd

16 órától agyagszobrászat Szász István vezetésével

19 óra vacsora

23 szerda

9 órakor reggeli

10 órától festészet

14 óra ebéd

16 órától gyalogtúra, gyógynövények a Gyergyói-medencében,

Bancsi Edit előadása

19 órakor vacsora

naplóírás

24 csütörtök

9 óra reggeli

10 órától az élmények rögzítése írásokban és képekben,  a záró kiállítás előkészítése

14 ebéd

16 óra szentmise

17 óra a tábor ünnepélyes bezárása

19 óra vacsora, hazautazás

A tábor résztvevői:

Felvidék: Jóka:
1 Lakatos Anita -Nová Cesta 739
92523 Jelka- Szlovákia
aniiibaba@citromail.hu, tel: 00421-910 431 754

2 Morvai Anita – Stermenska 578
– 92523 Jelka- Szlovákia
vadaszanika@citromail.hu , tel: 00421-910 482 974

3 Németh Krisztina- Dunajská 880
– 92523 Jelka- Szlovákia
nemeth.krisztina@azek.sk , tel: 00421-910 503 589

4 Puchla Nikolett -Dunajská 1295
– 92523 Jelka- Szlovákia
puchla.niki@azek.sk , tel: 00421- 910 410 391

Magyarország: Szigetszentmikós
1 Veres Borbála – 2310 Szigetszentmiklós
Haszontalan Dűlő 1
borcsa789@citromail.hu , tel: 0036- 30 460 3791

2 Herbszt Ágnes – 2310 Szigetszentmiklós
Nyár u. 5
herbsztagi@nv.hu , tel: 0036- 30 9654 666

3 Shultz Anna Nóra – 2310 Szigetszentmiklós
Ifjúság u. 1315/B
Tel: 0036- 20 225 5690

4 Zimmermann Réka – 2310 Szigetszentmiklós
Orgona u. 42
zimm_reka@hotmail.com ,
tel: 0036- 30 2622 768

5 Kollár Levente- Budapest 1171
Szárazhegy u. 42/a
kollarlevi97@gmail.com , tel: 0036 30 332 1910

Csángóföld:
1 Demeterke Daniella – Valea Mica Jud. Bacau RO
Tel: 0763 100 289

2 Szabó Lucian – Valea Mica Jud. Bacau RO
Tel: 0763 54 94 30

3 Főcze Alpár – Ghimes, jud Bacau RO
Str. Principala, nr. 16
alpar_focze@yahoo.com , tel: 0744 23 04 26
Csikszék:
1 Csató Biborka – Csikmindszent 63 sz.RO
csatobiborka@yahoo.com , tel: 0749 69 70 04

Gyergyószék:
1 Czirják Bartix -535500 Gyergyószentmiklós RO
Tölgymező u. 8. sz.
czbeatrix@citromail.hu ,

2 Benedek Kolumbán Erzsébet
-535500 Gyergyószentmiklós RO
Tölgyfa u. 50 sz.
erzsebet95@yahoo.com , 0746 69 55 26

3 Len Henrietta -535500 Gyergyószentmiklós RO
Mihail Eminescu 7 sz.
lenheni@yahoo.com

4 Ilyés Orsolya -535500 Gyergyószentmiklós RO
Békény u. 5 sz.
i_orsolya@citromail.hu , tel: 0741 99 52 27

5 Keresztesi Beatrix -535500 Gyergyószentmiklós RO
Bucsin negyed 21/B/22
keri_beatrix@yahoo.com ,tel: 0724 37 34 45

6 Dobribán Melinda -535500 Gyergyószentmiklós RO
Virág negyed, 11/b/30
domelike@citromal.hu , tel: 0753 67 9762

7 Madaras Veronika -535500 Gyergyószentmiklós RO
Testvériség sugárut, IMG/B/C/94
Tel 0746 81 21 77

8 Antal Ábel -535500 Gyergyószentmiklós RO
Szabadság tér 9/2
antal.abel@yahoo.com , tel: 0743 73 68 77

Gyergyócsomafalva:
1 Csala Hermina – 537050 Gyergyócsomafalva
Fő u. 393
hemna@vipmail.hu , tel: 0040748565731
Gyergyóalfalu:
1 György Botond- Borzont 537 131 RO
György utca, 232/a
gyboti@vipmail.hu ,tel:0746 97 77 74

2 Török Ádám- 537131 Gyergyóalfalu: RO
Középtiz u. 788.
torokadam12@freemail.hu tel:0752 365607

Gyergyóujfalu:
1 Sólyom Vivien- Anna – Gyergyóujfalu RO
Fő u. 565
vivien_solyom@yahoo.com
tel: 072869 89 10

Kísérő pedagógusok:

1 Szász István- 2310 Szigetszentmiklós HU
Vihar u. 23
szaszule@freemail.hu , tel: 0036 24 440 995

2 Horváth Katalin- Pancsova 169
92512 Malá Maca SK
kati.h@zoznam.sk ,tel: 00421 903 929 314

3 Csiszér István- Valea Mica nr.100 jud Bacau, RO
pokolpatak@csango.ro

4 Bancsi Botond- 535500 Gyergyószentmiklós RO
Bucsin negyed 26/C/47
bancsibbb@yahoo.com
tel: 0040742 067 596

5 Bögözi Benedek- Szákelyudvarhely 535600 RO
Épitők utja 19/12
b_benyoka@yahoo.com ,tel: 0746 58 2005

Táborszervező: Bancsi Edit Anna – 535500 Gyergyószentmiklós RO
Bucsin negyed 26/C/47
bancsiedit@upcnet.ro
tel: 0740 47 56 89

Képek:

XVI. BORSOS MIKLÓS NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR

2009. július 15.-21.
HELYSZÍN: Ferences kolostor Gyergyószárhegy

július 15 szerda

– reggel 8-9 óráig regisztráció, a pályázati űrlapok és pályamunkák leadása a táborvezetőnek,elszállásolás
– 9 órakor reggeli
– a kiállítás előkészítése
-14 órakor ebéd
-17 órakor szentmise a Ferences kolostorban
-18 órakor a tábor ünnepélyes megnyitója a Lázár-kastély udvarán, szabadtéri kiállítás a pályamunkákból
-19 órakor ünnepi vacsora a Bartalis –házban
-20 órától játékos ismerkedés Becze Vendégház udvarán

július 16 csütörtök

– 8 órakor reggeli
– 9 órakor Gyergyó-medencei kirándulás (Alfalu-Csomafalva-Szentmiklós)a Borsos Miklós Emlékház meglátogatása Gyergyócsomafalván.
-14 órakor ebéd
-15 órától grafika Nagy Zsolt vezetésével. Téma: meseillusztráció Benedek Elek meséihez
-19 órakor vacsora.
– Népdalest

július 17 péntek

-8 órakor reggeli
-9 órakor festészet a Ferences kolostornál
-14 órakor ebéd
-15 órától grafika a Lázár-kastély udvarában
-19 órakor vacsora
-20 órától kirándulás a Kápolnához

július 18 szombat

-8 órakor reggeli
-9 órakor kirándulás a Gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumba-Gyárfás Jenő a székelyek Munkácsyja tárlat meglátogatása
– kirándulás a Gyilkos-tóhoz- szabad alkotási lehetőség
-19 óra vacsora

július 19 vasárnap

-8 órakor reggeli
– szentmise a Ferences kolostorban
– gyöngyfűzés Horváth Katalin vezetésével
-13 órakor ebéd
-14 órától “ Kárpát-medencei rovásírás”-rovásírás tanulás Nagy Zsolt vezetésével
-Előadás: Kárpát-medence magyarsága- A magyarság jelképe
-19 órakor vacsora

július 20 hétfő

-8 órakor reggeli
-9 órától festészet a Ferences kolostornál
-14 órától ebéd
-15 órától agyagszobrászat
-18 órától szalonnasütés,bogrács,tábortűz a Ferences kolostornál

július 21 kedd
-8 órakor reggeli
-9 órakor bogzás Dániel Margit vezetésével
-13 órakor ebéd
-15 órától a táborzáró kiállítás előkészítése
-17 órától szentmise a Ferences kolostorban
-18 órától szabadtéri zárókiállítás a tábor anyagából a Lázár-kastély udvarában
-19 órakor ünnepi vacsora,táborbontás,hazautazás
Bancsi Edit-Anna táborszervező

Idén is Gyergyószárhegyen zajlott a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány által 16-ik alkalommal megszervezett kárpát medencei Borsos Miklós Alkotó Tábor.
A 2009 július 15-21 között müködtetett tábor fő célja, a névadó Borsos Miklós-gyergyocsomafalvi származású szobrászmüvész szellemi és erkölcsi hagyatékának megismertetése. A találkozás, élményanyag gyüjtés, közösségépités mellett a Kárpát-medence fiataljaiban a magyar őntudat megerősitése és az összetartozás fontosságának, üzenetének hangsulyozása is nagy szerepet kapott.
Az előző évekhez hasonlóan idén is pályázat útján jelentkeztek a tehetségüket már bontogató diákok, melynek témája a Benedek Elek nagy mesemondónk és meseironk születésének 150. illetve halálának 80.dik évfordulójára való tekintettel Elek apó meséinek illusztrációja volt. A meghirdetett rajzpályázat alapján 27 fital vehetett részt az idei alkotótáborban. A Kárpát-medence legtöbb régiójából képviselve voltak, igy Felvidékről, Magyarországról, Csángóföldről, Gyimesekből, Székelyföldről érkeztek kis alkotók. Az immár 16 éves alkotótáborban képzőmüvészeti (grafika-Dina András, meseillusztráció-Nagy Zsolt, festészet-Szabó László vezetésével) és kézmüves (gyöngyfüzés-Horváth Katalin, bogzás-Dániel Margit vezetésével) foglalkozásokon vehettek részt az ifjak. A táborprogram ugyanakkor tartalmazott különböző előadásokat is (A Kárpát-medence magyarsága, A magyarság jelképei-Nagy Zsolt) és rovásirástanulást is, mely, mint később a tábornaplóból kiderült, nagy népszerüségnek örvendett:
“Nagy Zsolttól próbáltuk elsajátitani a rovásirás rejtelmeit, elég nagy sikerrel. Ma mindenki rovásirással irt levelet adott és kapott.”
A programból idén sem hiányoztak a kirándulások (Gyilkos-tó, Békási szoros, Gyergyói-medence) és a közösségfejlesztő játékok, népdal-, tánc tanulás. (Borsos Júlia vezetésével)
Mindent egybevetve sikeres tábor zárult idén, amiről a szabadtéri zárótárlat anyaga árulkodik. Amint azt a tábor müvészeti vezetője, Szabó László a július 21-i záróünnepélyen elmondta, örvend, hogy az egyhetes táborprogramot úgy sikerült összeállitani a szervezőknek, hogy tartalmas volt a gyerekek számára, mégsem zsúfolt, fárasztó vagy megterhelő ugyanis a nyugodt környezet elengedhetetlen az alkotás folyamatában, a kiállitott alkotások is erről a nyugalomról tanuskodnak.
Végezetül idézünk néhány részletet a tábornaplóból:
” Csak zárójelben jegyezném még meg, hogy életem legjobb tábora volt. Örvendek, hogy veletek lehettem, további sok sikert! Vajda Éva pedagógus”
” Utolsó nap … már nincs kedvem irni, szivesebben olvasom vissza az utolsó oldalakat. Vége a napnak és senki sem birja már sirás nélkül. Nem a búcsú a legrosszabb, hanem az, hogy nem biztos újra látjuk egymást. Ebben a táborban (remélhetőleg) életre szóló barátságok kötődtek, és örökre emlékezni fogunk az együtt töltött napokra.”
Az idei tábor főtámogatója a Hargita Megye Tanácsa, további támogatói pedig a Communitas Alapitvány, a Fundamenta, a Galconsult és a Pezomed kft. voltak, valamint a szervezésben a Gyergyószárhegyi Kultúrális és Müvészeti központ. A szervezők ezúton mondanak köszönetet a támogatóknak a segitségért!

Irták: Borsos Júlia és Nagy Zsolt táborvezetők

Pusztinai gyerekek Gyergyószárhegyen

A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány, valamint a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ szervezésében július 15–22. között részt vettünk a XVI. Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótáborban, Gyergyószárhegyen.
A táborban Felvidékről Jókáról, Magyarországról Egerből és Szigetszentmiklósról, a Gyergyó medencéből, Gyimesből és Moldvából Pusztináról gyűltünk össze.
Bancsi Edit, a tábor szervezője, nagy szeretettel fogadott, pillanatok alatt szétosztottak a szálláshelyeken, a központi bázis Bartalis Hajnikáéknál volt, ahol olyan jól főztek, hogy minden étkezés után megnyaltuk mind a tíz ujjunkat, nem is beszélve a kemencében éppen frissen sütött mindennapi hatalmas házikenyérről.
Első nap felkerültek a pályamunkák a kastély belső falára, Ervin Atya áldását adta ránk, aztán a megnyitó után közös ismerkedési est volt. A továbbiakban délelőtt, délután grafika, illetve festészet foglalkozás volt a szaktanárok vezetésével, lazításképpen pedig gyöngyfűzés, bogzás, rovásírás, népdalest, táncház, kirándulás a Gyergyó medencében, a Gyilkostóhoz, és sok-sok közös játék, sokszor éjszakába nyúlóan, minden kreativitásunkat latba vetve.
Táborzárásként tábortűz és szalonnasütés a kolostornál, kincskereséssel és stafétával, sok nevetésre okot adó vetélkedővel, aztán eljött az utolsó nap, amikor mindenki kitett magáért. Az elkészült munkák felkerültek a falra, Ervin Atyával és a lelkünkkel elszámoltuk ezt a gyorsan elillanó hetet, megköszöntük a támogatóknak a támogatást, Hajnikának a töltött káposztát és sűrű könnyek között búcsút vettünk egymástól, reménykedve abban, hogy jövőben újra találkozunk.
Hálásan köszönjük Editnek, Júliának, Katinak, Zsoltnak, Hajnikának, a kollégáknak és a gyerekeknek ezt a tartalmas, gyönyörű, igazi közösségben eltöltött hetet és további sok sikert kívánunk, sok-sok szeretettel.
Vajda Éva és Szabó László – Pusztina

Képek:

XVII. BORSOS MIKLÓS NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR

2010. július 
HELYSZÍN: Ferences kolostor Gyergyószárhegy

Képek:

XVIII. BORSOS MIKLÓS NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR

2011. július 
HELYSZÍN: Ferences kolostor Gyergyószárhegy

Képek:

XVIII. BORSOS MIKLÓS NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR

2012. július 
HELYSZÍN: Ferences kolostor Gyergyószárhegy

Képek:

    

XIV. BORSOS MIKLÓS NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR

2013. július 19.-25.
HELYSZÍN: Ferences kolostor Gyergyószárhegy 

Az alkotótábor programtervezete:

Júl. 19-én (péntek)

-Érkezés

19 óra – vacsora

20 óra – ismerkedés, a pályamunkák összegyüjtése és a kiállítás előkészítése

 

Júl. 20-án (szombat)

9 óra – reggeli

10 óra – Szentmise a Ferencesek templomában

11 óra – a XX. Alkotótábor ünnepélyes megnyitója és kiállítás a pályamunkákból

12 óra – Főcze Alpár egyéni tárlatának megnyitója a gyergyószárhegyi sportcsarnokban

13 óra – ünnepi ebéd

15 óra – a Lázár kastély meglátogatása, Borsos Júlia vezetésével

19 óra – vacsora

20 óra – játékos ismerkedés Barabás Emese tanárnő vezetésével

Júl. 21 (vasárnap)

9 óra – reggeli

10 óra – Szentmise

11 óra – festészet Szabó László budapesti képzőművész irányitásával

13 óra – ebéd

15 óra – festészet

19 óra – vacsora

20 óra – népdalok tanulása Barabás Emese irányitásával

Júl. 22 (hétfő)

9 óra – reggeli

10 óra – gyöngyfűzés Horváth Katalin és Barabás Emese pedagógusok irányitásával, valamint bogzás Dániel Margit kézműves vezetésével

13 óra – ebéd

15 óra – gyöngyfűzés és bogzás

19 óra – vacsora

20 óra – kirándulás a kápolnához

Júl. 23 (kedd)

8 óra – reggeli

9 óra – autóbusz kirándulás Gyergyóalfalu – Gyergyócsomafalva – Gyergyószentmiklós – Gyílkostó utvonalon

19 óra – vacsora

Júl. 24 (szerda)

9 óra – reggeli

10 óra – grafika Szabó László vezetésével

13 óra – ebéd

15 óra – festészet és grafika

19 óra – vacsora

20 óra – szorakoztató játékok Barabás Emese vezetésével, tábortűz és búcsúest

Júl. 25 (szerda)

9 óra – reggeli

10 óra – Szentmise

11 óra – záró kiállítás előkészítése

12 óra – a tábor ünnepélyes bezárása

13 óra – ünnepi ebéd

Hazautazás

Gyergyócsomafalva, 2013, júl. 9.

Táborszervező: Bancsi Edit

Táborvezető: Barabás Emese

Képek:

    

  

  

  

 

XIV. BORSOS MIKLÓS NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR

2014. július 13.-20.
HELYSZÍN: Ferences kolostor Gyergyószárhegy 

Képek:

Szemelvények a tábornaplóból

1994-2002

1994 július 24 – 31

Most, hogy utólag írok mindent, elmondhatom, mennyire jó volt a tábor, mert otthon egy hónap alatt nem festek annyit, mint ott pár nap alatt, ugyais ott minden időmet annak szentelhettem, itthon pedig minden egyéb dolgot sóznak rám, nehogy unjam magam. Bár voltak hiányosságok, korrigálni valók, ezt tudja mindenki anélkül, hogy én mondanám, csak annyit mondhatok, hogy rendkivűl örülök, hogy valakinek végre ez is eszébe jutott, s nemcsak hogy a „ kisujját” de mindent megmozgatott ennek érdekében. Én remélem hogy Gabi – bár elégedetlenkedik –  de jövőre is ő szervezi ezt a tábort, s bár úgy tűnik, nem érti meg, én úgy érzem, máris van eredménye.

Csak így tovább!

Polgár Botond

1996 augusztus 1 – 11

A mai úti célunk Gyergyószárhegy volt. Legelőször a szárhegyi Lázár – kastélyt néztük meg. Itt született Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. Végig jártuk a lovagtermet, képtárat, az udvarban pedig a börtönt és a bástyát. Ezután fel gyalogoltunk ama festői helyre ahol a Ferencesek kolostora található. Itt letelepedtünk, és tájképeket festettünk. Szép munkák készültek. Jó volt nézni ahogy mindenki örömmel dolgozott. Ebéd után még befejeztük a munkákat. Utána pedig felsétáltunk egy kis templomhoz, ahonnan csodálatos kilátás nyilt a környékre. Majd felmentünk a kápolnához, ahol játszottunk és ujabb munkákat készítettünk. A gyerekek egy része a kápolnát, a többiek a tájat festették

1997 július 31 – augusztus 11

Parajdra mentünk volna, de másképp alakult. Szárhegyre mentünk. Az út oda fele nagyon kellemes volt, mert a buszban szólt egy kazetta is, amelyen jó dolgok voltak. Elsőként a Lázár kastélyt néztük meg. Vezetőnk beszéde után az udvarházban néztük meg a képtárlatot. Legjobban a három részes kép tetszett, amely a székelyek lemészárlását ábrázolta három részben. Azután a Lovag terem fele indultunk. Mi a Bélával megnéztük a tömlöcöt. A lovagterem hatalmas volt. A falakon képek függtek, a hatalmas asztalok körül székek voltak. Mindegyiken más címer. A padláson is sok kép volt Addig nézegettük a két kisérőnkkel ( Pirivel és Orsival) meg egy táborbéli lánnyal, hogy észre sem vettük, hogy a többiek elmentek. Lett nagy riadalom, mikor észre vettük, hogy zárva az ajtó. Végül is sikerült felhívni ránk a figyeémet, és kijutottunk.

Ezután felmentünk a szárhegyi Ferences kolostorhoz. A művésztelep lakóival sajnos nem találkoztunk. Ebéd után mindenki szétszéledt a kolostor körül. Én a  fűben egy kő mellé telepedtem. Folytattam az ebéd elött elkezdett rajzomat. Észre sem vettük, hogy eltelt az idő. Újra megindultunk gyalog a busz felé.

A buszon ugyanolyan kellemes volt, ugyan az a kazetta szólt.

Zsoldos Attila – Tótfalu

Szokás szerint, mint mindig, most is Béla költött fel csendes álmainkból. Nagy dirrel – durral felkeltünk és pár perc alatt már a reggeli várt ránk. ( a szokásos…)

Miután reggeliztünk, Porzsolt Erzsébet művésznővel tájképeket festettünk. Sok időbe telt, de annál jobban sikerültek, mely reggel 9 – 13 óráig tartott. Aztán összecsomagoltunk, mert közeledett az ebédidő.

Ebéd után 15 óráig szabadok voltunk. Pihentünk és játszottunk. Pihenés után 15 – 17 óráig Kolozsi Aranka színes tányérfestő nő bemutatta és megtanította  a színe tányérfestés technikáját. Mindenki számára nagy örömet jelentett, hogy az első tányérfestésünk ennyire jól sikerült, és még haza is VIHETTÜK!!- nem mint az agyagból gyurmázott tárgyakat.

Vacsora után 19 – 21 óráig népdalokat és kisebb szerepeket tanultunk Páll Ibolya és Szathmári Magdolna tanárnőkkel a Szentistván ünnepség alkalmából. Nagyon sokat próbáltunk. Igaz, hogy kissé unalmas volt a végére, de NAGY SIKERT ARATTUNK, melyről a későbbiekben fogtok hallani.

Aztán játszottunk, majd eljött a TAKARODÓ IDEJE. Mindenkire várt a puha ágy, és a hideg ház.

Balázs Hajnal

Orbán Sarolta–Gyergyószentmiklós

Ambrus Enikő- Gyergyócsomafalva

1998 augusztus 18 – 27

Az első éjszakánkat töltöttük itt Szárhegyen, az erdélyi hegyek közti Ferences rendi Kolostorban. Szép nap elé néztünk. 11 órakor volt a tábor megnyitója. Sok vendéget fogadtak itt. A táncosok egy színdarabot adtak elő, és táncoltak. Az ebéd 14 – kor kezdődött, de sajnos nem nekünk. Egy teljes órát kellett várakoznunk a kajára, amikor végre betolhattuk a képünket. Mohón faltuk az előételt a levessel együtt. Délután „SZIEZTÁZTUNK”, de jó hangosan. 16 órakor elindultunk egy őrült meleg buszban, mivel sokan  voltunk. Kb. fél óráig kuporogtunk a gyergyóalfalvi templomban, amikor végre Balázs József elkezdte „történelem óráját”. Aztán elkutyagoltunk a Borsos Miklós Művelődési Házba, ami elött láttuk a híres Flóra – szobrot is. Az Emlékház után a Hajnal sörözőbe mentünk, ahol Colát ittunk, és fagyit ettünk. A haza fele vezető úton égi áldást kaptunk.

Ennyi!

Egyelőre… Hogy mi lesz ezután? Ki tudja?

Farkas Hajnalka – Kanizsa

A reggeli után a „ Nyárimikulás” Tóth Feribá – csi vállalkozott a képek kiválasztására. Mi örültünk is meg nem is, hogy a legjobb képünket lekapcsolták. De ebbe hamar bele törődtünk, s  megkezdődött a kiállitás megrendezése. A legjobb képekkel a mester művész, Feribá, „ Nyárimikulás” foglakozott. Mi megkaptuk kiállító teremnek a kolostor belső udvarát. Mindenki választott magának egy falat és megkezdődött az egyéni kiállítás előkészítése. Modern eszközöket használtunk a képek feltevéséhez: követ, tégla darabot, gombostűt. Mindenkinek nagyon tetszett, hogy ilyen ügyesen dolgoztunk.

Ebéd után lassan érkezni kezdtek a meghívottak, s mi díszruhába öltöztünk: felül az alapitványtól kapott poloban, alul kopott farmerben.

Izgultunk, hogy sikerüljön a műsorunk. Szebbnél szebb verseket mondtunk: Szász Emőke – Előhang

Madarász Csilla – Ha az Isten …

Farkas hajnalka,Bata Mónika – Tisza

Bata Mirella – Farkasok dala

Lőrincz Emese – Egy estém otthon

Veress Hajnalka – Hegyen űlök

Losonc Szilvia – A gólya

Orbán Sarolta – Faluvégén kurta kocsma

A műsor után következett az „ Utolsó vacsora” ami fődijjat kapott. Utána, lévén az utolsó este, a nagy szobába költöztünk. Féltünk, hogy a fiuk fogpasztáznak, ezért rájuk zártuk az ajtót, amiből éjszaka lett egy nagy kalamajka.

Itt a vége fuss el véle.

1999 július 15 – 25

Reggeli után mindenki fogta a festőfelszerelését, majd keresett egy helyet, ahonnan jól láthatta a kolostort vagy a kastélyt. Gyorsan elkészültek a munkák, amelyek nagyjából jól sikerültek. 11 – kor bevonultunk a templomba, meghallgattuk István atya aranymiséjét. A mise üzenete számunkra az volt, hogy érdemes kitartani egy népet szolgáló űgy mellett. A mise végére nagyon megéheztünk, ezért jól esett az ünnepi ebéd. Délután megérkezett Edit néni és Kiss Portik Irén néprajzos, aki előadást tartott a népi mesterségekről. Az előadás után szabad program volt. Néhányan besétáltak a faluba, mások itthon maradtak. Este népdalokat tanultunk

A táj szépsége, amely a Gyikostóig vezet, szinte leírhatatlan. Az évszázados erdők a megmaradást sugallják nekünk.

A Pongrácz tetőn és a Gyilkos tónál is Csíki Karcsi bácsi beszélt nekünk a megjegyezni való dolgokról. Sokat hallottam a tóról, de a látványt elmondani nem lehet. Oda képzeltem magam arra a helyre, ahol valaha 1837 – ben a tó keletkezett. Szörnyű lehetett a földcsuszamlás. De ami utána megmaradt, az ma már sok sok embert ejt csodálatba.

A Békás – szoros sem maradt el szépségben a tótól. Évmilliók távlatából nézni a Földet, a sziklákat, ez szinte maga a csoda. A Kis – Cohárd megmászása után elénk tárult az a panoráma, amely a Csalhót, a Nagyhagymást, a Görgényi  – havasokat varázsolta elénk.

Szép és tanulságos nap volt.

Köszönjük!

Tódor Orsolya

A későesti hancúrozás miatt, a mai reggelen nagyon nehéz volt a fölkelés. Reggeli után mindenki pakolt és rendet csinált. Sorra jöttek értünk és vittek el. A búcsúzkodás nem volt olyan mint a tavalyi. Csak elmentek sorra a táborlakók, és ennyi.

Azért ez a tábot is nagyon jól telt mindenkinek. Hálásak vagyunk , hogy eljöhettünk ebben a táborba. Szeretnénk jövőben is eljönni.

Köszönjük!

Szász Emőke

2001 július 15 – 25

Vasárnap reggel zuhogott az eső, ezért lefújták a kirándulást. Reggeli után András bácsival festettünk. Miközben festettünk, enyhült az idő. Visszahívtuk a buszt, és utunk Parajd fele vezetett. Több mint egy óra hosszat maradtunk a sóbányában. Ezután Korondra mentünk. Miután mindenki jól bevásárolt, visszaindultunk a kolostorba. Útközben jégeső kapott el bennünket. Mire vissza értünk a táborba, meleg vacsora várt bennünket.

Ennyi!

Gyöngyi néni nagyon mérges volt, mert majdnem mindenki elkésett a reggeliről. 10 órától Judit néni vezetésével bútorfestéssel foglalkoztunk. Mindent elmondott a bútorfestés tehnikájáról. Miután megterveztük a mintákat, mindenki kapott két – két fogast. Csíszolás után lealapoztuk, majd megint lecsíszoltuk és megint lealapoztuk. Ezek után végre elkezdhettük festeni a mintákat. Festés után beolajoztuk a mintákat. Este túróspuliszka volt a vacsi, amit a tábor nagy része nem nagyon kedvelt.

Sok szeretettel írta a : 4- s csoport

2002 július 15 – 25

Reggeli után Gaál Margit néni megmutatta  a nemezelés ősí mesterségét. Készítettünk labdát, karkötőt és terítőt is. Ebéd után Margit néni vezetésével  megtanultuk a bogozás rejtelmeit is. Készültek virágtartók, karkötök, könyvjelzők. Ezzel a délután gyorsan eltelt.

Az étkezés végeztével Fekete Pál agyagszobrász beavatott a szobrászat titkaiba, majd az ebéd következett. Délután folytattuk az elkezdett munkákat. Nagyon jól sikerültek. Azután megvacsoráztunk és ágyba bújtunk.

Féltízkor Balázs József rajztanár segitségével kompoziciót festettünk, aminek a témája : ember és táj. Délután vizestussal portrét festettünk. A festmények befejeztével kiértékeltük a műveket.

Reggel elindultunk Parajdra a sóbányába. Mindenkinek tetszett. Utána Korondra utaztunk. Ott sok gyönyörű dolgot vásároltunk. Majd Farkaslakára vettük utunkat, hol Tamási Áron síremlékét látogattuk meg. Udvarhelyen részt szerettünk volna venni a népi játékokon, de az idő közbe szólt. A vacsorát már a szálláson fogyasztottuk el

A gyöngyfűzés minden csinját – binját kitanultuk  a táborvezető, Oláh Melinda irányításával. Délután már merészebb mintákkal próbálkoztunk. Voltak akik késő estig fűzték a gyöngyöt

Bárhol voltunk mindenkinek tetszett. Jó volt igazi művészekkel találkozni. Én nagyon jól éreztem magam és szeretnék még vissza jönni. Szerintem mindenkinek jól esett, hogy itt volt, és sajnálhatják azok akik nem akartak pályázni.

Köszönöm a táborvezető Oláh Melindának, hogy ennyi helyre elvitt minket és foglalkozott velünk.

Gáspár Andrea

Én nagyon jól éreztem magam.Bármikor szívesen vissza jönnék. Gyönyörű volt a táj, a helyek ahol jártunkl. Főleg a korondi és gyilkostói kirándulás tetszett Kedvesek, aranyosak voltak a táborozó gyerekek. Sok barátnőt szereztem.

Köszönöm, hogy itt lehettem.

Kovács Dóra

A tábor nagyon tetszett, az itteni ételek különlegesek voltak. A táj leirhatatlanul csodálatos, az emberek nagyon kedvesek, a művészek aranyosak, megértőek, türelmesek. Nagyon jól éreztem magam, de ezzel nem csak én vagyok így. További sikeres táborozást kivánok

Sziládi Ágnes

Nagyon jó volt itt, mert találkoztunk igazi kis művészekkel. Én nagyon jól éreztem magam az idén is, és szeretnék jövőben is jönni. Szeretem, hogy mindenki jól érezte magát  ebben a táborban, és új barátokat szereztem, de remélem, hogy velük is fogok levelezni. Köszönöm a tábor vezetőnek, hogy velünk volt mindig és hogy foglalkozott

Sztán Péter

Akik a fáklyát tovább viszik
Képzőművészekké váltak vagy ezen a pályán folytatják tanulmányaikat
Ssz.
Név Helység
1 Baróti Hunor Gyegyócsomafalva
2 Ferenczi Zoltán Gyergyószárhegy
3 Tóth Katalin Ausztria
4 Tóth Ágnes Ausztria
5 Polgár Botond Gyergyószentmiklós
6 Páll Zsuzsanna Gyergyócsomafalva
7 Csata Beáta Gyergyócsomafalva
8 Burján Enikő Gyergyószentmiklós
9 Gál Judit Budapest
10 Gál Réka Budapest
11 Szász Emőke Gyergyóújfalu
12 Borsos Ágnes Gyergyószárhegy
13 Csík Zsolt Szlovénia
14 Borsos Zoltán Gyergyócsomolva
15 Fikó Győző Gyimesfelsőlok
16 Kolumbán Barna Csongor Gyergyószentmiklós
17 Sabau Anca Pusztina
18 Stigár Dóra Szigetszentmiklós
19 Dobribán Melinda Gyergyószentmiklós
20 Tofán Andrea Gyergyócsomafalva
21 Balázs Boglárka Gyergyószentmiklós
22 Főcze Alpár Gyimesbükk
23 Csala Hermina Gyergyócsomafalva
24 Gál Csengelle Gyergyószentmiklós
25 Spinochi Csilla Cristana Gyergyószentmiklós
26 Sajkó Vormair Orsolya Gyergyószentmiklós

AZ ALKOTÓTÁBOROK PÁLYÁZATAIT

A KÖVETKEZŐ TÉMAKÖRÖKBEN HIRDETTÜK MEG

1994	Helyi pályázatok
1995	Helyi pályázatok
1996	„Flóra, a tavak tündére”
1997	Fészekrakók
1998	Visszhang
1999	Csodaszarvas
2000	Magyar mondák
2001	Magyar népmese illusztrációk
2002	Kossuth Lajos azt üzente…
2003	A jó lovas katonának de jól vagyon dolga

A Borsos Miklós Emlékházban szervezett rendezvények                                                                               2002-2012                                                                         

1. Varga Lajos budapesti fotóművész kiállítása 2002 szept. 20 Özv. Szabó Lajosné Csíki Margit
2. Fuják Gyula „Képek Erdélyből” c. fotókiállítás 2002 nov. 5 Gaál András festőművész
3. Antal Imre festőművész kiállításának megnyitója és Kozma Mária „A másik táj” c. kötetének bemutatója 2002 dec 10 Székedi Ferenc újságíró
Parászka Boróka szerekesztő
4. Fekete Pál kisplasztikai kiállítása 2003 máj. 9 Balázs József festőművész
5. Megemlékezés Borsos Miklós szobrászművész halálának 13. évfordulóján 2003 jan. 27 Borsos Géza-József a BMMA elnöke
6. Dr. Ádám Sándor magyarországi történész előadása „Trianon” témában, valamint Siklódi Zsolt grafikus és Sánta Csaba, szobrász kiállítása 2003 szept. 30 Borsos Géza József a BMMA elnöke, Balázs József festőművész
7. Keresztes Györgyi, csíkszeredai képzőművész kiállítása 2003 okt. 17 Márton Árpád festőművész
8. Szabó Árpád csíkszeredai festőművész kiállítása 2003 dec. 18 Márton Árpád festőművész
9. „Szólt a szikla” tisztelgő megemlékezés Borsos Miklós szobrászművészre 2004 jan. 27 Ft. Kozma Imre atya
10. Sánta Attila „Székely szótár” c. könyvének bemutatója 2004 jún. 15 Kis Portik Irén néprajzkutató, Gergely Edit újságíró
11. Páll Etelka székelyfestékes textil kiállítása 2004 jún. 15 Kis Portik Irén néprajzkutató
12. Fekete Pál szobrászművész kisplasztikai kiállítása 2004 jún. 25 Bancsi Edit-Anna BMMA ügyvezető titkára
13. Dr. Munzlinger Ildikó és Dr. Munzlinger Attila „Az orvos mondja”c. könyvének bemutatója 2004 jún. 25 Borsos Géza-József BMMA elnöke
14. CSÉF „Európai integráció és Székely Autonómia” konferencia 2004 jún. 26 A konferencia védnöke Ft. Dr. Czirják Árpád pápai prelátus                                                                                                                         15. Csata Jenő festőművész kiállítása 2004 aug. 26 Balázs József festőművész
16. Nagybányai kortárs festők kiállítása és megemlékezés az 1956-os forradalom székelyföldi mártírjairól
Meghívottunk P. Ervin O.I.M. 2004 okt. 22 Balázs József festőművész,
Borsos Géza József BMMA elnöke
17. CSÉF, őszi ülésszak: Duma István-András, csángó költő „Én országom Moldova” c. könyvének bemutatója
Csángó Napok: „A csángók és a székelyek ma”c. témában 2004 nov. 12-13 Borsos Géza-József BMMA elnöke, Bancsi Edit-Anna, a Csángó Napok szervezője
18. Borsos Gábor képzőművész Műterem sorozat c. kiállítással egybekötött bemutató 2004 dec. 17 Kozma Mária, a Pallas -Akadémia főszerekesztője
Márton Árpád festőművész
19. Karácsonyi ünnepség „Karácsonykor az ige testté lett!” 2004 dec. 22 Szotyory Melinda a BMMA kuratóriumának tagja, Borboly Csaba
20. Író-olvasó találkozó
Egyed Ákos: Erdély metamorfózisa a hosszú 19. században I-II k. 2005 márc. 18 Bajna György újságíró
21. Gál Éva-Emese író-képzőművész festészeti kiállításának megnyitója és „Tizenegyedik parancsolat” c. könyvének bemitatója 2005 máj. 12 Balázs József festőművész,
Bajna György újságíró
22. Györffy Rózsa író-színművész, a budapesti kamaraszínház tagjának előadó estje, „Istennel nemzetünkkért” 2005 máj 12 Borsos Géza-József a BMMA elnöke
23. Szabó Árpád festőművész kiállításánal megnyitója és Csata Ernő „Fájó öröm”c. verseskötetének bemutatója 2005 jún. 27 Márton Árpád festőművész,
Bajna György újságíró
24. Simon Miklós és Barkos Beáta festészeti és tűzzománc kiállításának megnyitója 2005 aug. 2 Bancsi Edit A BMMA ügyvezető titkára, Balázs József festőművész
25. Csata Jenő képzőművészeti kiállítása 2005 aug. 8 Ferenczi Attila költő
26. Páll Zoltán festészeti kiállítása 2005 szept. 1 Bajna György, újságíró
27. II. Gyergyócsomafalvi Csángó Napok, Duma András „Csángó mitológia”c. könyvének bemutatója 2005 nov. 11-12 Bancsi Edit-Anna BMMA ügyvezető titkára
Sánta Attila író
28. „Együtt könnyebb”karácsonyi megemlékezés 2005 dec. 22 Borsos Géza-József BMMA elnöke
Szotyory Melinda a BMMA kuratóriumának tagja
29. Tisztelgő emlékezés Borsos Miklós szobrászművészre 2006 jan. 27 Fertőszögi Erzsébet a bp.-i BM-Kéry Ilona Alapítvány elnöke
30. Patrubány Miklós az MVSZ elnökének „Gyújtatlan gyulladjék”c. könyének bemutatója 2006 feb. 25 Borsos Géza-József BMMA elnöke
31. Balázs József gyergyóalfalvi festőműcész kiállítása és a Műterem sorozatban megjelent könyvének bemutatója 2006 feb. 26 Márton Árpád festőművész
Kozma Márie főszerkesztő
32. Csata Jenő képzőművészeti és Csata Beáta kerámia kiállítása 2006 jún. 22 Balázs József festőművész
33. Porzsolt Erzsébet festészeti kiállítása 2006 aug. 6 Balázs József festőművész
34. Pécsi L. Dániel bp.-i jelképtervező „Bartók Béla útján”c, címeres tárlata 2006 szept. 29 Okos Márton közíró
35. Baricz Dezső festészeti kiállítása 2006 okt. 14 Balázs József festőművész
36. Dániel Margit kézműves makramé kiállításának megnyitója és Kis Portik Irén néprajzkutató „Gyergyó és a fenyő” c, könyvének bemutatója 2006 dec. 13 Kis Portik Irén néprajzkutató, Balázs József festőművész
37. Író-olvasó találkozó, a Magyar Kultúra Napja keretében, Egyed Ákos a „Székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig c. könyvének bemutatója 2007 jan. 24 Kozma Mária főszerkesztő
38. Borsos Mikós élő emléke megemlékezés a szobrászművész halálának évfordulójáról 2007 jan. 27 Ft. Kozma Imre atya 39. Fehér Gizella tojásíró kiállításának megnyitója 2007 márc. 15 Kis Portik Irén
40. Szatmári Vadász István „Rovásírás” c. kiállítása és Kolumbán Antal József: „Székely honfoglalás” c. könyvének bemutatója 2007 jún. 26 Borsos Géza-József
41. Csata Jenő képzőművészeti kiállítása 2007 jún. 28 Balázs József festőművész
42. Banner Zoltán:Örvendjetek, némaság lovagjai. Pódiumnapló 2007 szept. 18 Kozma Mária főszerkesztő
Borsos Géza-József BMMA elnöke
43. Szekeres Lukács Sándor: Székely Mózes Erdély székely fejedelme c. könyvének bemutatója 2007 okt. 23 Borsos Géza-József BMMA elnöke
44. CSÉF őszi ülésszaka, III. Gyergyócsomafalvi Csángó Napok, Tomos Tünde festőművész kiállításának megnyitója, „Csángók és a székelyek” kerekasztal beszélgetés, Bartók Béla emléktábla avatás, a „Szent Korona fizikus szemmel” Dr. Fernencz Csaba egyetemi tanár, a Szent István Lovagrend nagymestere előadása 2007 nov. 9-11 Borsos Géza-József BMMA elnöke
45. 12. CSÉF 2008 jún. 27 Borsos Géza-József BMMA elnöke
46. Porzsolt Erzsébet képzőművészeti kiállítása 2008 aug. 9 Balázs József festőművész
47. IV. Gyergyócsomafalvi Csángó Napok 2008 nov. 29-30 Bancsi Edit-Anna BMMA ügyvezető titkára
48. Karácsonyi ünnepség 2008 dec. 15 Szotyory Melinda BMMA Kuratóriumának tagja
49. Tisztelgő emlékezés Borsos Miklós szobrászművészre 2009 jan. 27 Ft. Kozma Imre atya
50. Bem hazatérése fényképkiállítás 2009 ápr. 3 Török Zoltán
51. Petrás Mária kerámiakiállításának megnyitója 2009 máj.24 Hegedüs Enikő művészettörténész
52. Borsos Gábor képzőművészeti kiállítása 2009 jún. 28 Balázs József festőművész
53. CSÉF őszi ülésszak, V. Csángó Napok 2009 nov. 7-8 Bancsi Edit-Anna BMMA ügyvezető titkára
54. Madarász Rozália festészeti kiállításának megnyitója 2009. nov. 14 Szőcs Margit tanárnő
55. Karácsonyi ünnepség 2009 dec.17 Szotyory Melinda a BMMA Kuratóriumának tagja
56. Porzsolt Erzsébet festészeti kiállításának megnyitója 2010. jún. 27 Balázs József festőművész
57. Karácsonyi ünnepség 2011. dec. 15 Szotyori Melinda a BMMA Kuratóriumának tagja
58 Gál Éva Emese pasztellkiállításának megnyitója 2012 ápr. 20 Bajna György újságíró

Író-olvasó találkozók, könyvbemutatók és előadások
2000-2012
Ssz. Szerzők Időpont Helyszín
1. Dr.Czirják Árpád pápai prelátus:
“ Erdélyi Magyar Breviárium”című könyvének bemutatója
2000.jan.29 Római Katolikus
Plébánia
Gyergyószentmiklós
2. Találkozó a Székelyföldi Kulturális Folyóirat Szerkesztőségével
Papp Kincses Emese:”Virrassz Velem”című könyvének bemutatója 2001.febr.26 Római Katolikus
Plébánia
Gyergyócsomafalva
3. Egyed Ákos és Magyari András:A Székelység története a 17-18 században című könyv bemutatása 2002.febr.25 Római Katolikus
Plébánia
Gyergyócsomafalva
4. Czirják Edit: Sivatagi Virágok című veses kötetének bemutatója 2003.jún.27 Borsos Miklós Emlékház
Gyergyócsomafalva
5. Kozma Mária: Asszonyfa és Pomogáts Béla: Kulcsok Erdélyhez című könyvek bemutatása 2003.nov.12 Borsos Miklós Emlékház
Gyergyócsomafalva
6. Dr.Ádám Sándor történész előadása “Trianon “ témában 2003 okt.3 Borsos Miklós Emlékház
Gyergyócsomafalva
7. Sánta Attila: Székely szótár című könyvének bemutatója 2004.jún.15 Borsos Miklós Emlékház
Gyergyócsomafalva
8. Dr.Munzlinger Ildikó és Dr.Munzlinger Attila: Az orvos mondja című könyv bemutatója 2004.jún.25 Borsos Miklós Emlékház
Gyergyócsomafalva
9. Megemlékezés: 1956-os Forradalom Székelyföldi Mártírjaira
Meghívottunk:P.Erwin O.I.M. 2004.okt.22 Borsos Miklós Emlékház
Gyergyócsomafalva
10. Egyed Ákos: Erdély metamorfózisa a hosszú 19.században I-II.k. 2005.márc.18 Borsos Miklós Emlékház
Gyergyócsomafalva
11. Gál Éva-Emese: “Tizenegyedik parancsolat” című verses kötetének bemutatója 2005.május 12 Borsos Miklós Emlékház
Gyergyócsomafalva
12. Györffy Rózsa író-színművész,a Budapesti Kamaraszínház tagjának előadó estje “Istennel Nemzetünkért” 2005. május 14 Borsos Miklós Emlékház
Gyergyócsomafalva
13. Csata Ernő: “Fájó öröm”című verses kötetének bemutatója 2005. jún.27 Borsos Miklós Emlékház
Gyergyócsomafalva
14. Duma András:”Csángó mitológia”című könyvének bemutatója 2005. nov.11 Borsos Miklós Emlékház
Gyergyócsomafalva
15. Patrubány Miklós az MVSZ elnökének “Gyújtatlan gyulladjék”
című könyvének bemutatója 2006.febr.26 Borsos Miklós Emlékház
Gyergyócsomafalva
16. Kis Portik Irén: “Gyergyó és a fenyő”-könyv bemutató 2006.dec.13 Borsos Miklós Emlékház
Gyergyócsomafalva
17. Egyed Ákos: A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig című könyvének bemutatója 2007.jan.24 Borsos Miklós Emlékház
Gyergyócsomafalva
18. Kolumbán Antal József:Székely Honfoglalás című könyvének bemutatója 2007.jún.26 Borsos Miklós Emlékház
Gyergyócsomafalva
19. Banner Zoltán: Örvendjetek,némaság lovagjai,Pódiumnapló 2007.szept.18 Borsos Miklós Emlékház
Gyergyócsomafalva
20. Dr.Szekeres Lukács Sándor: Székely Mózes Erdély székely fejedelme című könyv bemutatója. 2007.okt.23 Borsos Miklós Emlékház
Gyergyócsomafalva
21. Szent Korona fizikus szemmel Dr.Ferencz Csaba egyetemi tanár a Szent István Lovagrend negymesterének előadása 2007.nov.11 Borsos Miklós Emlékház
Gyergyócsomafalva
22. Csata Ernő: Öröklét,
Ambrus Aladár: Faragjunk kopjafát könyvbemutatók 2011.jún.25 Borsos Miklós Emlékház
Gyergyócsomafalva
23 Kis Portik Irén: “Kossuth a székely nép tudatában”-könyv bemutató Borsos Miklós Emlékház
Gyergyócsomafalva
24 Dr.Czirják Árpád pápai prelátus:
“ Erdélyi Magyar Breviárium-III kötet”című könyvének bemutatója
Pro Art Galéria Gyergyószentmiklós
Dr.Köllő Gábor doktori disszertációjának bemutatása CsÉF-Romai Katolikus Plébánia, Gyergyócsomafalva
Jakab Antal könyvbemutató Romai Katolikus Plébánia, Gyergyócsomafalva

Borsos Miklós Emlékünnepségek

2003 

2003 január 27-én 13 éve annak, hogy a nagy művész, Borsos Miklós eltávozott közülünk.

2003 január 16-án egy esztendeje annak, hogy örök nyugalomra tért felesége, Borsos Miklósné-Kéry Ilona.

2003.január 30-án, csütörtök d.u. 18.00 órától a Borsos Miklós Emlékházban
ünnepi hangversennyel emlékezünk Rájuk haláluk évfordulóján.

Szeretettel hívjuk, önt és kedves hozzátartozóit vegyenek részt a kegyeleti megemlékezésen.

Tisztelettel, a
Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány

A Bel Canto Kamarakórus
ünnepi hangversenye.

Karvezető: Csata Levente

Műsoron:

Rorando-Jan Kampanus Vodnansky
Dona nobis-anonymus
Úr Isten-Adam Gumpelzhaimer
Szép Kedvesem-Pretorius
Az élet ünnepel-JaquesArcadelt
Szelek szárnyán-Hans Leo Hassler
Víg búcsú-J.S.Bach
Lennék bár kisharang-Otto Fischer
Hajnal nóta-Farkas Ferenc
Már búcsúmat veszem-G.P. Palesztina
Zúgj hullám-néger spiritualé
Ének Szent István Királyhoz-Kodály Zoltán
Bolyongás-Bartók Béla
Széki nóta-Jagamas János
Régi táncdal-Bárdos Lajos
Tábotűznél -Bárdos Lajos
Dana-dana- Bárdos Lajos

 

Tisztelt vendégeink!
Tisztelt Polgármester Úr, tisztelt egyházi méltóságok, közeli és távoli vendégeink!

Be kell vallanom, töprengtem azon, hogy a meghívó szerkesztése során, hogyan is nevezzem meg a mai összejövetelünk jellegét.
A Bel Canto ünnepi hangversenye Borsos Miklós és Kéry Ilona halála évfordulójának tiszteletére, vagy
Megemlékezés Borsos Miklós és Kéry Ilona halálának évfordulójáról, mely alkalommal ünnepi hangversenyt ad a Bel Canto kamarakórus.
Bárhogyan is legyen, azt hiszem a legfontosabb, hogy együtt vagyunk, együtt lehetünk, mindazok akiket ugyanaz az ügy hozott össze. Azok vagyunk most itt akik kegyelettel emlékezünk Borsos Miklósra és feleségére, Kéry Ilonára, Buba asszonyra, és ugyanakkor örömmel hallgatjuk a Bel Canto hangversenyét. Emlékezés és jövőbetekintés!

Meggyőződésem, hogy a színvonal, amit a Bel Canto képvisel, a megemlékezés eszmeisége, gondolatisága, méltó azokhoz, akiknek emlékét kegyelettel ápolni összejöttünk.

A szép szó, a zene, a képzőművészet egysége, a szó igaza és a tett egysége, a küldetés és teljesítés, egysége fogjon itt most össze mindannyiunkat.
Tulajdonképpen azok segítségével vagyunk most itt, akikre ma emlékezünk.
Itt ahol hajlékot teremtettünk a szépnek, az igaznak. Mert, akkor igaz és szép az emlékezés, ha szívből jön, ha összekapcsol, ha pillanatokra is de gerjeszti azt az erőteret, amely sajátosan jelen van a borsosi életműben.

A művészet kapcsolat az Ég és Föld között, a megfogható, és a létező de megfoghatatlan között! Borsos Miklóst idézve: ’’ a művészi alkotás nem szorul magyarázatra, (a műveket nem kell magyarázni, ) hisz lényegük az, hogy kifejezik azt, ami szavakkal kifejezhetetlen’’.
Nem magyarázni, inkább szemlélni kell a műveket, elmélyedni abban, hogy kinek-kinek milyen üzenetet hordoznak!

Minél többet és behatóbban szemléljük az alkotásokat, annál csodálatosabban köszön vissza az életmű minden darabjában Borsos Miklós az ember. AZ az ember, akiről a gyászjelentő is fogalmazott, az ’’egyedi és egyszerű ember, akinek Jézus Krisztus hegyi beszéde volt élete vezérfonala’’.

Borsos Miklós visszatérése Csomafalvára számunkra csodálatos lehetőség. Ez a visszatérés azonban csak akkor lesz igazán sikeres és időtálló (hasonlóan, majd a Köllő Miklós visszatérése is!), ha közel engedjük magunkhoz műveit, erkölcsi, szellemi hagyatékát, eszmeiségét, hitvallását. Ha alázattal közeledünk és igyekszünk minél mélyebben megismerni, példaképnek tekinteni.

Tisztelettel és alázattal fordulunk tehát nagy elődeink felé. Nem a büszkeség kell mindenek előtt eltöltsön, hisz nem a mi érdemünk, hogy ők léteztek és alkottak.
Borsos Miklós nem a családé, nem Győré, nem Budapesté, még csak nem is Gyergyócsomafalváé, Borsos Miklós a székely és magyar nemzeté!

A mi nagy privilégiumunk-előnyünk az, hogy közelebb van hozzánk, szinte vérségi kapcsolatban vagyunk, egy tőről szakadtunk, mélyebben megérthetjük, talán többet mond számunkra, hisz együtt jöttünk a történelem homályából, és közös emlékezetünk visz vissza az idők kezdeteihez.

Forduljunk hát tisztelettel múltunk, nagy elődeink hagyatékához.
Tudatosan vállalnunk kell ezt a múltat, családi, közösségi hagyományainkat, elődeink hagyatékát, hisz ezekben évezredes küzdelmünk, lelki, szellemi megtisztulásunk, génjeinkbe kódolt üzenete lüktet, tör fel és van jelen.

Emberi közösségi jövőt csak ezek vállalására építhetünk.
Más népekhez viszonyítva, nem hogy nincs szégyellni valónk! Hihetetlen értékek birtokosai vagyunk, mi a székelység és ezen belül mi csomafalviak is.
Rajtunk múlik, hogyan sáfárkodunk ezekkel az értékekkel.

A múltidéző ünnepek, a régiekre való emlékezések a legalkalmasabbak ennek a jövőnek szóló üzenetnek a megértésére és közvetítésére.
Biztos jövő a múlt megértésére és múltban gyökerező sajátos értékeinkre építhető.

A Borsos Miklós hagyaték, e hagyaték tárgyiasult helye az Emlékház, az intézmény szellemisége, az Alapítvány rendezvényei, ebben akarnak közösségünk segítségére lenni.
Kérjük Isten áldását, a Csíksomlyói Szűz Mária közbenjárását , hogy ez a törekvés a közösség részéről megértésre találjon, és ezáltal sikeres legyen.

Végezetül kérem, emlékezzünk meg mindazokról, akik ma már nincsenek közöttünk, de szerepük volt a ház létrejöttében, támogatták törekvéseinket.
Emlékezzünk meg a Borsos Miklós rokonságához tartozó nemrég elhunytakról, Székely Dénes bácsiról és feleségéről, Király Miklósné, született Borsos Annáról.

Kegyelettel emlékezünk Csíki Ambrusról, az Alapítvány Kuratóriumának tagjáról, akinek ügyszeretete nélkül nem lett volna megoldható a Ház megvásárlása.
És hadd mondjuk el, mert ez az igazság, hogy Csíki Ambrus nemzetféltő közösségi felelősségvállalása, igazságérzete, lényeglátása és bátorsága még sokáig hiányozni fog községünk közéletéből.

Kérem mindannyiukat, adózzunk egy perc néma csenddel a felsoroltak emlékének, majd pedig a Plébános Úr segítségével fohászkodjunk együtt lelkük üdvösségéért.
Kérem a Kuratórium tagjait, helyezzék el az emlékezés koszorúját a dombormű alatt.

Közös fohászunk szóljon azért a közel 100000 honfitársunkért is, akik 60 évvel ezelőtt , a Don kanyarnál életüket adták egy szebb magyar jövő reményében. Nem rajtuk múlt, hogy ez nem valósult meg.
Gyergyócsomafalva, 2003-01-29

Borsos Géza

Bejelentés: Csíki Ambrus helyét a kuratóriumban Szotyory Melinda foglalja el.

2004

2004 január 27-én 14 éve annak, hogy a nagy művész, Borsos Miklós eltávozott közülünk.

2004.január 27-én, kedden délután Őt idézzük,
Rá emlékezünk.

Szeretettel hívjuk, önt és kedves hozzátartozóit a közös megemlékezésre.

Tisztelettel, a
Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány
537050 Gyergyócsomafalva, 1521, Hargita megye, Romania,

„SZÓLT A SZIKLA” 

Tisztelgő emlékezés

Borsos Miklós szobrászművészre

( Nagyszeben 1906-Budapest 1990. január 27-én)

kedden délután 17 órától

Kegyeleti szentmisével kezdődik

a Gyergyócsomafalvi Római Katolikus Templomban, majd folytatódik

a Borsos Miklós Emlékházban.

Vendégeink lesznek és közreműködnek a budapesti Borsos Miklós-Kéry Ilona Alapítvány Kuratóriumának tagjai;

 Kozma Imre Atya,

Kratochwill Mimi művészettörténész,

Fertőszögi Erzsébet a kuratórium elnöke,

 és Gyergyócsomafalváról

 Búzás Ibolya tanítónő.

„Szólt a szikla”

Borsos Miklósról készült portréfilm megtekintése.

 Házigazda Borsos Géza

2005

Tisztelgő emlékezés
Borsos Miklós szobrászművészre
( Nagyszeben 1906-Budapest 1990 )

2005 január 27-én 15 éve annak, hogy a nagy művész eltávozott közülünk

SZERVEZŐK

A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány

Borsos Miklós gyergyócsomafalvi rokonsága
A Kolozsvári Római Katolikus Nőszövetség „Szent Gábor” Ifjúsági Fóruma,

A Budapesti Borsos Miklós – Kéry Ilona Alapítvány

TÁMOGATÓK

Hargita Megyei Kulturális Központ

Gyergyószárhegyi Alkotó Központ

Kolozsvári Szent Mihály Plébánia

Január 27, csütörtök, Kolozsvár

18.00 óra, Szentegyház utca, 2.szám

BORSOS MIKLÓS
erdélyi vándorkiállításának megnyitója.
A tárlatot megnyitja
Kratochwill Mimi művészettörténész
Közreműködik:
Török Szilvia énekművész,
Január 28, péntek, Gyergyócsomafalva

16.00 óra, Kegyeleti szentmise
a Római Katolikus Templomban

17.30 óra, A Borsos Miklós Emlékházban
Emlékezések
Borsos Miklós élő emléke
Könyvbemutató:
Borsos Miklós Érmei I. Kötet,
Filmvetítés
:„Szülőföldem”, portréfilm
Borsos Miklósról
Közreműködnek
Ft. Kozma Imre Atya,
a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Elnöke
Kratochwill Mimi művészettörténész Fertőszögi Erzsébet, a budapesti Borsos Miklós-Kéry Ilona Alapítvány Kuratóriumának elnöke,
Buzás Ibolya tanárnő
Bartunek Katalin k.tag

2007

Borsos Miklós nap
2007. augusztus 19. – vasárnap
Borsos Miklós nap
10:00 Ünnepi Istentisztelet
Helyszín: Református Templom
11:15 Ünnepi Mise Borsos Miklós emlékére
A misét celebrálja Kozma Atya, a magyarországi Máltai Szeretetszolgálat elnöke
Helyszín: Római Katolikus Templom
12:30 Borsos Miklós emléktábla elhelyezése
Helyszín: Kutyahát utca, 9. szám
13:30 „Borsos Miklós” – kiállítás megnyitó
Közreműködnek: a Gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Egyesület,
a Budapesti Borsos Miklós – Kéry Ilona Alapítvány és a
Győri Borsos Miklós Múzeum – Ünnepi Műsor
Helyszín: Stúdió 2007 (belépő: 5 lej)
15:00 Fotókiállítás a 2007-es Vízaknai fotótábor anyagából
Megnyitó és katalógus bemutató
Helyszín: Német Fórum – Tükörterem
16:00 Szabadtéri lovas és íjászati bemutatók
Magyar gasztronómia
Népművészeti kiállítás és vásár
MEGNYITÓ
Helyszín: Petőfi Park
17:30 In Memoriam Borsos Miklós koncert
a Budapest Barokk Együttes előadásában
– Dr. Nagy Gábor Tamás, Budapest I. kerület Polgármestere és
Guttmann Szabolcs, Nagyszeben főépítésze, a HÍD – Szebeni Magyarok
Egyesületének tiszteletbeli elnöke díszbeszédei
Buda Vára és Nagyszeben közötti kulturális kapcsolatok kiépítéséről
Helyszín: Thalia Koncertterem
21:00 Nagyszeben 2007 – Európa Kulturális Fővárosa
Ars HUNGARICA – ünnepi megnyitó
Helyszín: Nagypiac

2008

2008 január 27-én 18 éve annak, hogy a nagy művész, Borsos Miklós eltávozott közülünk.

2008.február 1.-én, pénteken délután Őt idézzük,
Rá emlékezünk.

Szeretettel hívjuk, önt és kedves hozzátartozóit a közös megemlékezésre.

Tisztelettel, a
Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány

„BORSOS MIKLÓS
A TANITÓ”

Tisztelgő emlékezés
Borsos Miklós szobrászművészre
( Nagyszeben 1906-Budapest 1990 )

2008.február 1.-én, pénteken délután
17 órától.

Emlékest
a Borsos Miklós Emlékházban.

Vendégeink lesznek a nagyszebeni
HID Egyesület és

a Gyergyószárhegyi Megyei Kulturális Központ munkatársai.
közreműködik
Ambrus Ibolya tanárnő

_______________________________
Házigazda Borsos Géza

Képek:

2009

Tisztelgő emlékezés
Borsos Miklós
szobrászművészre
1906 – 1990

2009. január 27-én, kedden délután 16 órától

Kegyeleti szentmise
a Római Katolikus Templomban, majd Emlékest
a Borsos Miklós Emlékházban.

Vendégeink lesznek és közreműködnek:
a budapesti Borsos Miklós-Kéry Ilona Alapítvány kurátorai:
Ft.Kozma Imre Atya,
Kratochwill Mimi művészettörténész,
Bartunek Katalin és
Fertőszögi Erzsébet a kuratórium elnöke
valamint
a Nagyszebeni HÍD Egyesület munkatársai és
Ambrus Ibolya tanárnő

19 éve annak, hogy a nagy művész, Borsos Miklós eltávozott közülünk.

2009.január 27-én, kedden délután Őt idézzük,
Rá emlékezünk.

Szeretettel hívjuk, önt és kedves hozzátartozóit a közös
emlékezésre.

Tisztelettel, a
Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány

_______________________________
Házigazda Borsos Géza

Képek:

  

Szebenben:

   

2010

Tisztelgő emlékezés
Borsos Miklós
szobrászművészre
1906 – 1990

2010. január 27-én, szerdán
délután 17 órától

Kegyeleti szentmise
a Gyergyószentmiklósi Szent István Templomban, majd

18 órától ProArt Galériában

Emlékest és kiállítás megnyitó

Közreműködnek:
Balázs József festőművész
és
A Vaskertes Általános Iskola tanulói
Fock Helga, klarinét
Lakatos Petronella, hegedű

20 éve annak, hogy a nagy művész, Borsos Miklós eltávozott közülünk.

2010.január 27-én, szerdán délután Őt idézzük,
Rá emlékezünk.

Szeretettel hívjuk, Önt és kedves hozzátartozóit a közös megemlékezésre.

Tisztelettel, a
Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány

_______________________________
Házigazda Borsos Géza

Képek:

Kegyeleti szentmise és kiállításmegnyitó a művész emlékére
A gyergyócsomafalvi származású Borsos Miklós éremművészre, grafikusra, szobrászra emlékeztek Gyergyószentmiklóson. Az emlékestet a nagyérdemű művész halálának 20. évfordulója alkalmából tartották.

A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítványnak köszönhetően, minden év január 27-én, Borsos Miklós halálának évfordulóján, szentmisével egybekötött ünnepi megemlékezésre kerül sor. Idén ezt nem a csomafalvi emlékházban, hanem Gyergyószentmiklóson tartották.
A Szent István templomban kegyeleti szentmise keretében, majd a Pro Art galériában, illetve a Nosztalgia kávéházban kiállításmegnyitón emlékeztek a modern magyar szobrászat nagy jelentőségű mesterére, a XX. századi éremművészet és köztéri szobrászat egyik megújítójára, számtalan irodalmi alkotás illusztrátorára. A szervezők a csomafalvi Emlékházban őrzött grafikák egy részét tárták a gyergyói közönség elé. Borsos Miklós életútját, munkásságát Balázs József, alfalvi festőművész ismertette.

Bár édesapja gyergyócsomafalvi székely ember volt, Borsos Miklós Nagyszebenben született, 1906. augusztus 13-án. Ifjúkorát Győrben töltötte, mint festő, itt mutatkozott be elsőként egy kiállításon. Oktatott, de mellette mindvégig cselekvő egyénisége maradt a kor művészeti életének. 1966-ban a Velencei Biennálén képviselte szobraival, domborításaival a magyar művészetet. Több száz könyvet illusztrált rézkarcaival, rajzaival. Rendre megkapta a művészeti díjakat: Munkácsy-díj (1954), Kossuth-díj (1957), Érdemes Művész (1962), Kiváló Művész (1972). Carrarában ezüstérmet, Sopronban érmeivel az első biennálén nagydíjat (Ferenczy Béni-díj, 1977) nyert.

Szálka, tus, víz, esetleg egy ecset – azzal azt rajzolt, amit éppen érzett. Olyan egyszerűséggel, amire más talán nem is képes – fogalmazott Balázs József. A Borsos Miklós alkotások Gyergyószentmiklóson február 10-éig tekinthetők meg, de az érdeklődők a csomafalvi Emlékházban, állandó kiállításon is megnézhetik majd azokat.

 

2011

MEGHÍVÓ

Borsos Miklós Nagyszebenben született 1906. augusztus 13-án.

A világhírű művész tiszteletére Emléknapot szervezünk 2011. augusztus 13-án, amelyre tisztelettel meghívjuk!

A tervezett műsor:

         12 órakor, Kutyahát utca – Borsos Miklós szülőházánál koszorúzás

         14 órakor, Kulturális Központ – közös ebéd

16 órakor, Kulturális Központ – beszélgetések, az utóbbi év eredményeinek

bemutatása, tervek megbeszélése és kulturális műsor

19 órakor, Kulturális Központ – közös vacsora

Serfőző Levente – elnök

HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete

2012

Borsos Miklós Emlékest

Tisztelgő emlékezés
a nagy
szobrászművészre
1906 – 1990

2012. január 27-én, pénteken délután 18 órától

a Borsos Miklós Emlékházban

Visszaemlékezések, filmvetítés és emléktárgyak sorsolása

Közreműködik:
Koncsag Beáta és
Ilyés Brigitta
fuvola duo

22 éve annak, hogy a nagy művész, Borsos Miklós eltávozott közülünk.

2012.január 27-én, pénteken délután Őt idézzük,
Rá emlékezünk.

Szeretettel hívjuk, önt és kedves hozzátartozóit a közös megemlékezésre.

Tisztelettel,
a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány
*****************************************

Képek:

 

2013 

Borsos Miklós Emlékest

Tisztelgő emlékezés
Borsos Miklósról
1906 – 1990
és
Wass Albertről
1908-1998

2013. január 26-án, szombaton délután 18 órától

a Borsos Miklós Emlékházban

Visszaemlékezések, filmvetítés és emléktárgyak sorsolása

23 éve annak, hogy a nagy művész, Borsos Miklós eltávozott közülünk.

2013.január 26-án, szombaton délután Őt idézzük,
Rá emlékezünk.
Emlékestünk keretében a Magyar Kultúra Napját is ünnepelve,
Wass Albertre is emlékezünk.
Szeretettel hívjuk, önt és kedves hozzátartozóit a közös megemlékezésre.
Tisztelettel,
a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány
*****************************************

Kedves barátaim!
A mai postával(2013-04-15) érkezett a Gyergyószentmiklósi Ügyészség átirata, melyben arról értesítenek, hogy a 129/P/2013 iktatószámú bűnügyi doszár alapján, a Vass Albert személyi kultuszának ápolása ürügyén ellenem folytatott bűnügyi kivizsgálást megszüntették, a büntetőtörvénykönyvben leírt bűntett elkövetésének hiányában (“fapta nu exista”).
Fellebbezési lehetőség 20 napon belül ( természetesen nem fogok fellebbezni!)
Ezúttal köszönöm meg mindazoknak, akik jelenlétükkel segítették és lehetővé tették a Borsos Miklós est megtartását.
Külön köszönetet mondok azoknak, akiket méltatlan módon rendőrségi zaklatás ért (rendőrségi kihallgatás és nyilatkozat írás) és akiknek korrekt hozzáállása segített abban, hogy a szégyenletes vádat ejteni volt kénytelen az ügyészség! Köszönet tehát Korpos Leventének, Tofán Andreának, Székely Melindának, Szőcs Idának és Huszár Andrásnak.
Gyergyócsomafalva, 2013. április 15.
baráti üdvözlettel, Borsos Géza

Borsos Géza József 1941. december 14-én született Gyergyókilyénfalván. Gyermekkorát Gyergyócsomfalván töltötte, jelenleg is Gyergyócsomafalván él. 1967-től nős, Magdolna nevű feleségével két gyereke van, Endre és Anikó. A Marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola Matematika Karán szerzett tanári oklevelet 1964-ben. Rövid nyárádkarácsonyfalvi pályakezdés után Gyergyócsomafalvára kérte áthelyezését, és itt tevékenykedett nyugdíjba vonulásáig. Több mint 23 évig volt a gyergyócsomafalvi iskola igagatója. 1992-ben Gyergyócsomafalván létrehozta a Borsos Miklós Művészetéért Alapítványt, amely 2002-től fenntartja és működteti a Borsos Miklós Emlékházat. A Székely Nemzeti Tanács 2003-as megalakulása óta annak szervezési alelnöke, 1999-től a Magyarok Világszövetsége Elnökségének tagja.

Borsos Miklósra emlékeztek

Január 26-án, szombaton 18 órara a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány emlékest megszervezését tervezte Borsos Miklós szobrászművész (1906–1990) tiszteletére. A meghívóból arról is értesülhettek az érdeklődők, hogy a rendezvény keretében, a Magyar Kultúra napját is ünnepelve,  Wass Albert (1908–1998) írót is megidézik. A rendezvény előtt Borsos Géza Józsefet, az Alapítvány elnökét kérdeztük a tisztelgő megemlékezés céljáról, programjáról és a szervezet működéséről.

Az emlékest hangulatát beárnyékolta, hogy ott értesültek a résztvevők arról, hogy január 25-én, pénteken, az Alapítvány elnöke ellen a Gyergyószentmiklósi Ügyészség vizsgálatot indított törvénysértés gyanúja miatt. A gyanú:  a 2002./51. sz. Sürgősségi Kormányrendelet előírásainak megszegése, amiért és 3 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetés róható ki. A Rendelet a fasiszta, rasszista, xenofób  jellegű szervezetek és szimbólumok, valamint a béke és az emberiség ellen bűncselekményt elkövető személyek támogatása betiltására vonatkozik. Az Ügyészség jegyzőkönyvet készített arról, hogy Borsos Géza József tudomására hozta: Wass Albertet 1946-ban a kolozsvári Törvényszék halálra ítélte az emberiség ellen elkövetett bűntett miatt, ebből következően a január 26-i rendezvény törvénytelennek minősül. A jegyzőkönyvből az is kiderül: az Alapítvány elnöke közölte az Ügyészség képviselőjével: a rendezvény nem a nagy nyilvánosságnak szól, szűkkörű, nem vesznek részt rajta több mint 25-en, ezért megszervezése nem minősíthető törvénytelennek.

Az emlékesten, amely az előzetesen meghirdetett program szerint zajlott, valóban nem vett részt nagyszámú közönség. Az Alapítvány elnöke beszélt Borsos Miklós és László Gyula művészi, baráti kapcsolatáról, majd felolvasott Wass Albert a Tizenhárom almafa bevezetőjéből (Erdély benépesítése), utána sor került a 70-es évek elején „Egy délután Borsos Miklósnál” című rövidfilm levetítésére. Végezetül egy Borsos Miklós-kép és egyéb, kisebb tárgyak kisorsolása, majd a Borsos Miklós-szobor koszorúzása következett.

Megj.Az alábbi interjú az ügyészségi beavatkozást megelőző napokban készült.

Kérem, mondja el, miben határozza meg az idei rendezvény célját?  

– A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány alapító okiratában is lefektetett legfontosabb feladata és célkitűzése névadója művészi, szellemi és erkölcsi hagyatékának az ápolása, gondozása. A rendezvény célja tehát ehhez igazodik. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Borsos Miklós életműve teljes és harmonikus egységet képez, egész életpályájával, emberi életvitelével, közéleti megnyilvánulásaival együtt. Az ő esetében a művész és a közösségét szerető, azért tenni akaró és azzal azonosuló ember egy és ugyanaz. Annak ellenére, hogy ő már nem Gyergyócsomafalván született, elmondható róla, hogy magában hordozta ennek a közösségnek az erkölcsi értékrendjét, értette a csomafalvi emberek érzésvilágát, ismerte szokásait. Borsos Miklósról – 1990-ben bekövetkezett halála óta – rendszeresen tartunk megemlékezéseket. Az idei rendezvény halálának a 23-dik évfordulójára esik. 2002-től, a Borsos Miklós Emlékház létrejöttétől, a megemlékezéseknek az Emlékház kiállító terme ad helyet.

Az idén mi a megemlékezés témája?

– Ezek a rendezvények már kialakult szertartás szerint zajlanak. Mindig van egy kiemelt téma, mely szorosan kapcsolódik a művész életének, munkásságának egy adott szakaszához, eseményéhez. Van rá eset, hogy a művészetről vallott vagy az élet egyéb területével kapcsolatos véleményére építjük a megemlékezést.  Borsos Miklós nemcsak nagy művész, de rendkívüli éleslátással megáldott gondolkodó is volt.  A 26-i emlékest alkalmával László Gyula Borsos Miklósról írt tanulmánya lesz a bevezető, ezzel idézzük fel a személyiségét, majd a művész életéről a 70-es évek elején készült feket-fehér filmet vetítjük le a résztvevőknek.

Hogyan jött a gondolat, hogy ezzel az alkalommal Wass Albertre is emlékezzenek?

–.  Borsos Miklós halálának évfordulója, a Magyar Kultúra Napja és Wass Albert születésének az évfordulója közeli dátumok. Ugyanakkor úgy érzem, Borsos Miklós és Wass Albert rokon lelkek.   Wass Albert olyan élethűen tudta megjeleníteni a székely ember mindennapjait, gondolkodását és erkölcsi arculatát, mint például Borsos Miklós önéletrajzi és egyéb írásaiban, megnyilatkozásaiban. „Wass Albert a székelyekről” címmel tervezem idézni néhány ehhez kapcsolódó gondolatát.

Az Alapítvány, a rendezvényeivel,  Borsos Miklós emlékének az ápolása mellett milyen célt szolgál?

– „Önerejük tudatára kell ébresztenünk a ránk bízottakat” – fogalmazta meg nagy püspökünk, Márton Áron, székfoglaló beszédében. Máig érvényes program ez és cél a székely, valamint az erdélyi magyar értelmiségiek, civil szervezetek számára. Ennek tudatában szervezzük az Alapítvány közéleti tevékenységét, amelynek 20 éves évfordulóját 2012 nyarán ünnepeltük.

Milyen, az Alapítvány által szervezett fontosabb rendezvénytípusokat emelne ki?

– Idén szervezzük 20-dik alkalommal, iskolás gyerekek számára a Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotó Tábort. Közeledik a 20-dik évfolyamához a Délhegyalja közéleti lap. Rendszeresek a könyvbemutatók, a fiatal művészek bemutatkozó kiállításai, de közéleti fórumoknak is gyakran helyet ad az Emlékház és az Alapítvány.  2003-ban itt alakult meg a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kezdeményező Testülete, vagy a múlt év decemberében itt került sor „ A nép vagy kisebbség” címmel  megtartott Székely Fórumra.

Ambrus Ágnes

2014

A Borsos Miklós és Kéry Ilona Alapítvány
tisztelettel meghívja Önt és barátait a

BORSOS MIKLÓS szobrászművész halálának évfordulóján
hagyományosan megtartandó koszorúzásra és megemlékezésre

2014. január 27-én, hétfőn
15.00 találkozás a Farkasréti Temető főbejáratánál
főhajtás, koszorúzás, gyertyagyújtás, megemlékezés, ima
BORSOS MIKLÓS szobrászművész sírjánál, és a közelmúltban elhunyt FERTŐSZÖGI ERZSIKE – az Alapítvány elnöke – sírjánál, aki fáradhatatlanul dolgozott Borsos Miklós szellemi hagyatékának ápolásán élete utolsó percéig, irány- és példamutatásával azon túl is.
Mindenkit várunk, akinek ideje és egészsége engedi.
ezt követően
17.00 a Borsos Miklós Lakás Múzeumban (Bp. I. kerület, Úri u. 6. I. emelet) előadást tartunk
„Borsos Miklós és az irodalom” címmel
Program:
Babits Mihály és Wass Albert versek – előadja Simó József előadóművész
Illyés Gyula, Szabó Lőrinc és Marcel Proust részletek,
néhány szó Borsos Miklós olvasmányairól -Czigány György író
J.S.Bach: Chassone c. műve, előadja: Győrffy Gergely hegedűművész
Könyv bemutató: „Kalitkám is madár” c. Czigány György József Attila- és Príma Primisszima díjas író, költő most megjelent verseskötetéből részletek– felolvassa a Szerző
hegedű muzsika – előadja: Győrffy Gergely hegedűművész

Mindkét eseményre szeretettel várjuk Önöket!

Borsos Miklós és Kéry Ilona Alapítvány Kuratóriuma

Képek:

2015

2016

Borsos Miklós Emlékünnepség a művész születésének 110. évfordulóján

Az ünnepségre szóló meghívok az esemény részleteivel: